Meszeljünk vagy ne?

A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években

„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”

 

A VKM és a levéltár levélváltása póthitel engedélyezéséről

Magyar Országos Levéltár
Budapest, I. Bécsi kapu tér 4.
Telefon: 160-299
480/1950. O. L. sz.
Tárgy: Az Országos Levéltár freskói
Hiv. sz.:1612-11/1950-VI. 2.
Mell.:4 db. Költségvetés és ajánlat

Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
VI. ügyosztály
Budapest

A fenti tárgyban hozzám intézett rendeletre javaslatomat a következőkben teszem meg:

A freskók egyszerű lefestéssel eltávolítandók, a lefestés után mind a lépcsőház, mind pedig a lépcsőházi előterek az épület architekturájának megfelelően három tónusban átfestendők lennének. A freskók lefestése előtt a lépcsőház háborús sérült falazatát is helyre kell állíttatni.
A felsorolt munkálatok összköltsége a csatolt ajánlatok szerint 30.967.53 Forint.
Kérem a minisztériumot, hogy javaslatommal kapcsolatban elfoglalt álláspontját velem közölni szíveskedjék. Már itt jelentenem kell, hogy a fent felsorolt munkák elvégzésére Intézetünknek költségvetési fedezete nincs és a minisztérium igenlő álláspontja esetén a munkák elvégzésére póthitelt kell kérnem.

Budapest, 1950. június hó 26.Szabó [József]
Ember Gy[őző]

Géppel írt eredeti


Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
Budapest, V. Hold u. 16.

Tárgy:

Hiv. sz: -
Melléklet: -
Országos Levéltár freskóinak
eltávolítása

1612-11 1950. VI. 2. szám

Fenti tárgyban hozzám terjesztett javaslatát helyesnek tartom. Kérem, hogy a freskók eltávolítására a legsürgősebben tegye meg a szükséges intézkedéseket a javasolt módon, hogy az Országos Levéltár falait borító reakciós történelmi szemléletű freskók mielőbb eltűnjenek.

Budapest, 1950. július hó 7-én

 A miniszter rendeletéből:
Szabolcska Ferenc s.k.
ügyosztályvezető

A kiadmány hiteléül:
Simon R[ezső]
segédhivatalvezető

Magyar Országos Levéltár
Budapest
I. Bécsi kapu tér 4.

Géppel írt eredeti


Pro domo

VKM VI. Pénzügyi Osztály

A fenti tárgyban hozzám intézett rendeletükre kérem, hogy a hivatkozott freskók és színes ablaküvegek eltávolításához szükséges 30 970 Forintot póthitel útján való biztosítására a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék.

A 151. alrovaton rendelkezésre bocsátott hitel63 200.-Ft
engedélyezett póthitel6000.- Ft
kért póthitel30 970.- Ft
A 151. alrovat módosított összege100 170.- Ft
A 151. alrovaton eddig felhasznált hitel18 264.- Ft
151. alrovaton eddig vállalt kötelezettség összege45 500.- Ft

A kért póthitel szükségességét indokolja, hogy az Intézet lépcsőházának falát Dudits Andor által festett olyan faliképek borítják, amelyeken a Horthy korszak vezető politikusainak alakjai is szerepelnek /Klebelsberg, Bethlen István, Khuen-Héderváry, Apponyi, stb. /A tanyai iskoláztatás falképének középpontjában maga Horthy Miklós és Klebelsberg Kuno állanak. A freskók eltávolítását a minisztérium fent hivatkozott szám alatt elrendelte. A freskók eltávolítása előtt helyre kell állíttatni a lépcsőház megsérült falát, hogy a freskók lefestésével egyidejűleg a lépcsőház végleges lefestése megtörténhessék.
Az Országos Levéltár freskóinak eltávolításával egyidejűleg gondoskodni kell a feudális múltra utaló színes üvegablakok leszereléséről és újra való ablakozásáról.
A csatolt ajánlatok szerint a fenti munkák összesen 30 967 53 Forint költséget jelentenek.

Budapest, 1950 VII. 13.Szabó [József]Ember Gy[őző]

Kézzel írt levéltervezet javításokkal


Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
Budapest, V. Hold u. 16.

 Tárgy: Póthitelről, hitelelőrehozásról
értesítés
Hiv. sz: -
Melléklet: -

U 38. szám
Előadó: Bottyán László

Értesítem, hogy a Pénzügyminiszter 1017-Hiv.-19/950. I. a. számú rendeletével a 151. számú karbantartás elnevezésű számlán 30 300 Ft. Póthitelt nyitott meg.
Póthitel rendeltetése:
Az Intézet falát borító képek eltávolítási költségei

Az engedélyezett póthitelt a Pénzügyminiszter az alábbi ütemezés szerint bocsátja rendelkezésre: IX. hóra 10 000 Ft.

Országos Levéltár
Budapest, Bécsi kapu tér 2.

- 2 -

A póthitel megtakarítandó:

Az engedélyezett póthitel csak az engedélyezett célra használható fel.
Felhívom, hogy az itt közölt póthitelt nyilvántartásaiban jegyezze fel és a szükséges intézkedést tegye meg.

Budapest, 1950 évi október hó 3-án

Bottyán László

Formanyomtatvány, kézírásos kiegészítésekkel

Ezen a napon történt augusztus 06.

1914

Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább

1916

A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább

1919

Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább

1919

Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább

1945

Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.

 

Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.

 

Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.

 

Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.

 

Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.

 

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. július 23.

Miklós Dániel

főszerkesztő