Bundabotrány 1983-ban
"Különösen nagy kárt okozó csalást miatt a Fővárosi Bíróságon folyamatban levő ún. „totóügyben" tudomásunkra jutott, hogy egyes vádlottak védői [...] hangoztatták: ebben a kérdésben a nyomozás során már előzetes közös állásfoglalás történt a Legfőbb Ügyészség és az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság között. Érvelésük alátámasztására Lakatos András és Láng Zsuzsa szerzők Pótmérkőzés című könyvében írtakra hivatkoztak. [...] a könyv a nyomozati anyagok ismeretében, részletesen tárgyalja a „Totó"-ügyek történetét, ismerteti vádiratot, és részleteket közöl a nyomozati jegyzőkönyvekből."
5.
Siklói György rendőr vezérőrnagy átirata Iglói Józsefnek, a Legfőbb Ügyészség Nyomozásfelügyeleti Főosztálya vezetőjének
1983. augusztus 22.
BM Országos Rendőrfőkapitány Bűnügyi helyettese Szám: 60-136/7/1983.
dr. Iglói József elvtársnak
főosztályvezető ügyész
Legfőbb Ügyészség
Nyomozásfelügyeleti Főosztály
Budapest
Kedves Iglói elvtárs!
A „totó" ügy nyomozásának elrendelése után a cselekmény jogi minősítésének kérdésében különböző álláspontok alakultak ki. A
vesztegetés miatt vonták felelősségre a gyanúsítottakat. Tolna megyében csalás miatt.A probléma megoldására 1983. január hónapban a Legfőbb Ügyészség Nyomozásfelügyeleti Főosztályán koordinációs értekezletet tartottak, amelyen részt vett a Fővárosi Főügyészség, a Legfelsőbb Bíróság képviselője is. A BM ORFK részéről azon az értekezleten dr. Blaha Ede rendőr ezredes vett részt.
A megbeszélés végén feljegyzés készült, amely rögzítette a jogi minősítéssel kapcsolatos állásfoglalást.
A feljegyzést Blaha Ede r. alezredes átadta Temesvári János r. századosnak azzal az utasítással, hogy azt egységes iránymutatásként adja át a nyomozás vezetőinek. Temesvári rendőr százados a BRFK-n Jankai István r. őrnagynak továbbította a feljegyzést, aki annak egy másolatát a Tolna megyei Rendőrfőkapitányságnak is megküldte. A felhasználásra vonatkozóan Temesvári r. százados természetesen semmiféle korlátozást nem közölt, mert ilyen utasítást Blaha r. alezredestől sem kapott.
Jankai István rendőr őrnagy a feljegyzést felhasználta, de a nyomozási iratokhoz nem csatolta.
A Tolna megyei Rendőrfőkapitányságnál a feljegyzés a nyomozási iratok eredeti példányába került. Jelenleg személy szerint nem állapítható meg, hogy a nyomozásban részt vevő hét nyomozó közül ki helyezte el a feljegyzést az iratokba [!]. Jelics Miklós őrnagy, a nyomozás vezetője észlelte, hogy a feljegyzés az iratok eredeti példányában van, ezzel egyetértett. A feljegyzésen ugyanis semmiféle megkülönböztető jel arra nézve nem volt, hogy ezt külön kellett volna kezelni, ilyen utasítást nem kapott senkitől.
A nyomozási iratokban elhelyezett feljegyzést nem kifogásolta a felügyeletet ellátó ügyész sem.
Tekintettel arra, hogy a nyomozás vezetőinek tudniuk kellett azt, hogy a nyomozási iratok közé ilyen jellegű iratok elhelyezése tilos, a felelősöket figyelmeztetésben részesítette.
Budapest, 1983. augusztus 22-én.
elvtársi üdvözlettel: dr. Siklói György rendőr vezérőrnagy
Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 31. cs. 1983/1. ő. e. - MSZMP Központi Szervei, Közigazgatási és Adminisztratív Osztály - másolat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 29.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő