Az Osztrák–Magyar Monarchia hadiflottája támadás-sorozatot intéz több adriai olasz hadikikötő és ipartelep ellen, válaszul az előző esti...Tovább
Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)
1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.
Feljegyzés a könyvtár működéséről
A genfi Magyar Tájékoztató Könyvtárról
A genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár munkája eléggé nagyvonalú keretek között folyt már akkor, amikor az 1944. márciusi politikai összeomlás a kedvet és [a] lehetőséget a további terjeszkedéstől elvette. Pedig éppen a könyvek rendszeres beszerzése volt hátra.
Szegényes anyaggal indult tehát a Könyvtár az ínséges éveknek, viszont kiderült, hogy havi 300 frankos ellátmánnyal is hibátlanul tud működni. Az alapvető hiba a hiányos felszerelésben volt, ezt azóta sem lehetett helyrehozni.
Szeretném a következőkben ismertetni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a Könyvtár - újabb anyagi igény nélkül - hívatását az eddiginél jobban betöltheti:
1. A Könyvtár hozzáférhetősége. A délelőtti könyvtárórákat nem tartom elegendőnek. A genfi kolónia nagyja, a munkások és az iparosok, - éppen azok, akiknek különben is a legkevésbé van módjukban hazai hírekhez és betűhöz jutni, - ilyen időbeosztással a Könyvtárat nem látogathatják. Sokszorosított értesítőben szándékozom tehát tudtára adni a mintegy 1000 főnyi genfi magyar kolóniának, hogy a jövőben a Könyvtár megnyílik minden hétköznap délelőtt 9-12, ezenfelül hétfőn és pénteken este ½ 9 és ½ 11, valamint szombat és vasárnap délután 03-5 óra között. Ugyanebben felhívom a genfi magyarok figyelmét arra, hogy a Könyvtárban olvashatják a friss magyar újságokat és esténként hallgathatják, a könyvtári órákon belül, a budapesti rádió híreit.
A könyvkölcsönzést, mértékkel és ellenőrzéssel, megengedhetőnek tartom.
A friss könyvek másodpéldányait, valamint a kiolvasott újságokat és folyóiratokat, - amennyiben a könyvtári őrzésük nálunk nem látszik szükségesnek, - Zürichbe szándékozom küldeni, hogy az ottani Magyar Egyesületben az igen nagyszámú zürichi magyarság is hozzá jusson végre [a] hazai olvasnivalóhoz.
2. A Könyvtár anyagának kibővítése. a.) Beszerzés Magyarországról. A könyvtári leltár átvétele után fogok jelentkezni a legkiáltóbb hiányok betöltésére vonatkozó javaslattal. Itt említem meg, hogy rendes postai úton négy nap alatt kapom meg a budapesti kiadótól [a] könyves csomagjaimat.
b.) Letét. A Könyvtárban helyeztem el pár hónappal ezelőtt a genfi Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztőségének annak idején felajánlott Ferenczi Imre-féle hagyatékot. Körülbelül 100-120 kötet. Egyrészt a reformkorszaknak, másrészt az ún. [úgynevezett] „XX. Század" körének válogatott szociológiai irodalma. - Ugyanakkor a Könyvtárban helyeztem el a saját genfi könyvtáram magyar anyagát is, kb. [körülbelül] 100 kötet[et]. - Néhány héttel ezelőtt szintén a Könyvtárban talált elhelyezést Vladár Ervin volt genfi főkonzul magyar könyvtára, mintegy 50 kötet.
c.) Egyéb svájci könyvtárakban megtalálható magyar könyvek nyilvántartása. A hazától való elesettségnek hosszú esztendeje alatt s szükség arra kényszerített, hogy számba vegyük a Svájcban lelhető magyar könyveket. Meglepően gazdag könyvtáraknak jöttünk nyomára. A kölcsönző kedv sem hiányzott sehol. További tudományos munkák hirtelen igényére való tekintettel, eddigi és újabb jegyzeteink alapján, hajlandó vagyok a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtárban nyilvántartani a magyar szempontból jelentősebb svájci könyvtárak anyagát. Ennek a munkának az eredményéről a következőkben esetenként és részletesen beszámolok.
3. Külföldiek tájékoztatása. Fellengzőnek tartom azt a reményt, hogy a Magyar Tájékoztató Könyvtár iránt a svájci közönség spontán érdeklődését várjuk. Tétova és pillanatnyi kíváncsiságot nem lehet megszervezni. A svájci olvasóközönség lehet művelt, kedvelheti a magyarokat is a maga módján, de közvetlen kapcsolatba elvétve kerül Könyvtárunkkal. Megvannak a maga könyvtárai, kiadói és folyóiratai. A közönség igényét ezek szervezik és elégítik ki.
A genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár kitűnően megfelelhet tájékoztató hívatásának, ha kapcsolatot talál a svájci könyvtárakhoz, kiadókhoz, valamint a folyóiratok és napilapok szerkesztőségeihez.
Feladatomnak tekintem tehát:
a.) A genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár sokszorosított katalógusának megküldését minden svájci könyvtárba, jelezvén, hogy bármilyen magyar vonatkozású kérdésben rendelkezésükre állunk.
b.) A svájci kiadók rendszeres személyes látogatását, fordításra érdemes magyar könyveinknek ismertetését, svájci könyvek iránti magyar irodalmi kritikusok és esetleg kiadók érdeklődésének felkeltését.
c.) A folyóiratok s esetleg néhány napilap szerkesztőségének hasonló szándékkal való látogatását.
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-150-2 t.-78 039-1946 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Géppel írt másolat, aláírás és dátum nélkül. A feljegyzést valószínűleg Hubay Miklós írta.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő