Meszeljünk vagy ne?

A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években

„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”

A munkálatok elvégzése

Levéltárak Országos Központjának
Budapest

Szíves megkeresésükre a Levéltár falfestményeire vonatkozólag a következőkben válaszolunk:
Restaurálása szempontjából feltétlenül külön kell választani a Dudits-féle freskókat a fal többi részének helyreállításától, amelyet teljesen szükségtelen festő restaurátorral elvégeztetni, mivel az egyszerűbb festői munkába is kiadható. Ezt valamelyik festő és mázoló n[emzeti] v[állalat] minőségi festői is elvégezhetik. A freskókra vonatkozólag pedig ajánljuk Jancsky Veronika restaurátort. [...]

A restaurálásnak ki kell terjednie az összes freskók letisztítására, az esetleges meglazult vakolatrészek rögzítésére, a hiányok pótlására, figurális részek kiegészítésre és általában az egész felület karbahozásra. Véleményünk szerint ez négy hét alatt elvégezhető.
A munkálatokat ellenőrizni fogjuk.
Budapest, 1951. július 30-án

 /Bartha László/
A MOK vezető-restaurátora
Levéltárak Országos Központja
Jancsky Veronika
Budapest, [...]
Tárgy: Az Országos Levéltár
freskóinak restaurálása

A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja az Országos Levéltár freskói restaurálási munkálatainak elvégzésére t. címet javasolta.
Felkérem, hogy e tárgyban a Levéltárak Országos Központja Költségvetési Osztályán (Bp. I. Úri u. 54-56. I. em.) felkeresni szíveskedjék.
Budapest, 1951. augusztus [2.]

 [olvashatatlan aláírások]

Kézzel írt fogalmazvány

Levéltárak Országos Központja
Közoktatási Minisztérium Költségvetési Főosztályának
Budapest

Az Országos Levéltár folyosóin lévő Dudits-féle freskók restaurálása ügyében a Népművelési Miniszter 1713-2-9/1951. sz. rendeletében döntött. A restaurálásra vonatkozó döntést a Közoktatási Minisztérium 1610-22/1951. VI. sz. leiratában irányadónak tekinti és a szükséges intézkedések megtételére a Levéltárak Országos Központját felhívja.
A freskók restaurálási munkálatainak vállalatba adása ügyében megkerestük a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját, melynek műemlékvédelmi csoportja f. évi július hó 30-án kelt átiratában javasolja, hogy a freskók restaurálásával Jancsky Veronika restaurátort bízzuk meg, mint hogy ily természetű munkák elvégzésére vállalat eddig nem alakult.
Jancsky Veronika restaurátor f. hó 6-án a 19 db. restaurálandó freskót megtekintette és 4500 Ft-os árajánlatot nyújtott be. Ezen összeg a restaurálási díjon kívül a szükséges anyag költségét is magában foglalja.
Kérem a minisztérium engedélyét ahhoz, hogy a restaurálási munkák elvégzésével - a másolatban felterjesztett árajánlat alapján - Jancsky Veronika restaurátort bízzam meg és 4500 Ft-os munkadíját a 4283 alcím 131. alrovata terhére elszámoljam.
A freskók restaurálása után szükséges a lépcsőház és folyosók freskókhoz igazodó dekorációs festéseinek átdolgozása is. Ezen munkálatokat a Szobafestő és Mázoló Vállalat minőségi festőivel tervezzük elvégeztetni ugyancsak a 4283 alcím 131 alrovata terhére.

Budapest, 1951. augusztus 6.

 Nagy S.Borsa [Iván]

Géppel írt fogalmazvány


 

Levéltárak Országos Központja
Költségvetési Osztályának

Budapest, I.
Úri u. 54-56. sz.

1610-OL46-5/1951. sz. 1951. augusztus 2-án kelt felhívásukra az Országos Levéltár előcsarnokaiban lévő Dudits-féle freskókat /19db/ megvizsgáltam. A freskók restaurálása és anyagköltsége összesen 4500 Ft.
Felkérésükre javasolom, hogy a lépcsőház és az előcsarnokok dekorációs festéseit a Szobafestő és Mázoló N. V. minőségi festőivel végeztessék el.
A dekorációs falfestményt véleményem szerint 2 világos színben kellene átfesteni, ami által az előcsarnok is világosabb lesz.

Budapest, 1951. augusztus 6.

 Jancsky Veronika
restaurátor

Géppel írt eredeti


 

Levéltárak Országos Központja
Jancsky Veronika
Budapest, [...]

Megbízom az Országos Levéltár előcsarnokaiban lévő Dudts-féle 19 db freskó restaurálási munkáival. A restaurálási és anyagköltség, a megtekintett freskók alapján tett ajánlat szerint négyezerötszáz /4500/ Ft. A restaurálásnak ki kell terjednie az összes freskók letisztítására- az esetleges meglazult vakolatrészek rögzítésére, a hiányok pótlására, figurális részek kiegészítésére és általában az egész felület karbantartására. A munkálatokat a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja fogja beindítani és szakszempontból ellenőrizni.
Budapest, 1951. augusztus 16.

 [olvashatatlan aláírás]

Kézzel írt levéltervezet


 

A Levéltárak Országos KözpontjánakBudapest

F. év augusztus 17-én megbízást kaptam a Levéltárak Országos Központjától, az előzőleg beadott árajánlatom alapján az Országos Levéltár freskóinak restaurálására. Mivel az ajánlatomból - saját hibámon kívül - a tanácsterem freskói kimaradtak, így ez újabb ajánlatomat adom be.
Az Országos Levéltár előcsarnokaiban és tanácstermében lévő freskók számszerint 24 db restaurálását 7000, azaz hétezer forintért vállalom. A restaurálás kiterjed az összes freskók letisztítására, a meglazult vakolatrészek rögzítésére, a hiányok pótlására, a figurális részek kiegészítésére és általában az egész felület karbahozására és konzerválására, valamint a tanácsterem (I. em.) mennyezetén és a freskók között lévő dekorációs díszítés kijavítására és kiegészítésére. A LOK által meghatározott, a freskón szereplő antidemokratikus személyek alakjainak átfestése is beleértendő.
A fenti összegben az összes anyagköltség és munkadíj is bennfoglaltatik.
Budapest, 1951. szeptember 5-én.

 Jancsky Veronika
restaurátor

Múzeumok és Műemlékek Országos Központja
Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 16.

Levéltárak Országos Központja
Budapest

Az Országos Levéltár folyosóin és tanácstermében lévő Dudits-féle freskók restaurálási munkáit a megejtett ellenőrzésen szakszerűség szempontjából megfelelőnek és átvehetőnek találtam. A restaurátornak azonban a festék több kisebb lehámlását el kell tüntetnie és az újonnan festett Bessenyei fehér parókáját szőkére kell változtatnia.

 /Bartha László/
vezető restaurátor

[A levél hátlapjára Ember Győző sajátkezűleg a következőt vezette rá]

Az ellenőrzés alkalmával megállapított hiányosságok kijavítása megtörtént, a Bessenyei arc és paróka megfelelő átfestése szintén.
1951. szept. 21.

 Ember Győző

Ezen a napon történt augusztus 09.

1914

Megkezdődik a mülhauseni csata, mely az első világháborúban a németek ellen intézett első francia támadás volt.Tovább

1945

Az Egyesült Államok hadserege atombombát dob NagaszakiraTovább

1945

A Szovjetunió hadat üzen a Japán Birodalomnak és megkezdi Mandzsúria megszállását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő