Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)

1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.

A VKM 254877/1948. X. számú értesítése a Külügyminiszternek a könyvtár megszüntetéséről

Külügyminiszter Úrnak
Budapest

Tárgy: Hubay Miklós, a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár vezetője és a BIE áll[andó] megbízottjának felmentése és hazarendelése, a Könyvtár megszüntetése

Értesítem a Miniszter Urat, hogy a Miniszter Úr ismert, kifejezésre juttatott és általam is teljes mértékben osztott kulturpolitikai felfogásnak megfelelően és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe véve a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár megszüntetését és Hubay Miklós múzeumi könyvtárnoknak a Könyvtár vezetése és a Nemzetközi Nevelésügyi Hivatal melletti állandó megbízotti megbízása alóli felmentését határoztam el. Evvel kapcsolatban nevezetthez a másolatban csatolt rendeletet intéztem.

Ugyanakkor Balázs János svájci kulturális megbízottat is felmentettem megbízásától a Miniszter Úrral másolatban közölt 254876/[19]48. X. számú rendeletemmel.

Ebből az alkalomból kérem a Miniszter Urat, hogy a fenti intézmény teljes felszámolásában hathatós segítségemre lenni szíveskedjék. Pontosan részletezve a következő kéréseimet közlöm:

1.) Szíveskedjék a berni Magyar Követséget utasítani, hogy a leghatékonyabban ellenőrizze Hubay Miklós és Balázs János, a másolatban közölt rendeletek szerinti felszámoló munkáját, egyben nyújtson nekik mindenben jóindulatú segítséget és támogatást.

2.) Szíveskedjék megengedni, hogy a Könyvtár anyagát képező könyvanyag egyelőre maradhasson jelenlegi őrzési helyén, a genfi konzulátusi épület pincéjében, egy megbízható tisztviselő őrzésében, akinek Hubay a könyvanyagot leltár ellenében átadja. Ugyanakkor máris kérem Miniszter Úr szíves tájékoztatását - esetleg a berni Magyar Követség vezetőjétől nyerendő felvilágosítás alapján - hogy véleménye szerint e könyvanyag melyik svájci intézménynek lenne odaajándékozandó úgy, hogy az elszállítást is az ajándékban részesülő vállalja.

3.) Szíveskedjék a berni Követséget utasítani, hogy belátása szerint a Könyvtár egyéb ingóságait vegye át Hubaytól, vagy utasítsa őt a tárgyak egy részének az ellátmány terhére történő Magyarországra való szállítására.

4.) Szíveskedjék a berni Követséget utasítani, hogy a Könyvtár Hubayhoz kifizetett ellátmányösszegének és a Hubayhoz különböző rendeltetésekkel közvetlenül utalt összegek készpénzmaradványait - Hubay által külön-külön megfelelően csoportosítva - letétként ideiglenesen vegye át.

5.) Szíveskedjék az Ybl-féle anyagból még Svájcban levő kisebb műtárgyak hazaszállításának felügyeletére és irányítására a berni Magyar Követség vezetőjét felhívni. A műtárgyak hazaszállítására az Eisler Aladár budapesti nemzetközi szállítmányozó cégnek megbízást adtam.

6.) Szíveskedjék a berni Magyar Követség vezetőjét megbízni a Nemzetközi Nevelésügyi Hivatalnál Magyarország ügyeinek Hubay felmentése után jövőbeni érdekképviseletével. Csatolom a Nemzetközi Nevelésügyi Hivatal igazgatóságához Hubay felmentése ügyében intézett iratom másolatát. Kívánatosnak tartanám, hogy Hubay itteni függő ügyeinek rendezésére is a berni Magyar Követség vezetője ellenőrzést gyakoroljon.

Kérem végül, hogy fenti kéréseimre vonatkozó tett intézkedéseiről tájékoztatni szíveskedjék.

Budapest, 1948. október 28.

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-150-2.t.-254 877-1948 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, Ortutay Gyula miniszter által kiadmányozott fogalmazvány.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt július 27.

1901

A közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozásáról szóló 1901:XXI. törvénycikket az uralkodó szentesítette, majd augusztus 10-én...Tovább

1944

A brit és amerikai légierő pusztító bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellen.Tovább

1944

A zugligeti Szép Ilona villamos kocsiszín melletti a Nagy Béla-féle cukrászdában a detektívekkel folytatott tűzpárbajban életét vesztette...Tovább

1949

Az első sikeres szovjet kísérleti atomrobbantás.Tovább

1955

A szovjet csapatok kivonulnak Ausztriából.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő