Meszeljünk vagy ne?

A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években

„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”

Az Országos Levéltár főigazgatójának levelei a VKM rendeletével kapcsolatban

Tárgy:

Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
Horthy korszakbeli politikusok képmásainak eltávolítása

Miniszter Úr!

Hivatkozással a f. hó 8-án 205.850/1948. VI./1. sz. a. kelt rendeletére, tisztelettel jelentem, hogy az Országos Levéltár irodai helyiségeiben a Horthy-korszak politikusainak sem festett, sem grafikai, sem fényképi, sem plasztikai képmásai nem találhatók.

Legyen szabad azonban ez alkalommal Miniszter Úr figyelmét felhívnom ama körülményre, hogy az épület Dudits Andor-festette történelmi falképein e korszak számos vezető politikusának többé-kevésbé felismerhető alakja látható beillesztve egy-egy - szerepének és személyének leginkább megfelelő - történelmi jelenet csoportozatába, mint a jelenet mai szemlélője, vagy aktív részese, ahogy ez a renaissance falfestészet óta általában szokásos volt. Így szerepel az ábrázolásokon: Csernoch János a pannonhalmi bencés kolostor alapításánál, Vass József a "III. Béla elrendeli az írásbeliséget" című kompozíción, Bethlen István, Bethlen Gábor tanácsosai közt, Berzeviczy Albert és Apponyi Albert egy-egy ajtó fölötti térkitöltő hangulatképen, Klebelsberg Kuno, mint a Magyar Történelmi Társulat elnöke, a XIX. századi nagy történetírók csoportjában, valamint az előcsarnokban, mint erősen stilizált páncélos vitéz, az épület létesítését megörökítő márványtáblák egyikének oldalán Khuen-Héderváry Károly s a művészek, Pecz Samu és Dudits Andor társaságában; mindez a földszinti és I. emeleti régibb történelmi jelenetek sorában. Végül külön is fel kell hívnom a figyelmet a III. emelet főfalának a tanyai iskoláztatást ábrázoló nagyméretű falképére, melynek központjában Horthy Miklós és Klebelsberg Kuno állnak.

Az épület belső művészi kiképzésével szervesen összefonódott, immobil műalkotásokról lévén szó, amelyek sorsa - az ostrom alatt többé-kevésbé megrongálódván - az épület most kezdődő belső helyreállításával kapcsolatban egyébként is időszerűvé vált, tisztelettel kérem Miniszter Urat, méltóztassék egy megfelelő tagokból álló bizottság kiküldését tervbe venni s úgy a jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos, mint a falképek további sorsát eldöntő intézkedések megtételét e bizottság véleményétől függővé tenni.

Budapest, 1948. okt. 18.

Jánossy [Dénes]Kapossy[János]

Kézírásos fogalmazvány, javításokkal


Pro Domo
Elintézés /Levél/

A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának, Budapest

941/1948. sz. átiratára közlöm, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 205. 850/1948. VI. 1. sz. rendeletét - a Horthy-korszakbeli politikusok képmásainak eltávolítása tárgyában - közvetlenül is megkaptam a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumból és jelentésemet oda már el is küldöttem. A jelentés másolatát két példányban csatolom.

Budapest, 1948. okt. 25.

Kossányi [Béla]
Felhő [Ibolya]
Jánossy [Dénes] (október 27.)

Géppel írt levéltervezet

Ezen a napon történt október 04.

1915

I. világháború: Orosz csapatok elfoglalják Máramarosszigetet.Tovább

1944

A szovjet és román előrenyomulás miatt a magyar honvédség kiüríti és feladja Torda városát.Tovább

1957

A szovjetek fellövik a Szputnyik–1 műholdat a világűrbe: ezt a napot tekintjük az űrkorszak kezdetének.Tovább

1957

Várnai Ferenc a KISZ szervezőinek tartott részletes beszámolója során bejelentette a MAFISZ, a MEFESZ, és a Diákszövetség megszűnését.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő