Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább
Meszeljünk vagy ne?
A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években
„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”
A munkálatok elvégzése
Levéltárak Országos Központjának
Budapest
Szíves megkeresésükre a Levéltár falfestményeire vonatkozólag a következőkben válaszolunk:
Restaurálása szempontjából feltétlenül külön kell választani a Dudits-féle freskókat a fal többi részének helyreállításától, amelyet teljesen szükségtelen festő restaurátorral elvégeztetni, mivel az egyszerűbb festői munkába is kiadható. Ezt valamelyik festő és mázoló n[emzeti] v[állalat] minőségi festői is elvégezhetik. A freskókra vonatkozólag pedig ajánljuk Jancsky Veronika restaurátort. [...]
A restaurálásnak ki kell terjednie az összes freskók letisztítására, az esetleges meglazult vakolatrészek rögzítésére, a hiányok pótlására, figurális részek kiegészítésre és általában az egész felület karbahozásra. Véleményünk szerint ez négy hét alatt elvégezhető.
A munkálatokat ellenőrizni fogjuk.
Budapest, 1951. július 30-án
| /Bartha László/ A MOK vezető-restaurátora |
| Levéltárak Országos Központja Jancsky Veronika Budapest, [...] | Tárgy: Az Országos Levéltár freskóinak restaurálása |
A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja az Országos Levéltár freskói restaurálási munkálatainak elvégzésére t. címet javasolta.
Felkérem, hogy e tárgyban a Levéltárak Országos Központja Költségvetési Osztályán (Bp. I. Úri u. 54-56. I. em.) felkeresni szíveskedjék.
Budapest, 1951. augusztus [2.]
| [olvashatatlan aláírások] |
Kézzel írt fogalmazvány
Levéltárak Országos Központja
Közoktatási Minisztérium Költségvetési Főosztályának
Budapest
Az Országos Levéltár folyosóin lévő Dudits-féle freskók restaurálása ügyében a Népművelési Miniszter 1713-2-9/1951. sz. rendeletében döntött. A restaurálásra vonatkozó döntést a Közoktatási Minisztérium 1610-22/1951. VI. sz. leiratában irányadónak tekinti és a szükséges intézkedések megtételére a Levéltárak Országos Központját felhívja.
A freskók restaurálási munkálatainak vállalatba adása ügyében megkerestük a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját, melynek műemlékvédelmi csoportja f. évi július hó 30-án kelt átiratában javasolja, hogy a freskók restaurálásával Jancsky Veronika restaurátort bízzuk meg, mint hogy ily természetű munkák elvégzésére vállalat eddig nem alakult.
Jancsky Veronika restaurátor f. hó 6-án a 19 db. restaurálandó freskót megtekintette és 4500 Ft-os árajánlatot nyújtott be. Ezen összeg a restaurálási díjon kívül a szükséges anyag költségét is magában foglalja.
Kérem a minisztérium engedélyét ahhoz, hogy a restaurálási munkák elvégzésével - a másolatban felterjesztett árajánlat alapján - Jancsky Veronika restaurátort bízzam meg és 4500 Ft-os munkadíját a 4283 alcím 131. alrovata terhére elszámoljam.
A freskók restaurálása után szükséges a lépcsőház és folyosók freskókhoz igazodó dekorációs festéseinek átdolgozása is. Ezen munkálatokat a Szobafestő és Mázoló Vállalat minőségi festőivel tervezzük elvégeztetni ugyancsak a 4283 alcím 131 alrovata terhére.
Budapest, 1951. augusztus 6.
| Nagy S. | Borsa [Iván] |
Géppel írt fogalmazvány
Levéltárak Országos Központja
Költségvetési Osztályának
Budapest, I.
Úri u. 54-56. sz.
1610-OL46-5/1951. sz. 1951. augusztus 2-án kelt felhívásukra az Országos Levéltár előcsarnokaiban lévő Dudits-féle freskókat /19db/ megvizsgáltam. A freskók restaurálása és anyagköltsége összesen 4500 Ft.
Felkérésükre javasolom, hogy a lépcsőház és az előcsarnokok dekorációs festéseit a Szobafestő és Mázoló N. V. minőségi festőivel végeztessék el.
A dekorációs falfestményt véleményem szerint 2 világos színben kellene átfesteni, ami által az előcsarnok is világosabb lesz.
Budapest, 1951. augusztus 6.
| Jancsky Veronika restaurátor |
Géppel írt eredeti
Levéltárak Országos Központja
Jancsky Veronika
Budapest, [...]
Megbízom az Országos Levéltár előcsarnokaiban lévő Dudts-féle 19 db freskó restaurálási munkáival. A restaurálási és anyagköltség, a megtekintett freskók alapján tett ajánlat szerint négyezerötszáz /4500/ Ft. A restaurálásnak ki kell terjednie az összes freskók letisztítására- az esetleges meglazult vakolatrészek rögzítésére, a hiányok pótlására, figurális részek kiegészítésére és általában az egész felület karbantartására. A munkálatokat a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja fogja beindítani és szakszempontból ellenőrizni.
Budapest, 1951. augusztus 16.
| [olvashatatlan aláírás] |
Kézzel írt levéltervezet
| A Levéltárak Országos Központjának | Budapest |
F. év augusztus 17-én megbízást kaptam a Levéltárak Országos Központjától, az előzőleg beadott árajánlatom alapján az Országos Levéltár freskóinak restaurálására. Mivel az ajánlatomból - saját hibámon kívül - a tanácsterem freskói kimaradtak, így ez újabb ajánlatomat adom be.
Az Országos Levéltár előcsarnokaiban és tanácstermében lévő freskók számszerint 24 db restaurálását 7000, azaz hétezer forintért vállalom. A restaurálás kiterjed az összes freskók letisztítására, a meglazult vakolatrészek rögzítésére, a hiányok pótlására, a figurális részek kiegészítésére és általában az egész felület karbahozására és konzerválására, valamint a tanácsterem (I. em.) mennyezetén és a freskók között lévő dekorációs díszítés kijavítására és kiegészítésére. A LOK által meghatározott, a freskón szereplő antidemokratikus személyek alakjainak átfestése is beleértendő.
A fenti összegben az összes anyagköltség és munkadíj is bennfoglaltatik.
Budapest, 1951. szeptember 5-én.
| Jancsky Veronika restaurátor |
Múzeumok és Műemlékek Országos Központja
Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 16.
Levéltárak Országos Központja
Budapest
Az Országos Levéltár folyosóin és tanácstermében lévő Dudits-féle freskók restaurálási munkáit a megejtett ellenőrzésen szakszerűség szempontjából megfelelőnek és átvehetőnek találtam. A restaurátornak azonban a festék több kisebb lehámlását el kell tüntetnie és az újonnan festett Bessenyei fehér parókáját szőkére kell változtatnia.
| /Bartha László/ vezető restaurátor |
[A levél hátlapjára Ember Győző sajátkezűleg a következőt vezette rá]
Az ellenőrzés alkalmával megállapított hiányosságok kijavítása megtörtént, a Bessenyei arc és paróka megfelelő átfestése szintén.
1951. szept. 21.
| Ember Győző |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 05.
1917
1933
Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább
1941
A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább
1952
Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő