Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak megalakulását.Tovább
Meszeljünk vagy ne?
A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években
„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”
Népművelési Minisztérium állásfoglalása a Levéltár freskóinak lefestéséről
Népművelési Minisztérium
Bpest, V. Kálmán u. 7.
/Redő osztályvezető elvtárs kezeihez/
Hivatkozással a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának f. évi febr. 8-án kelt és a Népművelési Minisztériumnak is megküldött feljegyzésére, kérem, hogy az Országos Levéltár Dudits-féle freskók ügyében véleményt nyilvánítani szíveskedjék, hogy intézkedésemet aszerint minél előbb megtehessem.
Budapest, 1951. ápr. 11.
| Borsa [Iván] |
Géppel írt eredeti
Népművelési Minisztérium
Budapest, V. Báthory utca 10.
Előadó: Luzsicza Lajos
1713-2-9 sz.
Hivatkozással 1951. IV. 11-én kelt átiratára az Országos Levéltári Dudits féle freskók ügyében az alábbiakban közlöm álláspontomat:
A freskók művészi színvonala általában alacsony. Mindennek ellenére nem volna helyes a freskók átfestése, egyrészt mivel különösebben káros hatást a figurák felismerhetetlensége folytán nem gyakorolnak, másrészt helyükbe új freskók festésére egyelőre úgy sem kerülhetne sor. Történjék meg tehát a freskók restaurálása minden módosítás nélkül, csupán a folyosók dekoratív, motívumos kiképzése helyett, - tekintve, hogy éppen a folyosókat érte a legnagyobb rongálás - indokolt azok egyszerűbb /két színben: világosabb alap sötétebb bordák/ kifestése.
Budapest, 1951. május 21.
| Redő Ferenc s.k. osztályvezető |
A kiadmány hiteléül:
Lenhardt s. k.
irodavezető
Levéltárak Országos Központja
Budapest
Géppel írt eredeti
| Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Budapest, V., Szalay utca 10-14. | Ü.i.szám: 1610-22 /1951.VI. |
Levéltárak Országos Központja
Budapest
Tudomásulvétel és megfelelő intézkedés elrendelése végett értesítem, hogy a szóbanforgó kérdésben a népművelési minisztérium 1713-2-9 sz. iratában lefektetett szakvéleményt kell irányadónak tekinteni.
| Budapest, 1951. június hó 4. | Szabolcska Ferenc ügyosztályvezető |
A kiadmány hiteléül
[olvashatatlan aláírás]
segédhivatalvezető
Géppel írt eredeti
Levéltárak Országos Központja
Budapest, I. Úri utca 54-56.
1610-OL46-4/1951 LOK sz.
Országos Levéltár Főigazgatójának
Budapest
A Népművelési Minisztériumnak az Országos Levéltár freskói átfestésével kapcsolatban adott véleményét másolatban csatoltan azzal közlöm Főigazgató Kartárssal, hogy a [V]KM a Népművelési Minisztérium szakvéleményét irányadónak tekinti, továbbá hogy ezen szakvéleménynek megfelelő átfestésről, ill. annak technikai lebonyolításáról a Központ költségvetési osztálya fog intézkedni.
Budapest, 1951. június 22-én
| Borsa Iván LOK mb. vezetője |
Géppel írt eredeti
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 30.
1922
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő