Második világháború: A japán haderő elfoglalja Manilát (Fülöp-szigetek)Tovább
Meszeljünk vagy ne?
A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években
„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”
A VKM és a levéltár levélváltása póthitel engedélyezéséről
| Magyar Országos Levéltár Budapest, I. Bécsi kapu tér 4. Telefon: 160-299 480/1950. O. L. sz. | Tárgy: Az Országos Levéltár freskói Hiv. sz.:1612-11/1950-VI. 2. Mell.:4 db. Költségvetés és ajánlat |
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
VI. ügyosztály
Budapest
A fenti tárgyban hozzám intézett rendeletre javaslatomat a következőkben teszem meg:
A freskók egyszerű lefestéssel eltávolítandók, a lefestés után mind a lépcsőház, mind pedig a lépcsőházi előterek az épület architekturájának megfelelően három tónusban átfestendők lennének. A freskók lefestése előtt a lépcsőház háborús sérült falazatát is helyre kell állíttatni.
A felsorolt munkálatok összköltsége a csatolt ajánlatok szerint 30.967.53 Forint.
Kérem a minisztériumot, hogy javaslatommal kapcsolatban elfoglalt álláspontját velem közölni szíveskedjék. Már itt jelentenem kell, hogy a fent felsorolt munkák elvégzésére Intézetünknek költségvetési fedezete nincs és a minisztérium igenlő álláspontja esetén a munkák elvégzésére póthitelt kell kérnem.
| Budapest, 1950. június hó 26. | Szabó [József] Ember Gy[őző] |
Géppel írt eredeti
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
Budapest, V. Hold u. 16.
| Tárgy: Hiv. sz: - Melléklet: - | Országos Levéltár freskóinak eltávolítása |
1612-11 1950. VI. 2. szám
Fenti tárgyban hozzám terjesztett javaslatát helyesnek tartom. Kérem, hogy a freskók eltávolítására a legsürgősebben tegye meg a szükséges intézkedéseket a javasolt módon, hogy az Országos Levéltár falait borító reakciós történelmi szemléletű freskók mielőbb eltűnjenek.
Budapest, 1950. július hó 7-én
| A miniszter rendeletéből: Szabolcska Ferenc s.k. ügyosztályvezető |
A kiadmány hiteléül:
Simon R[ezső]
segédhivatalvezető
Magyar Országos Levéltár
Budapest
I. Bécsi kapu tér 4.
Géppel írt eredeti
Pro domo
VKM VI. Pénzügyi Osztály
A fenti tárgyban hozzám intézett rendeletükre kérem, hogy a hivatkozott freskók és színes ablaküvegek eltávolításához szükséges 30 970 Forintot póthitel útján való biztosítására a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék.
| A 151. alrovaton rendelkezésre bocsátott hitel | 63 200.-Ft |
| engedélyezett póthitel | 6000.- Ft |
| kért póthitel | 30 970.- Ft |
| A 151. alrovat módosított összege | 100 170.- Ft |
| A 151. alrovaton eddig felhasznált hitel | 18 264.- Ft |
| 151. alrovaton eddig vállalt kötelezettség összege | 45 500.- Ft |
A kért póthitel szükségességét indokolja, hogy az Intézet lépcsőházának falát Dudits Andor által festett olyan faliképek borítják, amelyeken a Horthy korszak vezető politikusainak alakjai is szerepelnek /Klebelsberg, Bethlen István, Khuen-Héderváry, Apponyi, stb. /A tanyai iskoláztatás falképének középpontjában maga Horthy Miklós és Klebelsberg Kuno állanak. A freskók eltávolítását a minisztérium fent hivatkozott szám alatt elrendelte. A freskók eltávolítása előtt helyre kell állíttatni a lépcsőház megsérült falát, hogy a freskók lefestésével egyidejűleg a lépcsőház végleges lefestése megtörténhessék.
Az Országos Levéltár freskóinak eltávolításával egyidejűleg gondoskodni kell a feudális múltra utaló színes üvegablakok leszereléséről és újra való ablakozásáról.
A csatolt ajánlatok szerint a fenti munkák összesen 30 967 53 Forint költséget jelentenek.
| Budapest, 1950 VII. 13. | Szabó [József] | Ember Gy[őző] |
Kézzel írt levéltervezet javításokkal
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
Budapest, V. Hold u. 16.
| Tárgy: Póthitelről, hitelelőrehozásról értesítés Hiv. sz: - Melléklet: - |
U 38. szám
Előadó: Bottyán László
Értesítem, hogy a Pénzügyminiszter 1017-Hiv.-19/950. I. a. számú rendeletével a 151. számú karbantartás elnevezésű számlán 30 300 Ft. Póthitelt nyitott meg.
Póthitel rendeltetése:
Az Intézet falát borító képek eltávolítási költségei
Az engedélyezett póthitelt a Pénzügyminiszter az alábbi ütemezés szerint bocsátja rendelkezésre: IX. hóra 10 000 Ft.
Országos Levéltár
Budapest, Bécsi kapu tér 2.
- 2 -
A póthitel megtakarítandó:
Az engedélyezett póthitel csak az engedélyezett célra használható fel.
Felhívom, hogy az itt közölt póthitelt nyilvántartásaiban jegyezze fel és a szükséges intézkedést tegye meg.
Budapest, 1950 évi október hó 3-án
Bottyán László
Formanyomtatvány, kézírásos kiegészítésekkel
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő