A Népszövetség elfogadja a nemzetközi viták békés rendezéséről szóló genfi jegyzőkönyvet.Tovább
A MALÉV utasszállítógépének katasztrófája
1975. január 15-én a Berlinből utas nélkül hazatérő repülőgép ferihegyi repülőtér leszállópályájának csapódott, és a kilenc tagú személyzet szörnyet halt. A korabeli jegyzőkönyvek és a repülési naplók a baleset körülményeit mutatják be.
Források
1.
A REPÜLÉS TÖRTÉNETE
(jegyzőkönyv részlet)
9. Az adatrögzítő működése:
A roncsok között megtalált adatrögzítőt a Bizottság Moszkvába küldte értékelésre. A moszkvai szakemberek elvégezték a szalag kiértékelését és megállapították, hogy az adatrögzítő ezen az útvonal-szakaszon rendellenesen működött. Fordulata lelassult, aminek következtében a szalag értékelése számunkra is nehézséget okozott. A magyar Bizottság a megküldött értékelést a szovjet Értékelő Bizottság javaslata alapján alapul vette a kormányszervek kitérésének, a repülőgép mozgási tendenciáinak és a hajtóművek működésének megállapításánál.
A Hajózó Albizottság megkezdte a Szovjetunióból megküldött adatrögzítő anyag részletes elemzését, azonban nem kizárt, hogy javaslatot tesz további szovjet segítség igénybe vételére.
10. A becsapódást megelőző repülőgépvezetői tevékenységből adódó lehetséges következtetések a vizsgálat jelenlegi szakaszában
1. A személyzet az elhatározási magasságon, vagy röviddel előtte az átstartolási folyamatot megindította.
2. A futóművet a parancsnok az átstartolásra előírt időben vagy nem húzatta be, mert elfelejtette és csak később jutott eszébe, esetleg valamilyen körülmény elvonta a figyelmét róla, vagy behúzta az előírt időben, de később megváltoztatta a döntését.
3. A repülőgépvezető az utolsó 50 másodpercben energikus, célszerűtlennek tűnő kormánykitéréseket végzett.
4. Az utolsó 20 másodpercben az ILS műszerének iránysáv és siklópálya mutatója szélső helyzetéig kitért az oldaleltérés következtében, ezért a repülőgépvezetőnek semmilyen lehetősége nem volt a leszállópályához, vagy a forgalmi épülethez viszonyított távolságának megállapítására.
5. 5 másodperccel a becsapódás előtt közel vízszintes helyzetig felemelte a gép orrát, de utána ismét előrenyomta és a becsapódásig ebben az előretolt helyzetben tartotta.
6. Ez a mozdulata semmiképpen sem magyarázható, akár le akart szállni, akár folytatni akarta a megszakított átstartolást.
7. Az IL-18-as repülőgép az IL-18-as Légiüzemeltetési Utasítás 4.3.10. pontja szerint 10 m magasságból + 30 fok alatt maximális terheléssel is át tud startolni.
8. A megközelítés szakaszában az IL-18-as repülőgép navigátora köteles a magasságot és sebességet hangosan diktálni a repülőgépvezetőnek. Ágoston Lajos navigátor azok közé tartozott, akik az utasításokat minden esetben maximálisan betartotta.
9. A kivizsgálást végző Hajózó Albizottság véleménye a vizsgálat jelenlegi szakaszában az, hogy Szerencsés András repülőgépparancsnok az átstartolást az előírt pozícióban megkezdte, majd eddig még fel nem derített okok következtében ez a folyamat megszakadt és leszállási konfiguráció nélkül a repülőgép nagy szögben a földnek csapódott.
Budapest, 1975. február 4.
/: Csallóközi Miklós :/
hatósági főpilóta
A Hajózó Albizottság vezetője
MOL XIX-H-1-pp-9 26. d. (Magyar Országos Levéltár - Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium - Központilag iktatott iratok - 26. doboz.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 02.
1924
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő