A MALÉV utasszállítógépének katasztrófája

1975. január 15-én a Berlinből utas nélkül hazatérő repülőgép ferihegyi repülőtér leszállópályájának csapódott, és a kilenc tagú személyzet szörnyet halt. A korabeli jegyzőkönyvek és a repülési naplók a baleset körülményeit mutatják be.


3.

MAGNETOFON JEGYZŐKÖNYV

Felvétetett 1975. január 30-án az LRI Irányítástechnikai Osztály Vételtechnikai Üzemeltető Csoportjának magnetofon helyiségében.

Visszahallgatásra került az 1975. január 15-én 155000-172230 óra között a Budapest APPROACH koncentrátorán lefolytatott - az MA 801 és MA-801/A-val kapcsolatos - közleményváltás.

Jelen vannak: Obrotka Gyula Rep. Ir. felügyelő
                        Arató András               Útvonalir. Közp. mb. ov
Bosnyák Ede               MALÉV oktató rádiós-navigátor

Magnetofon:   SHR-16/I                    8-as csatorna

A Budapest-Approach koncentrátorán a Budapest-ACC-vel lefolytatott - a MA-801/A-val kapcsolatos - .közlemények megegyeznek a külön jegyzőkönyvön lévő az Útvonalirányító Központ nyugati szektor koordinációs munkahelyén lefolytatott közleményekkel.

                                               I1  =  Budapest-Apprach
                                               I2  =  Ferihegy-Torony /TWR/
                                               I3  =  Vételtechnikai szolgálatos
                                               I4  =  Járatnyilvántartó

160750            I1  :  MALÉV-801-es a HA-MOA az 15 óra 59-essel, - isten nyilát - 1604, 1604 Dunakeszi és a MALÉV 801 Alfa, a HA-MOH, ami tegnapról maradt.

            I2  :  /közbeszól/  801 Alfa, igen.

            I1  :  Igen, az 1614-es perccel Dunakeszi.

160850            I2  :  Jó, Bandika.

170600            I1  :  Elment az ILS.          

I3  :  Látjuk, máris indítjuk a másik adót.

170620            I1  :  Kösz szépen.

171750            I4  :  Igen, tessék.

                          I1  :  Két plént hozd be légy szíves, 801-es, 801 Alfa.

                          I4  :  Megnézem, várjál, megkeresem.

171800            I1  :  Jó.

172158            I1  :  Mi volt? Mi volt ez?

                          I2  :  Nem tudom.

                          I1  :  Nem tudod. Jó, mi sem. Hallottad ezt a ... durranást?

                          I2  :  Hallottam ... hívjátok a MALÉV-ot, aki átstartolt!

172220            I2  :  Egyből hívjátok, ne szórakozzál, Sanyi!
                        /teremzaj/ ... /érthetetlen/

I1  :  A MALÉV-ot, aki árstartolt, hívjad, hívjad, hívjad haver, hívjad Eight Zero One Alfa, MALÉV Eight Zero One Alfa.

172230            I1  :  Leállt a radar.

Megjegyzés:     172158-tól a Torony benn marad figyelésen az Approach-Torony küzvetlen vonalban. Ettől kezdve a közlemények nem célirányos hívás, hanem mindenkinek szóló közlemény formájában nyilvánulnak meg.

                                                           kmf.

Budapest-Approach koordinátoraként Fazekas András, Ferihegy Toronyban Vargyai Zoltán, a Járatnyilvántartásnál Zsifkovits András teljesített szolgálatot.

 

/: Obrotka Gyula :/                         /: Arató András :/                   /: Bosnyák Ede :/
  Rep.ir. felügyelő                       Utvonalir. Központ                     MALÉV oktató
                                                           mb. ov.                                 rádiós-navigátor

MOL. XIX-H-1-pp-9 26. d. (Magyar Országos Levéltár - Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium - Központilag iktatott iratok - 26. doboz.)

Ezen a napon történt október 06.

1908

Az Osztrák–Magyar Monarchia kormánya bejelenti Bosznia-Hercegovina annexióját (bekebelezését).Tovább

1934

Elindul útjára az első hazai építésű Duna-tengerjáró hajó, a „Budapest”.Tovább

1944

Budapesten kommunista vezetésű partizánok (a Marót-csoport) felrobbantják Gömbös Gyula korábbi magyar miniszterelnök szobrát (az Erzsébet...Tovább

1956

Ünnepélyesen újratemetik az 1949-ben kivégzett, 1955-ben rehabilitált Rajk Lászlót és mártír társait.Tovább

1956

A kivégzett Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András október 6-án tartott temetése, ami egy nagyszabású tüntetés jellegét...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.

 

Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorjelölt), Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.

 

Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.

 

Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.

 

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2026. szeptember 20.

Miklós Dániel

főszerkesztő