Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)

1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.

Vaska Gyula, a genfi Bureau International d' Education (Nemzetközi Oktatásügyi Intézet) magyar delegáltja jelentései

a.
1945. július 23.

[Részlet].
Gróf Teleki Géza úrnak.
Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány kultuszminisztere.
Budapest.
Kultuszminisztérium

Mélyen tisztelt Miniszter Úr!

Alulírott dr. Vaska Gyula genfi Nemzetközi Oktatásügyi Intézet mellé magyar delegátusi minőségben beosztott s[egéd] fogalmazó mindenekelőtt hivatkozom 1945. március 6-án küldött franci nyelvű jelentésemre, és ugyanakkor megragadom a kínálkozó alkalmat a mellékelt újabb beszámoló hazajuttatására.

[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben Vaska Gyula a genfi Nemzetközi Oktatásügyi Intézetben végzett munkájáról számol be"]

1943 szeptemberében a Genfben felállítandó Magyar Tájékoztató Könyvtár előkészítő munkálataira nyertem megbízást. A Könyvtár az e célból a Kultuszminisztérium által Genfbe küldött Baross-Drucker György min[iszteri] o[sztály] tanácsos vezetése alatt működött - én ugyanakkor tovább folytattam tevékenységemet a Nemzetközi Oktatásügyi Intézetben.

Az

 bekövetkezett eseményeket követően kiváltam a Magyar Tájékoztató Könyvtár szolgálatából, és továbbiakban időmet kizárólag a Bureau-ban a nevelésügy nemzetközi kérdéseiről végzett tanulmányaimnak szenteltem. Egyidejűleg közöltem az Intézet vezetőivel (Piaget és Rosello professzorokkal), hogy kapcsolataimat az akkori budapesti kultuszminisztériummal a német megszállás tényének következtében beszüntetem. Baross-Drucker Györgyöt utólag visszarendelték Budapestre szolgálati okokból, és helyébe Kibédi-Varga Sándor, a Kultuszminisztérium külföldi kulturális kapcsolatokkal foglalkozó osztályának új vezetője engem akart megbízni a Könyvtár vezetésével. Én ezt a megbízást táviratilag haladéktalanul visszautasítottam. Ezt követően illetményeim átutalását a Sztójai-[Sztójay] kormány beszüntette.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben a genfi Nemzetközi Oktatásügyi Intézetben végzett további munkájáról tudósít. "]

Kiváló tisztelettel:

 

Dr. Vaska Gyula
Genf, 8, route de Malagnou - Svájc

Genf, 1945. július 23.

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-1-1 t.-88 526-1945 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt tisztázat.

b.
1945. szeptember 18.

[Részlet]
Paikert Géza min[iszteri] tanácsos úrnak
Budapest
Kultuszminisztérium

Genf, 1945. szeptember 18.

[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben a genfi Nemzetközi Oktatásügyi Intézetben végzett munkájáról számol be. "]
1945 januárjában - az itteni magyar fiatalság kérésére - a Könyvtárnak meglévő anyagából újból megnyitottam a Magyar Tájékoztató Könyvtárt olvasóterem jelleggel. A Könyvtárt egyébként a Magyar Ház szerződésének lejártával átköltöztették a genfi konzulátus helyiségébe, ahol a könyvek hat hónapig ládákban hevertek. Bakách-Bessenyei [György] báró disszidens magyar követ kérésre új helyiséget vettem ki (8, route de Malagnou), ahol azóta a szerény keretek között újra megindult könyvtár rendelkezésre áll a magyar kolónia tagjainak. Én magam is a helyszínen lakom. A helyiség és [a] szükséges bútorok bérét abból az összegből fedeztetik, amely még erre a célra a konzulátuson letétbe volt helyezve - havi költségvetése kb. 300 sv[ájci] frank.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben a genfi Nemzetközi Oktatásügyi Intézetben végzett további munkájáról számol be. "]

Vaska Gyula
Genéve, 8, route de Malagnou

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-1-1 t.-62 161-1945 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt tisztázat.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt június 14.

1907

Norvégiában a nők választójogot kapnak.Tovább

1940

Párizs megszállása a II. világháborúban.Tovább

1940

Litvánia elveszíti függetlenségét.Tovább

1977

Moszkva visszahívja katonai tanácsadóit Szomáliából.Tovább

1985

Aláírják a schengeni egyezményt.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő