Robert Peary eléri az északi-sarkot, másodikként Frederick A. Cook (1908. április 21.) után.Tovább
Meszeljünk vagy ne?
A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években
„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”
Az Országos Levéltár főigazgatójának levelei az épület freskóinak lefestése tárgyában
Tárgy: Országos Levéltár freskóinak
átfestése t[árgy]ban árajánlatot kérünk.
Pro domo:
Az intézet folyosóin lévő freskók átfestésével kapcsolatban kapott utasítás értelmében érintkezésbe léptem Kapossy Jánossal. Kapossy János a kérdés egyik legjobb magyar szaktekintélyéhez a Műemlékek Országos Bizottságánál szolgálatot teljesítő dr. Gerő László építészmérnökhöz utasított. Dr. Gerő Lászlóval telefonbeszélgetést folytattam, ő a freskók átfestésével kapcsolatban azt javasolja, hogy a jelenleg freskókkal díszített falfelületek, valamint a gótikus bordázat két tónusú, de egyszínű festést kapjon éspedig a bordázatra vonatkozólag világos pergámen színt a falfelületre pedig sötétebb pergámen színt hozott javaslatba. Javasolta még, hogy a falfelületen a pergámen színek nyerseségét kétszínű spricceléssel /zöld és szépiás-földes-barna/ enyhítsük. Arra a kérdésemre, hogy ezt a munkát melyik céggel lehetne elvégeztetni a Beszédes Ottó és fiai festőcéget ajánlotta, mint amely cég ilyen természetű munkákkal már foglalkozott és azokat a Műemlékek Országos Bizottsága megelégedésére végezte el. A fentiek alapján előadó javasolja nevezett cégnek ajánlattételre való felhívását.
Budapest, 1950. április 21.
Pro domo
A gazdasági hivatal kérjen haladéktalanul árajánlatot a folyosók vakolására és meszelésére, a szárnyrészek meszelésére, a középső résznek az architekturának megfelelő 3 tónusú átfestésére és a színes ablaküvegek kicserélésére, valamint a 34/a sz. szoba kettéosztása és tölgyfa kijárati ajtó készítésére. Érdeklődje meg egyidejűleg a VKM-ban, vajon a határozat a 35. sz. szoba falképeinek lefestésére is vonatkozik-e. Ha igen, erre a munkára is kérjen ajánlatot. (felelős: Szabó J[ózsef])
Pro domo
Beszédes Ottó és Fiai cég
Budapest
XIV. Róna u. 189.
Felkérem a céget, hogy az Országos Levéltár /Budapest, I. Bécsi kapu tér 2./ épületében lévő falfreskók lefestésének munkálataira az Országos Levéltár vezetőségéhez címzett ajánlatát szíveskedjék beadni.
| Budapest, 1950. április 21. | Szabó [József] Ember Gy[őző] |
Géppel írt emlékeztetők és levéltervezet
Pro domo
A költségvetéssel kapcsolatban 1950. V. 22-én szóbeli tárgyalást folytattam Szabolcska ügyosztályvezetővel a VKM VI. sz. ügyosztályán. Előadtam a kérelmünket. Szabolcska ügyosztályvezető hozzájárult ahhoz, hogy a szükséges összeg kb. 30 000 Ft. részünkre kiutaltassék, ha a költségvetési részlegből Paner Jenő hozzájárul.
Panerrel beszéltem, ő szombat tájékán tud részletes felvilágosítást adni.
Budapest, 1950. V. 23. /Szabó/
Palka József céget ajánlattételre felhívtam VI. 6-án (Üvegezési munkák)
Budapest, 1950. VI. 6. /Szabó/
Kézzel írt emlékeztető
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 06.
1909
1919
A munkáspárt egyesülése után létrejött ifúsági szervezet felvette a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) nevet.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő