Bundabotrány 1983-ban

Pártvizsgálat adatok kiszivárogtatásáért

"Különösen nagy kárt okozó csalást miatt a Fővárosi Bíróságon folyamatban levő ún. „totóügyben" tudomásunkra jutott, hogy egyes vádlottak védői [...] hangoztatták: ebben a kérdésben a nyomozás során már előzetes közös állásfoglalás történt a Legfőbb Ügyészség és az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság között. Érvelésük alátámasztására Lakatos András és Láng Zsuzsa szerzők Pótmérkőzés című könyvében írtakra hivatkoztak. [...] a könyv a nyomozati anyagok ismeretében, részletesen tárgyalja a „Totó"-ügyek történetét, ismerteti vádiratot, és részleteket közöl a nyomozati jegyzőkönyvekből."

5.

Siklói György rendőr vezérőrnagy átirata Iglói Józsefnek, a Legfőbb Ügyészség Nyomozásfelügyeleti Főosztálya vezetőjének

1983. augusztus 22.

 

BM Országos Rendőrfőkapitány Bűnügyi helyettese          Szám: 60-136/7/1983.

 

dr. Iglói József elvtársnak

főosztályvezető ügyész

Legfőbb Ügyészség

Nyomozásfelügyeleti Főosztály

Budapest

Kedves Iglói elvtárs!

A „totó" ügy nyomozásának elrendelése után a cselekmény jogi minősítésének kérdésében különböző álláspontok alakultak ki. A

vesztegetés miatt vonták felelősségre a gyanúsítottakat. Tolna megyében csalás miatt.

A probléma megoldására 1983. január hónapban a Legfőbb Ügyészség Nyomozásfelügyeleti Főosztályán koordinációs értekezletet tartottak, amelyen részt vett a Fővárosi Főügyészség, a Legfelsőbb Bíróság képviselője is. A BM ORFK részéről azon az értekezleten dr. Blaha Ede rendőr ezredes vett részt.

A megbeszélés végén feljegyzés készült, amely rögzítette a jogi minősítéssel kapcsolatos állásfoglalást.

A feljegyzést Blaha Ede r. alezredes átadta Temesvári János r. századosnak azzal az utasítással, hogy azt egységes iránymutatásként adja át a nyomozás vezetőinek. Temesvári rendőr százados a BRFK-n Jankai István r. őrnagynak továbbította a feljegyzést, aki annak egy másolatát a Tolna megyei Rendőrfőkapitányságnak is megküldte. A felhasználásra vonatkozóan Temesvári r. százados természetesen semmiféle korlátozást nem közölt, mert ilyen utasítást Blaha r. alezredestől sem kapott.

Jankai István rendőr őrnagy a feljegyzést felhasználta, de a nyomozási iratokhoz nem csatolta.

A Tolna megyei Rendőrfőkapitányságnál a feljegyzés a nyomozási iratok eredeti példányába került. Jelenleg személy szerint nem állapítható meg, hogy a nyomozásban részt vevő hét nyomozó közül ki helyezte el a feljegyzést az iratokba [!]. Jelics Miklós őrnagy, a nyomozás vezetője észlelte, hogy a feljegyzés az iratok eredeti példányában van, ezzel egyetértett. A feljegyzésen ugyanis semmiféle megkülönböztető jel arra nézve nem volt, hogy ezt külön kellett volna kezelni, ilyen utasítást nem kapott senkitől.

A nyomozási iratokban elhelyezett feljegyzést nem kifogásolta a felügyeletet ellátó ügyész sem.

Tekintettel arra, hogy a nyomozás vezetőinek tudniuk kellett azt, hogy a nyomozási iratok közé ilyen jellegű iratok elhelyezése tilos, a felelősöket figyelmeztetésben részesítette.

 

Budapest, 1983. augusztus 22-én.

 

elvtársi üdvözlettel: dr. Siklói György rendőr vezérőrnagy

Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 31. cs. 1983/1. ő. e. - MSZMP Központi Szervei, Közigazgatási és Adminisztratív Osztály - másolat.

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt július 13.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő