A nyugati fronton megindul az antant utolsó – őszig elhúzódó – támadása, mely eldöntötte az I. világháború kimenetelét.Tovább
A MALÉV utasszállítógépének katasztrófája
1975. január 15-én a Berlinből utas nélkül hazatérő repülőgép ferihegyi repülőtér leszállópályájának csapódott, és a kilenc tagú személyzet szörnyet halt. A korabeli jegyzőkönyvek és a repülési naplók a baleset körülményeit mutatják be.
6.
MAGNETOFON VISSZAHALLGATÁSI JEGYZŐKÖNYV
Felvétetett 1975. január 27-én az LRI Irányítástechnikai Osztály Vételtechnikai Üzemeltető Részlegének hivatalos helyiségében.
Visszahallgatásra kerültek a MALÉV Forgalmi Diszpécser Szolgálatának telefonbeszélgetései 1975. január 15-én 1200-1722 között. A jegyzőkönyvben az MA 801 HAMOA, ill. az MA 801/A HA MOH járatokra vonatkozó, ill. ezekkel kapcsolatos beszélgetések kerültek rögzítésre.
(részlet)
12. csat. 161750 B: Igen.
I : Az Aeroflottal mi van?
B: Az még Belgrádban van egyelőre.
I : Hallják, mit csinálnak, miért nem törlik, vagy nem tudom mit
tökölődnek?
C: A MALÉV 801 Alfa, az elmaradt Berlinből 1620-ra jön, ha
jön.
B: Jó, köszönöm!
I : Ez utast is hoz?
B: Nem hoz.
I : Üres, köszi.
B = Bencsik Vilmos MALÉV forgalmi diszpécser
I = Információ
C = Control
12. csat. 163050 Sz: Tessék?
- : Ne haragudjon, Ildikó vagyok, ismételten. Most az a problémám, hogy ez a gép, ami Berlinből jön, az az amelyik ma elment?
Sz: Mind a kettő jön drága!
- : Ja! Épp azt akartam kérdezni mi az ami hétfőn van?
Sz: Az egyik 1610-re jön.
- : A mai.
Sz: A mai és amelyik már elment régebben az pedig 1620-ra
jön.
- : Köszi, ne haragudjon!
Sz: Úgyse fog, úgyse fog leszállni!
- : Hát most megint úgyse fog, de legalább valamit a közelben.
Sz: Hát magára úgy lehet számítani, ilyen időt csinál
nekünk!
- : Na jó, de ez az alkonyati romlás, ez bele volt kalkulálva!
Sz: Alkonyati romlás? És ha én négy napig kinn van a gépem
Berlinben?
- : Na jó, az más lapra tartozik, most ezen nem vitatkozom,
de ez alkonyati romlás.
Sz: Az a szerencséje, hogy nem a Rákosi időben élünk! Most
már elvinné az ÁVO mint szabotázst!
- : /Nevetve/ Kösz, kösz.
Sz: Nem hagynám!
- : /nevetés/ Köszi szépen, ez jó volt! Viszi!
Sz = Szalay Károly, MALÉV forgalmi diszpécser
12. csat. 165140 Sz: Tessék?
- : Gerőfi Ibolya vagyok.
. : A hétfőn lemaradt járataink közül, akkor ebben a pillanatban
már csak a Frankfurt van Belgrádban.
Sz: Igen.
- : És az Erfurt van Erfurtban.
Sz: Igen.
- : És a Berlinnel mi van? A hétfői Berlinnel?
Sz: Azok jönnek haza, de hogy mi lesz velük, azt nem tudom,
valószínűleg Debrecenbe fognak menni.
- : Értem, tehát útban hazafelé és itt most ismét rossz az idő,
tehát úgy néz ki, hogy Debrecenbe mennek.
Sz: Igen.
- : Értem. Akkor a mai Berlinről sem tudunk?
Sz: Ugyanez.
- : Értem.
170730 Sz: Tessék!
- : 24-es vagyok, tisztelettel, érdeklődöm MALÉV gépek után,
hogy mi várható?
Sz: Óra tízre, óra húszra jönne két 18-as, szerintem nem fog
Leszállni, elmennek Debrecenbe.
- : Igen, úgy néz ki, hogy nem fognak leszállni!
Sz: Úgy néz ki!
- : Most kéne leszállni az Aladárnak, húszra meg az izének, a
Helénnek.
Sz: Igen.
- : Külföld se jött semmi, ugye?
Sz: Nem.
- : Jó, köszi szépen, szevasztok!
13. csat. 171040 - : Igen.
B: Halló, a MALÉV 550-es elgurult 1605-kor.
- : Nem igaz.
B: ..... /érthetetlen szöveg/
- : na jól van és mi van a 801-essel?
B: Az most jön, most van valamikor felettünk, és aztán majd
megpróbálkozik.
- : Jó, köszönöm!
B: Várjál, mert egy telexet akarnak átnyújtani...
12. csat. 171520 Sz: Tessék?
- : Érdeklődni szeretnék érkező gépeink iránt
.
Sz: Most húsz körül kell, hogy leszálljon kettő, de nem fog
leszállni, valószínű!
- : Köszönöm!
Sz: Kérem.
172000 Sz: Tessék?
- : MALÉV Berlin.
Sz: Mi van vele?
- : Leszáll, vagy nem száll le?
Sz: Hát mit tudom én, az majd a pilótától függ! Még nem szállt
le.
- : Még nem szállt le, jó, köszi.
Sz: Csók.
/ Szalay Károly ismeretlen női hanggal beszélt./
173310 - : Igen.
- : Mi volt ez, nem tudjátok?
- : Fogalmam sincs.
Megjegyzés: A Diszpécser telefonokon 30-40 másodperces szünetekkel folyamatos
beszélgetés volt, jegyzőkönyvezésre csak az MA 801 és MA 801/A járatokra
vonatkozó beszélgetések kerültek.
kmf.
/Bosnyák Ede/ /Moys Péter/
MALÉV oktató rádiós-navigátor mb. osztályvezető
MOL. XIX-H-1-pp-9 26. d. (Magyar Országos Levéltár - Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium - Központilag iktatott iratok - 26. doboz.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 08.
1918
1940
Az angliai csata kezdete.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő