Elkezdődik a Watergate-ügy bírósági eljárása.Tovább
Meszeljünk vagy ne?
A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években
„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”
A munkálatok elvégzése
Levéltárak Országos Központjának
Budapest
Szíves megkeresésükre a Levéltár falfestményeire vonatkozólag a következőkben válaszolunk:
Restaurálása szempontjából feltétlenül külön kell választani a Dudits-féle freskókat a fal többi részének helyreállításától, amelyet teljesen szükségtelen festő restaurátorral elvégeztetni, mivel az egyszerűbb festői munkába is kiadható. Ezt valamelyik festő és mázoló n[emzeti] v[állalat] minőségi festői is elvégezhetik. A freskókra vonatkozólag pedig ajánljuk Jancsky Veronika restaurátort. [...]
A restaurálásnak ki kell terjednie az összes freskók letisztítására, az esetleges meglazult vakolatrészek rögzítésére, a hiányok pótlására, figurális részek kiegészítésre és általában az egész felület karbahozásra. Véleményünk szerint ez négy hét alatt elvégezhető.
A munkálatokat ellenőrizni fogjuk.
Budapest, 1951. július 30-án
| /Bartha László/ A MOK vezető-restaurátora |
| Levéltárak Országos Központja Jancsky Veronika Budapest, [...] | Tárgy: Az Országos Levéltár freskóinak restaurálása |
A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja az Országos Levéltár freskói restaurálási munkálatainak elvégzésére t. címet javasolta.
Felkérem, hogy e tárgyban a Levéltárak Országos Központja Költségvetési Osztályán (Bp. I. Úri u. 54-56. I. em.) felkeresni szíveskedjék.
Budapest, 1951. augusztus [2.]
| [olvashatatlan aláírások] |
Kézzel írt fogalmazvány
Levéltárak Országos Központja
Közoktatási Minisztérium Költségvetési Főosztályának
Budapest
Az Országos Levéltár folyosóin lévő Dudits-féle freskók restaurálása ügyében a Népművelési Miniszter 1713-2-9/1951. sz. rendeletében döntött. A restaurálásra vonatkozó döntést a Közoktatási Minisztérium 1610-22/1951. VI. sz. leiratában irányadónak tekinti és a szükséges intézkedések megtételére a Levéltárak Országos Központját felhívja.
A freskók restaurálási munkálatainak vállalatba adása ügyében megkerestük a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját, melynek műemlékvédelmi csoportja f. évi július hó 30-án kelt átiratában javasolja, hogy a freskók restaurálásával Jancsky Veronika restaurátort bízzuk meg, mint hogy ily természetű munkák elvégzésére vállalat eddig nem alakult.
Jancsky Veronika restaurátor f. hó 6-án a 19 db. restaurálandó freskót megtekintette és 4500 Ft-os árajánlatot nyújtott be. Ezen összeg a restaurálási díjon kívül a szükséges anyag költségét is magában foglalja.
Kérem a minisztérium engedélyét ahhoz, hogy a restaurálási munkák elvégzésével - a másolatban felterjesztett árajánlat alapján - Jancsky Veronika restaurátort bízzam meg és 4500 Ft-os munkadíját a 4283 alcím 131. alrovata terhére elszámoljam.
A freskók restaurálása után szükséges a lépcsőház és folyosók freskókhoz igazodó dekorációs festéseinek átdolgozása is. Ezen munkálatokat a Szobafestő és Mázoló Vállalat minőségi festőivel tervezzük elvégeztetni ugyancsak a 4283 alcím 131 alrovata terhére.
Budapest, 1951. augusztus 6.
| Nagy S. | Borsa [Iván] |
Géppel írt fogalmazvány
Levéltárak Országos Központja
Költségvetési Osztályának
Budapest, I.
Úri u. 54-56. sz.
1610-OL46-5/1951. sz. 1951. augusztus 2-án kelt felhívásukra az Országos Levéltár előcsarnokaiban lévő Dudits-féle freskókat /19db/ megvizsgáltam. A freskók restaurálása és anyagköltsége összesen 4500 Ft.
Felkérésükre javasolom, hogy a lépcsőház és az előcsarnokok dekorációs festéseit a Szobafestő és Mázoló N. V. minőségi festőivel végeztessék el.
A dekorációs falfestményt véleményem szerint 2 világos színben kellene átfesteni, ami által az előcsarnok is világosabb lesz.
Budapest, 1951. augusztus 6.
| Jancsky Veronika restaurátor |
Géppel írt eredeti
Levéltárak Országos Központja
Jancsky Veronika
Budapest, [...]
Megbízom az Országos Levéltár előcsarnokaiban lévő Dudts-féle 19 db freskó restaurálási munkáival. A restaurálási és anyagköltség, a megtekintett freskók alapján tett ajánlat szerint négyezerötszáz /4500/ Ft. A restaurálásnak ki kell terjednie az összes freskók letisztítására- az esetleges meglazult vakolatrészek rögzítésére, a hiányok pótlására, figurális részek kiegészítésére és általában az egész felület karbantartására. A munkálatokat a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja fogja beindítani és szakszempontból ellenőrizni.
Budapest, 1951. augusztus 16.
| [olvashatatlan aláírás] |
Kézzel írt levéltervezet
| A Levéltárak Országos Központjának | Budapest |
F. év augusztus 17-én megbízást kaptam a Levéltárak Országos Központjától, az előzőleg beadott árajánlatom alapján az Országos Levéltár freskóinak restaurálására. Mivel az ajánlatomból - saját hibámon kívül - a tanácsterem freskói kimaradtak, így ez újabb ajánlatomat adom be.
Az Országos Levéltár előcsarnokaiban és tanácstermében lévő freskók számszerint 24 db restaurálását 7000, azaz hétezer forintért vállalom. A restaurálás kiterjed az összes freskók letisztítására, a meglazult vakolatrészek rögzítésére, a hiányok pótlására, a figurális részek kiegészítésére és általában az egész felület karbahozására és konzerválására, valamint a tanácsterem (I. em.) mennyezetén és a freskók között lévő dekorációs díszítés kijavítására és kiegészítésére. A LOK által meghatározott, a freskón szereplő antidemokratikus személyek alakjainak átfestése is beleértendő.
A fenti összegben az összes anyagköltség és munkadíj is bennfoglaltatik.
Budapest, 1951. szeptember 5-én.
| Jancsky Veronika restaurátor |
Múzeumok és Műemlékek Országos Központja
Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 16.
Levéltárak Országos Központja
Budapest
Az Országos Levéltár folyosóin és tanácstermében lévő Dudits-féle freskók restaurálási munkáit a megejtett ellenőrzésen szakszerűség szempontjából megfelelőnek és átvehetőnek találtam. A restaurátornak azonban a festék több kisebb lehámlását el kell tüntetnie és az újonnan festett Bessenyei fehér parókáját szőkére kell változtatnia.
| /Bartha László/ vezető restaurátor |
[A levél hátlapjára Ember Győző sajátkezűleg a következőt vezette rá]
Az ellenőrzés alkalmával megállapított hiányosságok kijavítása megtörtént, a Bessenyei arc és paróka megfelelő átfestése szintén.
1951. szept. 21.
| Ember Győző |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő