A Kristály-éjszaka: náci rohamcsapatok zsinagógákat, zsidó üzleteket gyújtanak fel Németország és Ausztria városaiban.Tovább
A MALÉV utasszállítógépének katasztrófája
1975. január 15-én a Berlinből utas nélkül hazatérő repülőgép ferihegyi repülőtér leszállópályájának csapódott, és a kilenc tagú személyzet szörnyet halt. A korabeli jegyzőkönyvek és a repülési naplók a baleset körülményeit mutatják be.
Források
1.
A REPÜLÉS TÖRTÉNETE
(jegyzőkönyv részlet)
9. Az adatrögzítő működése:
A roncsok között megtalált adatrögzítőt a Bizottság Moszkvába küldte értékelésre. A moszkvai szakemberek elvégezték a szalag kiértékelését és megállapították, hogy az adatrögzítő ezen az útvonal-szakaszon rendellenesen működött. Fordulata lelassult, aminek következtében a szalag értékelése számunkra is nehézséget okozott. A magyar Bizottság a megküldött értékelést a szovjet Értékelő Bizottság javaslata alapján alapul vette a kormányszervek kitérésének, a repülőgép mozgási tendenciáinak és a hajtóművek működésének megállapításánál.
A Hajózó Albizottság megkezdte a Szovjetunióból megküldött adatrögzítő anyag részletes elemzését, azonban nem kizárt, hogy javaslatot tesz további szovjet segítség igénybe vételére.
10. A becsapódást megelőző repülőgépvezetői tevékenységből adódó lehetséges következtetések a vizsgálat jelenlegi szakaszában
1. A személyzet az elhatározási magasságon, vagy röviddel előtte az átstartolási folyamatot megindította.
2. A futóművet a parancsnok az átstartolásra előírt időben vagy nem húzatta be, mert elfelejtette és csak később jutott eszébe, esetleg valamilyen körülmény elvonta a figyelmét róla, vagy behúzta az előírt időben, de később megváltoztatta a döntését.
3. A repülőgépvezető az utolsó 50 másodpercben energikus, célszerűtlennek tűnő kormánykitéréseket végzett.
4. Az utolsó 20 másodpercben az ILS műszerének iránysáv és siklópálya mutatója szélső helyzetéig kitért az oldaleltérés következtében, ezért a repülőgépvezetőnek semmilyen lehetősége nem volt a leszállópályához, vagy a forgalmi épülethez viszonyított távolságának megállapítására.
5. 5 másodperccel a becsapódás előtt közel vízszintes helyzetig felemelte a gép orrát, de utána ismét előrenyomta és a becsapódásig ebben az előretolt helyzetben tartotta.
6. Ez a mozdulata semmiképpen sem magyarázható, akár le akart szállni, akár folytatni akarta a megszakított átstartolást.
7. Az IL-18-as repülőgép az IL-18-as Légiüzemeltetési Utasítás 4.3.10. pontja szerint 10 m magasságból + 30 fok alatt maximális terheléssel is át tud startolni.
8. A megközelítés szakaszában az IL-18-as repülőgép navigátora köteles a magasságot és sebességet hangosan diktálni a repülőgépvezetőnek. Ágoston Lajos navigátor azok közé tartozott, akik az utasításokat minden esetben maximálisan betartotta.
9. A kivizsgálást végző Hajózó Albizottság véleménye a vizsgálat jelenlegi szakaszában az, hogy Szerencsés András repülőgépparancsnok az átstartolást az előírt pozícióban megkezdte, majd eddig még fel nem derített okok következtében ez a folyamat megszakadt és leszállási konfiguráció nélkül a repülőgép nagy szögben a földnek csapódott.
Budapest, 1975. február 4.
/: Csallóközi Miklós :/
hatósági főpilóta
A Hajózó Albizottság vezetője
MOL XIX-H-1-pp-9 26. d. (Magyar Országos Levéltár - Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium - Központilag iktatott iratok - 26. doboz.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 09.
1938
1941
Budapesten is bevezetik az új forgalmi rendet, a jobb oldali közlekedést (vidéken ez már 1941.július 6.óta érvényben volt).Tovább
1984
Az első nagyszabású rendezvényre került sor az Almásy téri „művészeti bázison”.Tovább
1989
Megkezdik a berlini fal lebontását. Az NDK megnyitja államhatárait az NSZK irányában.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő