Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)
1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.
Vaska Gyula, a genfi Bureau International d' Education (Nemzetközi Oktatásügyi Intézet) magyar delegáltja jelentései
a.
1945. július 23.
[Részlet].
Gróf Teleki Géza úrnak.
Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány kultuszminisztere.
Budapest.
Kultuszminisztérium
Mélyen tisztelt Miniszter Úr!
Alulírott dr. Vaska Gyula genfi Nemzetközi Oktatásügyi Intézet mellé magyar delegátusi minőségben beosztott s[egéd] fogalmazó mindenekelőtt hivatkozom 1945. március 6-án küldött franci nyelvű jelentésemre, és ugyanakkor megragadom a kínálkozó alkalmat a mellékelt újabb beszámoló hazajuttatására.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben Vaska Gyula a genfi Nemzetközi Oktatásügyi Intézetben végzett munkájáról számol be"]
1943 szeptemberében a Genfben felállítandó Magyar Tájékoztató Könyvtár előkészítő munkálataira nyertem megbízást. A Könyvtár az e célból a Kultuszminisztérium által Genfbe küldött Baross-Drucker György min[iszteri] o[sztály] tanácsos vezetése alatt működött - én ugyanakkor tovább folytattam tevékenységemet a Nemzetközi Oktatásügyi Intézetben.
Az
bekövetkezett eseményeket követően kiváltam a Magyar Tájékoztató Könyvtár szolgálatából, és továbbiakban időmet kizárólag a Bureau-ban a nevelésügy nemzetközi kérdéseiről végzett tanulmányaimnak szenteltem. Egyidejűleg közöltem az Intézet vezetőivel (Piaget és Rosello professzorokkal), hogy kapcsolataimat az akkori budapesti kultuszminisztériummal a német megszállás tényének következtében beszüntetem. Baross-Drucker Györgyöt utólag visszarendelték Budapestre szolgálati okokból, és helyébe Kibédi-Varga Sándor, a Kultuszminisztérium külföldi kulturális kapcsolatokkal foglalkozó osztályának új vezetője engem akart megbízni a Könyvtár vezetésével. Én ezt a megbízást táviratilag haladéktalanul visszautasítottam. Ezt követően illetményeim átutalását a Sztójai-[Sztójay] kormány beszüntette.[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben a genfi Nemzetközi Oktatásügyi Intézetben végzett további munkájáról tudósít. "]
Kiváló tisztelettel:
| Dr. Vaska Gyula |
Genf, 1945. július 23.
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-1-1 t.-88 526-1945 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt tisztázat.
b.
1945. szeptember 18.
[Részlet]
Paikert Géza min[iszteri] tanácsos úrnak
Budapest
Kultuszminisztérium
Genf, 1945. szeptember 18.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben a genfi Nemzetközi Oktatásügyi Intézetben végzett munkájáról számol be. "]
1945 januárjában - az itteni magyar fiatalság kérésére - a Könyvtárnak meglévő anyagából újból megnyitottam a Magyar Tájékoztató Könyvtárt olvasóterem jelleggel. A Könyvtárt egyébként a Magyar Ház szerződésének lejártával átköltöztették a genfi konzulátus helyiségébe, ahol a könyvek hat hónapig ládákban hevertek. Bakách-Bessenyei [György] báró disszidens magyar követ kérésre új helyiséget vettem ki (8, route de Malagnou), ahol azóta a szerény keretek között újra megindult könyvtár rendelkezésre áll a magyar kolónia tagjainak. Én magam is a helyszínen lakom. A helyiség és [a] szükséges bútorok bérét abból az összegből fedeztetik, amely még erre a célra a konzulátuson letétbe volt helyezve - havi költségvetése kb. 300 sv[ájci] frank.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben a genfi Nemzetközi Oktatásügyi Intézetben végzett további munkájáról számol be. "]
Vaska Gyula
Genéve, 8, route de Malagnou
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-1-1 t.-62 161-1945 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő