Watergate-botrány az USA-ban.Tovább
Kettős mérce: az erotika befektetési előnyei a szocializmusban
A Playboy című folyóirat stábja 1986-ban egy hónapig a magyar kormány költségén akart „szép lányokról” felvételeket készíteni, és reklámozni „Nyugaton” Budapestet. A dokumentumok a kérés körüli huza-vonát mutatják be.
Playboy Enterprises Inc. levelének fordítása
Kedves Bolgár Úr!
Nagy örömömre szolgált, hogy találkozhattam Önnel, és megvitathattuk a Budapest gyönyörű asszonyairól szóló képriport érdekes tervét. Pompeo mindig nagy lelkesedéssel szólt a tervről, de találkozásunk óta - miután megnőtt annak valószínűsége, hogy ez valóban létrejöhet - semmi másról nem beszél, csomagjai útra készen állnak.
Ebben a levélben röviden összefoglalom a beszélgetésünk során már érintett kérdéseket, és körvonalazom kéréseinket, melyek teljesítése biztosítja, hogy minden simán és sikeresen bonyolódjon le.
Pompeo ez év szeptemberében szeretne Budapestre utazni. Egy fiatal hölggyel utazik majd, aki annak a 15-20 fiatal hölgynek a sminkelését és frizurájuk elkészítését végzi, akiket egyhónapos ott tartózkodása alatt szeretne lefényképezni. Egy ilyen nagyszabású terv előkészítése sok időt és az anyagi-technikai feltételek biztosítását igényli; meg kell találni azokat a hölgyeket, akik hajlandók modellt állni, és tudomására kell hozni mindenkinek, akit érint, hogy Pompeo a Playboy számára dolgozik a városban. Miután megtaláltuk a hölgyeket, egy lány fényképezése általában 1 napot vesz igénybe, de összességében 1 hónapos ott tartózkodásra van szükség.
A hölgyekkel való munkához és a kellékek, a ruhatár, a fotófelszerelés, és a Polaroid-próbák számára szükséges központi munkahelyhez, Pompeonak Magyarországon való tartózkodásának teljes időtartamára egy elsőosztályú hotelben lévő nagy lakosztályra lesz szüksége. A legjobb lenne, ha egész idő alatt egy hotelben tartózkodna, mert így utazása alatt bármikor könnyen elérhető. A sminkmesternek szintén egy nagy egyágyas szobára lesz szüksége a szóbanforgó időben, s ennek ugyanabban a hotelben kellene lennie. Szeptember folyamán valamikor én is Budapestre utaznék, s ha ez így lesz, nekem is szükségem lesz kb. egy hétre egy szobára. Az összes szobát kérjük díjtalanul biztosítani.
Mi? Miért?
Pompeo nagymennyiségű fotófelszereléssel, vakuval, kamerákkal, filmmel, kellékekkel és sminkeléshez szükséges eszközökkel stb. jön Magyarországra, és szeretnénk biztosak lenni abban, hogy ezek behozatala és kivitele, a film átvilágítása és szükségtelen repülőtéri átvizsgálás nélkül történik.
Külső helyszínek kereséséhez és budapesti, valamint Budapest-környéki utazásokhoz szeretnénk egy fiatal kisegítőt felvenni, aki fordítana Pompeo számára, és az általunk bérelt, vagy ideális esetben a fiatalember tulajdonát képező kocsit vezetné, és aki minimális jártasságra tett szert a fotózásban, így segíteni tudna Pompeonak a felvételek során. Ugyanakkor biztosítani szeretnénk helyismerettel rendelkező ember segítségét vagy gyártásvezetőt, aki ismeri a várost és segíteni tud szállodai szobák, lakosztályok, villák, éttermek, night-clubok stb. biztosításában, amelyek a fényképezés hátteréül szolgálnának. Szintén ideális lenne, ha a fotós kisegítőnek vagy a gyártásvezetőnek kapcsolatai lennének azokkal a modellekkel és fiatal hölgyekkel, akik készek lennének arra, hogy szerepeljenek a képriportban.
A városban való és a vidéki utazást elősegítendő, szeretnénk, ha Pompeo számára az Országos Idegenforgalmi Hivatal ajánlólevelet adnia.
Szándékunkban áll, hogy az amerikai Playboyban, valamint sok külföldi kiadású Playboyban, mint pl. a német, francia, olsz és spanyol kiadásban egy nagyon kedvező hangvételű képriportot közöljünk, mely bemutatná Budapest gyönyörű városát, és a városban élő, oda látogató kedves hölgyeket. Közöljük majd a szállodák, nightclubok, éttermek és különleges látnivalók nevét, amelyet - úgy érezzük - olvasóinknak ismerniük kell és el kell oda látogatniuk, ha Magyarországra utaznak.
Rendkívül érdekel bennünket ez a terv, és segítségével egy különleges és emlékezetes képriportot készíthetünk minden olvasónk számára. Mind Pompeo, mind én jó utazást kívánunk Önnek Budapestre és várjuk, hogy Los Angelesbe való visszatértekor bíztató híreket hoz.
A legjobbakat: Jeff Cohen
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 17.
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő