Türr István magyar katonatiszt, olasz királyi altábornagy, az olasz szabadságharc tábornoka, Giuseppe Garibaldi harcostársa (*1825)Tovább
Meszeljünk vagy ne?
A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években
„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”
Népművelési Minisztérium állásfoglalása a Levéltár freskóinak lefestéséről
Népművelési Minisztérium
Bpest, V. Kálmán u. 7.
/Redő osztályvezető elvtárs kezeihez/
Hivatkozással a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának f. évi febr. 8-án kelt és a Népművelési Minisztériumnak is megküldött feljegyzésére, kérem, hogy az Országos Levéltár Dudits-féle freskók ügyében véleményt nyilvánítani szíveskedjék, hogy intézkedésemet aszerint minél előbb megtehessem.
Budapest, 1951. ápr. 11.
| Borsa [Iván] |
Géppel írt eredeti
Népművelési Minisztérium
Budapest, V. Báthory utca 10.
Előadó: Luzsicza Lajos
1713-2-9 sz.
Hivatkozással 1951. IV. 11-én kelt átiratára az Országos Levéltári Dudits féle freskók ügyében az alábbiakban közlöm álláspontomat:
A freskók művészi színvonala általában alacsony. Mindennek ellenére nem volna helyes a freskók átfestése, egyrészt mivel különösebben káros hatást a figurák felismerhetetlensége folytán nem gyakorolnak, másrészt helyükbe új freskók festésére egyelőre úgy sem kerülhetne sor. Történjék meg tehát a freskók restaurálása minden módosítás nélkül, csupán a folyosók dekoratív, motívumos kiképzése helyett, - tekintve, hogy éppen a folyosókat érte a legnagyobb rongálás - indokolt azok egyszerűbb /két színben: világosabb alap sötétebb bordák/ kifestése.
Budapest, 1951. május 21.
| Redő Ferenc s.k. osztályvezető |
A kiadmány hiteléül:
Lenhardt s. k.
irodavezető
Levéltárak Országos Központja
Budapest
Géppel írt eredeti
| Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Budapest, V., Szalay utca 10-14. | Ü.i.szám: 1610-22 /1951.VI. |
Levéltárak Országos Központja
Budapest
Tudomásulvétel és megfelelő intézkedés elrendelése végett értesítem, hogy a szóbanforgó kérdésben a népművelési minisztérium 1713-2-9 sz. iratában lefektetett szakvéleményt kell irányadónak tekinteni.
| Budapest, 1951. június hó 4. | Szabolcska Ferenc ügyosztályvezető |
A kiadmány hiteléül
[olvashatatlan aláírás]
segédhivatalvezető
Géppel írt eredeti
Levéltárak Országos Központja
Budapest, I. Úri utca 54-56.
1610-OL46-4/1951 LOK sz.
Országos Levéltár Főigazgatójának
Budapest
A Népművelési Minisztériumnak az Országos Levéltár freskói átfestésével kapcsolatban adott véleményét másolatban csatoltan azzal közlöm Főigazgató Kartárssal, hogy a [V]KM a Népművelési Minisztérium szakvéleményét irányadónak tekinti, továbbá hogy ezen szakvéleménynek megfelelő átfestésről, ill. annak technikai lebonyolításáról a Központ költségvetési osztálya fog intézkedni.
Budapest, 1951. június 22-én
| Borsa Iván LOK mb. vezetője |
Géppel írt eredeti
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 03.
1908
1984
Bemutatták Mészáros Márta „Napló gyermekeimnek” c. önéletrajzi ihletésű, filmjét. A díszbemutatón elemi erővel tört felszínre, taps és...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő