Népszínház név alatt összevonják az Állami Déryné Színházat és a Huszonötödik Színházat.Tovább
Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)
1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.
Jegyzőkönyv a Magyar Tájékoztató Könyvtár átadásáról
1946. július 31.
Felvétetett: a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár helyiségében, Genf, 8 route Malagnou, 1946. július 31-én.
Jelen vannak: Hubay Miklós, Vaska Gyula, Bolémán Tibor és Szilágyi Antal, mint tanúk
Tárgy: a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár átadása
Vaska Gyula kijelenti, hogy a 69 021/[1]946 VKM rendelet értelmében a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár tulajdonát képező értékeket a könyvtár ideiglenes vezetésével megbízott Hubay Miklósnak átadja. Hivatkozik a genfi magyar főkonzulátuson elhelyezett, a jegyzőkönyvhöz másolatban csatolt, 1945. február 6-iki keltezéső elismervényre, amelynek értelmében akkoriban ideiglenes jelleggel átvette a könyvtár abban felsorolt ingóságait.
Átadja
1.) A Magyar Tájékoztató Könyvtár könyvanyagát
2.) A könyvtár „szórópéldányait" jegyzék nélkül
3.) A könyvtár 1943. évi törzskönyvét
4.) Két könyvespolcot
5-6.) Az említett könyvtár magyar, illetve francia nyelvű szárazbélyegzőjét
7.) A könyvtár tulajdonát képező zöld csempekályhát
8.) Philips rádiókészüléket
9.) „Radiax" típusú elektromos fűtőkészüléket
10.) 430 016 sz[ámú] „Torpedo" írógépet
Kijelenti, hogy 1945 februárjában a genfi magyar ifjúság - a Hungária diákegyesület vezetősége és a Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztősége - részéről felkéretett, hogy az időközben bezárt genfi magyar házban (11 bis, Avenue de Champel) elhelyezett Tájékoztató Könyvtár könyvanyagát - amely a Magyar Ház liquidálása után a genfi magyar főkonzulátus pincéjében nyert elhelyezést - a genfi magyar kolónia tagjai részére ideiglenes jelleggel olvasóterem formájában hozzáférhetővé tegye. Hogy a Magyar Könyvtár ilyen formában ismét megnyílt, azt a kapcsolatok helyreállítása után a Kultuszminisztérium 1943. [!] október 12-én tudomásul vette.
Ami a könyvtár 1945. február 6-át megelőző státusát és tevékenységét, valamint az erre vonatkozó akták és levelezés hollétét illeti, ezekre nézve Baross György, a könyvtár akkori igazgatója adhat felvilágosítást.
Az 1945. február 6-i elismervényben feltüntetett két írógépre vonatkozólag
a) 430 016 sz[ámú] „Torpedo" írógépet Hubay Miklósnak ezennel átadja
b) 53 113 sz[ámú] „Olympia Plana" portable írógépet tudomása szerint Baross György távozásakor Szilágyi Antal (Genf, rue de l'Est 4) úrnak adta át elismervény ellenében.
c) Ezen felül a VKM tulajdonát képező, 21 784 sz[ámú] Olympia Plana írógépet a könyvtárban letétbe helyezi.
Hubay Miklós kijelenti, hogy a Vaska Gyula által fentebb felsorolt, a Magyar Tájékoztató Könyvtár tulajdonát képező ingóságokat átveszi.
E jegyzőkönyv négy, eredetinek számítandó példányban vétetett fel, amelyből kettőt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak, egyet a Magyar Tájékoztató Könyvtárnak, egyet pedig Vaska Gyula úrnak a rendelkezésére bocsájtunk.
Vaska Gyula | Hubay Miklós | Bolémán Tibor |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő