Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)

1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.

Feljegyzés a könyvtár működéséről

A genfi Magyar Tájékoztató Könyvtárról

A genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár munkája eléggé nagyvonalú keretek között folyt már akkor, amikor az 1944. márciusi politikai összeomlás a kedvet és [a] lehetőséget a további terjeszkedéstől elvette. Pedig éppen a könyvek rendszeres beszerzése volt hátra.

Szegényes anyaggal indult tehát a Könyvtár az ínséges éveknek, viszont kiderült, hogy havi 300 frankos ellátmánnyal is hibátlanul tud működni. Az alapvető hiba a hiányos felszerelésben volt, ezt azóta sem lehetett helyrehozni.

Szeretném a következőkben ismertetni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a Könyvtár - újabb anyagi igény nélkül - hívatását az eddiginél jobban betöltheti:

1. A Könyvtár hozzáférhetősége. A délelőtti könyvtárórákat nem tartom elegendőnek. A genfi kolónia nagyja, a munkások és az iparosok, - éppen azok, akiknek különben is a legkevésbé van módjukban hazai hírekhez és betűhöz jutni, - ilyen időbeosztással a Könyvtárat nem látogathatják. Sokszorosított értesítőben szándékozom tehát tudtára adni a mintegy 1000 főnyi genfi magyar kolóniának, hogy a jövőben a Könyvtár megnyílik minden hétköznap délelőtt 9-12, ezenfelül hétfőn és pénteken este ½ 9 és ½ 11, valamint szombat és vasárnap délután 03-5 óra között. Ugyanebben felhívom a genfi magyarok figyelmét arra, hogy a Könyvtárban olvashatják a friss magyar újságokat és esténként hallgathatják, a könyvtári órákon belül, a budapesti rádió híreit.

A könyvkölcsönzést, mértékkel és ellenőrzéssel, megengedhetőnek tartom.

A friss könyvek másodpéldányait, valamint a kiolvasott újságokat és folyóiratokat, - amennyiben a könyvtári őrzésük nálunk nem látszik szükségesnek, - Zürichbe szándékozom küldeni, hogy az ottani Magyar Egyesületben az igen nagyszámú zürichi magyarság is hozzá jusson végre [a] hazai olvasnivalóhoz.

2. A Könyvtár anyagának kibővítése. a.) Beszerzés Magyarországról. A könyvtári leltár átvétele után fogok jelentkezni a legkiáltóbb hiányok betöltésére vonatkozó javaslattal. Itt említem meg, hogy rendes postai úton négy nap alatt kapom meg a budapesti kiadótól [a] könyves csomagjaimat.

b.) Letét. A Könyvtárban helyeztem el pár hónappal ezelőtt a genfi Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztőségének annak idején felajánlott Ferenczi Imre-féle hagyatékot. Körülbelül 100-120 kötet. Egyrészt a reformkorszaknak, másrészt az ún. [úgynevezett] „XX. Század" körének válogatott szociológiai irodalma. - Ugyanakkor a Könyvtárban helyeztem el a saját genfi könyvtáram magyar anyagát is, kb. [körülbelül] 100 kötet[et]. - Néhány héttel ezelőtt szintén a Könyvtárban talált elhelyezést Vladár Ervin volt genfi főkonzul magyar könyvtára, mintegy 50 kötet.

c.) Egyéb svájci könyvtárakban megtalálható magyar könyvek nyilvántartása. A hazától való elesettségnek hosszú esztendeje alatt s szükség arra kényszerített, hogy számba vegyük a Svájcban lelhető magyar könyveket. Meglepően gazdag könyvtáraknak jöttünk nyomára. A kölcsönző kedv sem hiányzott sehol. További tudományos munkák hirtelen igényére való tekintettel, eddigi és újabb jegyzeteink alapján, hajlandó vagyok a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtárban nyilvántartani a magyar szempontból jelentősebb svájci könyvtárak anyagát. Ennek a munkának az eredményéről a következőkben esetenként és részletesen beszámolok.

3. Külföldiek tájékoztatása. Fellengzőnek tartom azt a reményt, hogy a Magyar Tájékoztató Könyvtár iránt a svájci közönség spontán érdeklődését várjuk. Tétova és pillanatnyi kíváncsiságot nem lehet megszervezni. A svájci olvasóközönség lehet művelt, kedvelheti a magyarokat is a maga módján, de közvetlen kapcsolatba elvétve kerül Könyvtárunkkal. Megvannak a maga könyvtárai, kiadói és folyóiratai. A közönség igényét ezek szervezik és elégítik ki.

A genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár kitűnően megfelelhet tájékoztató hívatásának, ha kapcsolatot talál a svájci könyvtárakhoz, kiadókhoz, valamint a folyóiratok és napilapok szerkesztőségeihez.

Feladatomnak tekintem tehát:
a.) A genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár sokszorosított katalógusának megküldését minden svájci könyvtárba, jelezvén, hogy bármilyen magyar vonatkozású kérdésben rendelkezésükre állunk.
b.) A svájci kiadók rendszeres személyes látogatását, fordításra érdemes magyar könyveinknek ismertetését, svájci könyvek iránti magyar irodalmi kritikusok és esetleg kiadók érdeklődésének felkeltését.
c.) A folyóiratok s esetleg néhány napilap szerkesztőségének hasonló szándékkal való látogatását.

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-150-2 t.-78 039-1946 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Géppel írt másolat, aláírás és dátum nélkül. A feljegyzést valószínűleg Hubay Miklós írta.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt augusztus 17.

1932

Az első magyarországi villamosított vasútvonal átadása. A Budapest-Hegyeshalom útvonalon a Kandó-féle villanymozdony közlekedik.Tovább

1977

A budapesti Népligetben megnyitották a Planetáriumot.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő