Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább
Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)
1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.
A kultuszminiszter átirata a külügyminiszterhez a svájci-magyar kulturális kapcsolatok újrafelvételéről
1946. június 4.
A két világháború között hivatalos magyar-svájci kapcsolatok általában nem álltak fenn, és a kulturális érintkezések inkább egyéni kezdeményezésekből (művészeti kiállítások, professzorok előadásai, diákcserék) álltak.
Amikor a második világháború folytán a német szellemi befolyás mind jobban éreztette hatását idehaza, szükségesnek mutatkozott a hivatalos szellemi kapcsolatok felvétele, illetőleg kimélyítése Svájccal, amely tudvalevőleg érzelmileg teljesen a hitlerizmussal harcban állt a szövetségesek oldalán volt.
Ebből a célból Magyarország még 1939-ben csatlakozott a Genfben székelő Nemzetközi Oktatásügyi Intézethez, melynek a mai napig a tagja is maradt. Sőt a kultuszkormány a kapcsolatok állandósítása végett 1941-ben állandó megbízottat rendelt az intézet mellé, aki ezt a funkcióját jelenleg is ellátja.
Svájcnak a második világháború alatt elfoglalt különös helyzetére tekintettel is a kultuszminisztérium még 1943 tavaszán egy-egy magyar lektorátust szervezett meg a neuchateli és baseli egyetemeken, de a magyar lektorok a közbejött események miatt állomáshelyüket már nem foglalhatták el. Ugyancsak Svájc különleges helyzetére volt a kultuszkormányzat tekintettel akkor, amikor egy reprezentatív képzőművészeti kiállítást rendezett még 1944 januárjában Bernben, amely kiállítás a további hónapok során más svájci városokban is nagy sikereket ért el.
Egyik hivatali elődöm még 1943 nyarán Magyar Tájékoztató Könyvtárt állított fel Genfben, mely 1944 tavaszáig működött, majd fél évig szünetelt, 1945 januárjában pedig az akkor még hatalmon volt Szálasi rezsimtől teljesen függetlenül tevékenységét ismét megkezdte, és jelenleg is működik.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben a svájci egyetemekre kinevezni kívánt magyar lektorokról tájékoztatják a külügyet."]
Amidőn a fentieket Miniszter Úr szíves tudomására hozom, arra kérem, hogy szándékomat diplomáciai úton az illetékes svájci hatóságokkal is közölni szíveskedjék. Ez ügyben egyidejűleg a pénzügyminiszter úrhoz is fordultam, és arra kértem, hogy a baseli, neuchateli és a később szervezendő lausanne-i magyar egyetemi lektorátusok, valamint a Genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár részére megfelelő hitelt bocsájtsa rendelkezésemre.
1946. június 4.
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-151-2 t.62 823-1946 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt és kézzel javított, kiadmányozott fogalmazvány.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 01.
1910
1916
Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább
1941
II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább
1941
Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább
1950
A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő