Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)

1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.

A VKM 254877/1948. X. számú értesítése a Külügyminiszternek a könyvtár megszüntetéséről

Külügyminiszter Úrnak
Budapest

Tárgy: Hubay Miklós, a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár vezetője és a BIE áll[andó] megbízottjának felmentése és hazarendelése, a Könyvtár megszüntetése

Értesítem a Miniszter Urat, hogy a Miniszter Úr ismert, kifejezésre juttatott és általam is teljes mértékben osztott kulturpolitikai felfogásnak megfelelően és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe véve a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár megszüntetését és Hubay Miklós múzeumi könyvtárnoknak a Könyvtár vezetése és a Nemzetközi Nevelésügyi Hivatal melletti állandó megbízotti megbízása alóli felmentését határoztam el. Evvel kapcsolatban nevezetthez a másolatban csatolt rendeletet intéztem.

Ugyanakkor Balázs János svájci kulturális megbízottat is felmentettem megbízásától a Miniszter Úrral másolatban közölt 254876/[19]48. X. számú rendeletemmel.

Ebből az alkalomból kérem a Miniszter Urat, hogy a fenti intézmény teljes felszámolásában hathatós segítségemre lenni szíveskedjék. Pontosan részletezve a következő kéréseimet közlöm:

1.) Szíveskedjék a berni Magyar Követséget utasítani, hogy a leghatékonyabban ellenőrizze Hubay Miklós és Balázs János, a másolatban közölt rendeletek szerinti felszámoló munkáját, egyben nyújtson nekik mindenben jóindulatú segítséget és támogatást.

2.) Szíveskedjék megengedni, hogy a Könyvtár anyagát képező könyvanyag egyelőre maradhasson jelenlegi őrzési helyén, a genfi konzulátusi épület pincéjében, egy megbízható tisztviselő őrzésében, akinek Hubay a könyvanyagot leltár ellenében átadja. Ugyanakkor máris kérem Miniszter Úr szíves tájékoztatását - esetleg a berni Magyar Követség vezetőjétől nyerendő felvilágosítás alapján - hogy véleménye szerint e könyvanyag melyik svájci intézménynek lenne odaajándékozandó úgy, hogy az elszállítást is az ajándékban részesülő vállalja.

3.) Szíveskedjék a berni Követséget utasítani, hogy belátása szerint a Könyvtár egyéb ingóságait vegye át Hubaytól, vagy utasítsa őt a tárgyak egy részének az ellátmány terhére történő Magyarországra való szállítására.

4.) Szíveskedjék a berni Követséget utasítani, hogy a Könyvtár Hubayhoz kifizetett ellátmányösszegének és a Hubayhoz különböző rendeltetésekkel közvetlenül utalt összegek készpénzmaradványait - Hubay által külön-külön megfelelően csoportosítva - letétként ideiglenesen vegye át.

5.) Szíveskedjék az Ybl-féle anyagból még Svájcban levő kisebb műtárgyak hazaszállításának felügyeletére és irányítására a berni Magyar Követség vezetőjét felhívni. A műtárgyak hazaszállítására az Eisler Aladár budapesti nemzetközi szállítmányozó cégnek megbízást adtam.

6.) Szíveskedjék a berni Magyar Követség vezetőjét megbízni a Nemzetközi Nevelésügyi Hivatalnál Magyarország ügyeinek Hubay felmentése után jövőbeni érdekképviseletével. Csatolom a Nemzetközi Nevelésügyi Hivatal igazgatóságához Hubay felmentése ügyében intézett iratom másolatát. Kívánatosnak tartanám, hogy Hubay itteni függő ügyeinek rendezésére is a berni Magyar Követség vezetője ellenőrzést gyakoroljon.

Kérem végül, hogy fenti kéréseimre vonatkozó tett intézkedéseiről tájékoztatni szíveskedjék.

Budapest, 1948. október 28.

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-150-2.t.-254 877-1948 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, Ortutay Gyula miniszter által kiadmányozott fogalmazvány.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt augusztus 17.

1932

Az első magyarországi villamosított vasútvonal átadása. A Budapest-Hegyeshalom útvonalon a Kandó-féle villanymozdony közlekedik.Tovább

1977

A budapesti Népligetben megnyitották a Planetáriumot.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő