A Párttörténet Intézet előterjesztést tett az Országos Szervező Bizottságnak az ’56-os anyagok és visszaemlékezések gyűjtésére.Tovább
Bundabotrány 1983-ban
Pártvizsgálat adatok kiszivárogtatásáért
"Különösen nagy kárt okozó csalást miatt a Fővárosi Bíróságon folyamatban levő ún. „totóügyben" tudomásunkra jutott, hogy egyes vádlottak védői [...] hangoztatták: ebben a kérdésben a nyomozás során már előzetes közös állásfoglalás történt a Legfőbb Ügyészség és az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság között. Érvelésük alátámasztására Lakatos András és Láng Zsuzsa szerzők Pótmérkőzés című könyvében írtakra hivatkoztak. [...] a könyv a nyomozati anyagok ismeretében, részletesen tárgyalja a „Totó"-ügyek történetét, ismerteti vádiratot, és részleteket közöl a nyomozati jegyzőkönyvekből."
7.
Varga Péter feljegyzése Korom Mihály KB titkár részére a „Pótmérkőzés" című kötetben megjelent „állásfoglalásról"
1983. december 7.
Magyar Szocialista Munkáspárt KB KAC/1121/6/1983. sz.
Közigazgatási és Adminisztratív Osztály Készült 2 példányban
[Kézírással:] Korom elvtárstól az eredeti példány nem érkezett vissza. Irattárba!
1985. 01. 07.
Feljegyzés
dr. Korom Mihály elvtárs részére
Az ún. Totó-üggyel foglalkozó Pótmérkőzés című könyv megjelentetésének körülményeivel kapcsolatban tájékozódtunk a Belügyminisztérium, a Legfőbb Ügyészség, valamint a KB Agitációs és Propaganda, továbbá Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztályának illetékeseinél. Az ügyben az alábbiakat lehetett megállapítani.
•1. A könyv megírásának ötletét Erdős Ákos, az Ifjúsági Lapkiadó V. Ságvári Endre könyvszerkesztőségének szerkesztője vetette fel. Az ötlet alapján a Belügyminisztérium Lakatos András rendőr főhadnagynak, a Magyar Rendőr, továbbá Láng Zsuzsa, a Heti Világgazdaság újságírójának engedélyezte az anyaggyűjtést. A könyv megjelentetését eredetileg a jogerős bírósági ítélet meghozatala utáni időre tervezték, de utóbb kiadó - a közvélemény mielőbbi informálásának érdekében - a korábbi megjelenést szorgalmazta. Ez ellen a Belügyminisztérium és a KB Agitációs és Propaganda Osztálya érdemi kifogást nem emelt, így a könyv végül is 1983 júniusában megjelent.
•2. A könyv 60-61.oldalán szereplő, a cselekmény jogi minősítésével foglalkozó dokumentum szószerinti másolata ennek a feljegyzésnek, amelyet az 1983. januárjában a Legfőbb Ügyészségen tartott megbeszélésről készítettek. E feljegyzés egy példányát megkapta a Belügyminisztérium jelenlevő képviselője is, aki az iratot a Budapesti Rendőrfőkapitánysághoz, egy másolatát pedig a Tolna Megyei Rendőrfőkapitánysághoz továbbította. Ez utóbbit tévedésből a nyomozati iratokhoz fűzték. Emiatt a felelősök figyelmeztetésben részesültek.
•3. A bűnügyben - mind Budapesten, mind Szekszárdon - 1983. március 30-án befejeződött a nyomozás. A vádiratot pedig május 10-én nyújtották be. A könyv június végi megjelenését is figyelembe véve alaposan feltehető, hogy a szerzők a nyomozás ideje alatt, rendőrségi forrásból jutottak az említett dokumentumhoz ez azonban - kétséget kizáró módon - csak további vizsgálattal lenne bizonyítható.
•4. Javasoljuk, hogy Korom elvtárs értsen egyet azzal, hogy az ügyet további vizsgálat nélkül lezárhassuk. Véleményünk szerint ugyanis a jelen adatok elegendők ahhoz, hogy az ügy tanulságait a bűnüldöző és igazsági, továbbá az ügyben érdekelt egyéb szervek levonhassák.
Budapest, 1983. december 7.
Varga Péter
Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 31. cs. 1983/1. ő. e. - MSZMP Központi Szervei, Közigazgatási és Adminisztratív Osztály - aláírt, eredeti.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 27.
1956
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő