Kínában kihirdetik a köztársasági alkotmányt, véget ér a császárságot elsöprő forradalom.Tovább
Parasztpolitika papíron és a valóságban 1953–1954 fordulóján
Panaszlevelek Nagy Imre miniszterelnökhöz
„Az elítéltetésem alapjául szolgáló cselekményt 1953. július 30-án […] követtem el a tudattalanság határán mozgó rendkívül felindult lelkiállapotban, amit a sértett Korpics József csáfordi községi vb. elnök velem szemben indokolatlanul energikus magatartása és a bizottsági tagok némelyikének durva bánásmódja váltott ki belőlem. A […] gúnyolódó szavakon felháborodva csaptam a csupasz kútmerítő rúddal, tehát nem fegyverrel, hanem a kezem ügyében levő ártalmatlan szerszámmal Korpics József felé, akit meg nem ütöttem, és meg nem sebesítettem.”
Kocsis Gábor gyomai lakos panasza kulákká nyilvánítása, valamint a tsz-ben szerzett járandóságának visszatartása miatt
a.
Kocsis Gábor levele a Minisztertanácshoz
Gyoma, 1953. október 29.
Kérelem
Alulírott Kovács Gábor, Gyoma, Felszabadulás u. 7. sz. alatti lakos, jelenleg 1952. dec. 9. óta a Rákosi Művek Acél Művek durva hengerde dolgozója kéréssel fordulok a Magyar Népköztársaság Miniszter Tanácsához.
Én ugyanis 1952. febr. 15-én, mint dolgozó paraszt, beléptem a Gyomai Új Élet 3-as típusú term[elő] szöv[etkezeti] csoportba 21 kat. hold földet 318 ar[any] kor[ona], 2 ló, egy arató-, egy vetőgép 1 kocsi stb. gazdasági felszereléssel, takarmánnyal és teljes vetőmaggal, és ott dolgoztam 1952. november 20-ig, amikor a helyi tanács kiküldöttje utasította a csoportot, hogy engem zárjon ki. Amikor a tagság tiltakozott, kijelentette, hogy felsőbb rendelet, és nincs apelláció.
Pedig és sem kulák, sem kulákszármazású nem voltam, mert nagyapám 30 évig, apám 19 évig volt urasági cseléd, én pedig mindig dolgozó paraszt voltam, és úgy az adó, mint beadási kötelezettségemnek mindig eleget tettem, amit igazolni is tudok. Reakciós sem vagyok, mert akkor nem jelentkeztem volna 1945. márc. 1-én, 49 éves koromban a demokratikus hadseregbe önként, ahol augusztus 20-ig szolgáltam, és nem jelentettem volna fel a gyomai csendőr őrsparancsnokot, aki ellenzéki magatartásom miatt üldözött.
A csoportból való kizárásom a csoportelnök lecserélésének a következménye, akit okt. 1-én lecseréltünk, mert a csoport fejlődésének akadályozója volt, de voltak neki jó emberei a mezőgazd[asági] osztálynál, és azóta is szerepet visz.
Kizárásom után azonnal elhelyezkedtem a nehéziparban, és kértem a csoportot, hogy ledolgozott, okt. 1-ig 245,49, okt. 1-től nov. 20-ig kb. 50 munkaegységem után járó bérem természetben adja ki. A csoportnál azt mondták, hogy a Mezőgazdasági osztály nem engedélyezi, pedig 560 kg búza, 80 kg árpa, 149 kg hántolt rizs, 23 kg cukor járt még nekem a 245, 49 munkaegység után, amely be is volt ütemezve, hová lett tehát, mert nekem nem adták ki. Többszöri kérésem után, úgy hallottam, hogy a mezőgazd. osztályon azt mondták, hogy ha követelőzök, kulákot csinálnak belőlem.
Folyó év május 18-án, súlyos üzemi balesetem 2 havi kórházi kezelése után hazamenvén vidéki otthonomba, tudtam meg, hogy kulákot csináltak belőlem, azalatt, míg én a kohászatban dolgoztam. Amikor kértem a tanács jegyzőt, hogy adja írásba, hogy mikor és miért csináltak belőlem kulákot, megtagadta.
Kérem a Miniszter tanácsot, hogy vizsgálja meg ügyemet, és mentesítsen a lealázó kulákságtól, és utasítsa a gyomai Új Élet term. szöv. csoportot, hogy a becsületesen ledolgozott munkaegységem után járó bérem természetben adja ki.
Budapest, 1953. okt. 29.
| Kocsis Gábor |
Jelzet: MOL XIX-A-2-v-851/1954. Kézzel, tintával írt levél. Hátoldalán a jobb hasábban ugyancsak kézzel, tintával írva a következő cím- és tárgy-megjelölés található: „A Magyar Népköztársaság Miniszter Tanácsának. Kocsis Gábor kérelme munkaegység után járó bér természetben való kifizetése iránt."
b.
A minisztertanács elnöki titkárságának átirata az illetékes helyi hatósághoz, melyben azt Kocsis Gábor panaszának kivizsgálására utasítja
Budapest, 1954. január 15.
851/1954.
[195]4. január 15.
Megyei Tanács Elnökének
Békéscsaba
Mellékelten megküldjük Kocsis Gábor, gyomai lakos Minisztertanács Elnökének írt beadványát, melyben sérelmezi, hogy kuláknak nyilvánították, és a tszcs-ben szerzett munkaegység-szerinti járandóságát nem akarják kifizetni.
Kérjük az Elvtársat, hogy az ügyet vizsgáltassa meg, és az eredményről február 24-ig küldjön értesítést, a csatolt beadvány és nevezettnek küldött válaszmásolatuk egyidejű megküldése mellett.
1 db. melléklet
Elvtársi üdvözlettel:
(Hornok Bálint)
Minisztertanács Elnökének
Titkársága
Jelzet: MOL XIX-A-2-v-851/1954. Írógéppel írt tisztázat indigós másodlata, Hornok Bálint titkárságvezető saját kezű szignójával.
c.
A járási tanács vb. levele Kocsis Gáborhoz, a minisztertanács elnökének írt panaszával kapcsolatban
Szeghalom, 1954. március 13.
87-31/1-1954. [ikt.] sz.
Kocsis Gábor
Gyoma
Felszabadulás u. 7. sz.
Múlt év október havában a Minisztertanácshoz írt panaszbeadványával kapcsolatban közlöm, hogy ügyét a járási mezőgazdasági osztályon, valamint az Új Élet Termelőszövetkezeten keresztül kivizsgáltam, és megállapítottam, hogy az 1952. évben megdolgozott munkaegysége után járó munkabérét valóban nem kapta meg, minek az akadálya az, hogy a természetbeni juttatás pénzbeli árát nem hajlandó felvenni. Viszont a tsz. taggyűlésen döntött úgy, hogy a megdolgozott munkabérét pénzül fizeti ki, mivel 1952. évre visszamenőleg nem hajlandó természetbeni juttatást adni.
Megállapítás szerint a pénzösszeg ki van utalva a gyomai Nemzeti Banknál, és semmi akadálya nincs annak, hogy azt bármikor felvegye. - Egyébként erről már több esetben értesítette a Járási Tanács VB mezőgazdasági osztálya a címet.
Gyoma, 1954. február 23.
Hornok Vince
vb. titkár
Jelzet: MOL XIX-A-2-v-851/1954. Írógéppel írt tisztázat indigós másodlata, a vb. elnök saját kezű szignójával.
d.
A megyei tanács elnökének jelentése a miniszterelnök titkárságához Kocsis Gábor ügyének kivizsgálásáról
Békéscsaba, 1954. július 2.
Békés Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága
K. 187-41/1/1954.
Tárgy: Kocsis Gábor gyomai lakos panasza
Mell.: 2 db.
Hiv. sz.: 851/1954.
Minisztertanács Titkársága
Budapest
A fenti számra való hivatkozással jelentjük, hogy Kocsis Gábor gyomai lakos kulák. Amikor a termelőszövetkezetbe felvették, a tanács részéről nem volt jelen senki, így a tagság nem lett felvilágosítva arról, hogy a nevezett kulák, így került be a tszcs-be.
A termelőszövetkezet a megdolgozott munkaegységért a munkabért hajlandó kifizetni, de nem természetben. Viszont a nevezett pénzben nem hajlandó felvenni a megdolgozott egységért járó bért.
Békéscsaba, 1954. július 2.
A végrehajtó bizottság nevében:
Dióssi György
vb. elnök
Jelzet: MOL XIX-A-2-v-851/1954. Írógéppel írt tisztázat a vb. elnök saját kezű aláírásával.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 29.
1912
1945
Amerikai csapatok felszabadítják a dachaui koncentrációs tábort.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő