A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
A MALÉV utasszállítógépének katasztrófája
1975. január 15-én a Berlinből utas nélkül hazatérő repülőgép ferihegyi repülőtér leszállópályájának csapódott, és a kilenc tagú személyzet szörnyet halt. A korabeli jegyzőkönyvek és a repülési naplók a baleset körülményeit mutatják be.
2.
Rádiólevelezést rögzítő magnetofonszalag akusztikai vizsgálata
JEGYZŐKÖNYV
Tárgy: A Budapest-Ferihegy leszállító irányítás és a HA-MOH jelű repülőgép rádiólevelezését rögzítő magnetofon szalag akusztikai vizsgálata.
Felvéve: 1975. február 20-án az LRI Repülésfelügyeleti Főosztályán.
A HA-MOH jelű, IL-18 típusú repülőgép a Ferihegyi repülőtérre történő megközelítés végrehajtása során a földnek ütközés előtti 37-42 mp között átstartolást kezdett meg. Ezt a folyamatot a leszállító radar irányító tiszt a radarernyőn észlelte és rutinszerűen „OK" kifejezéssel vette tudomásul, illetve nyugtázta az átstartolás megkezdését.
Az irányító tiszt állítása szerint ebben az időszakban a repülőgép fedélzetéről ekkor szövegtöredéket hallott, „melynek vége tisztán kivehetően „shooting" szótöredék volt". Ezzel egyidőben látta a radarernyőn a repülőgép jelét is, amely siklását megszakítva vízszintes repülésbe, illetve emelkedésbe ment át.
Az irányító tiszt és a repülőgép személyzete között a 119,5 Mc/s-en lefolytatott beszélgetést a földi magnetofon berendezés 6. sz. csatornája rögzítette.
A kérdéses, és az ezt követő időszakban elhangzott „OK, maintain runway heading 310, you are cleared to climb to 600 meters height and cleared to change Ferihegy, Budapest Approach 121,1" közleménnyel párhuzamosan kihallható, de fülhallással nem értékelhető beszéd szövegtöredék volt.
A beszéd szövegtöredék tartalmának megállapítása érdekében - különös tekintettel az „OK" szót követő szótöredékre - a Kivizsgáló Bizottság akusztikai vizsgálatok végrehajtását rendelte el. Az akusztikai vizsgálatokat az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Fonetikai Tanszékén végezték el, a vizsgálatok egy részében alulírottak is részt vettünk.
A vizsgálat kizárta az „OK" szó után következő „overshooting" vagy „shooting" kifejezésre utaló szövegtartalmat és ezt a szótöredéket, valamint az ezt követő közleményben kihallható szövegtöredékeket nagy valószínűséggel az irányítói munkahelyi teremzajnak, szöveg behallásnak tulajdonítja, csaknem teljes bizonyossággal kizárja, hogy ezek a közlemények a HA-MOH jelű repülőgép személyzetétől hangzottak el.
Egyben megállapítást nyert, hogy az irányító tiszt idézett közleményét követő, a hajózó személyzet részéről nyugtázásszerűen adott „roger" szó nyugodt, izgalommentes állapotra utal.
kmf.
/: Egressy István :/ /: Gidáli József :/
r. alezredes r. alezredes
/: Bárdosi Ferenc :/
Rep. Felügyeleti Főo.
vezetője
MOL XIX-H-1-pp-9 26. d. (Magyar Országos Levéltár - Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium - Központilag iktatott iratok - 26. doboz.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő