A Titanic gőzhajót elkezdik építeni az írországi Belfastban.Tovább
Meszeljünk vagy ne?
„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”
Az Országos Levéltár főigazgatójának levelei a VKM rendeletével kapcsolatban
| Tárgy: | Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Horthy korszakbeli politikusok képmásainak eltávolítása |
Miniszter Úr!
Hivatkozással a f. hó 8-án 205.850/1948. VI./1. sz. a. kelt rendeletére, tisztelettel jelentem, hogy az Országos Levéltár irodai helyiségeiben a Horthy-korszak politikusainak sem festett, sem grafikai, sem fényképi, sem plasztikai képmásai nem találhatók.
Legyen szabad azonban ez alkalommal Miniszter Úr figyelmét felhívnom ama körülményre, hogy az épület Dudits Andor-festette történelmi falképein e korszak számos vezető politikusának többé-kevésbé felismerhető alakja látható beillesztve egy-egy - szerepének és személyének leginkább megfelelő - történelmi jelenet csoportozatába, mint a jelenet mai szemlélője, vagy aktív részese, ahogy ez a renaissance falfestészet óta általában szokásos volt. Így szerepel az ábrázolásokon: Csernoch János a pannonhalmi bencés kolostor alapításánál, Vass József a "III. Béla elrendeli az írásbeliséget" című kompozíción, Bethlen István, Bethlen Gábor tanácsosai közt, Berzeviczy Albert és Apponyi Albert egy-egy ajtó fölötti térkitöltő hangulatképen, Klebelsberg Kuno, mint a Magyar Történelmi Társulat elnöke, a XIX. századi nagy történetírók csoportjában, valamint az előcsarnokban, mint erősen stilizált páncélos vitéz, az épület létesítését megörökítő márványtáblák egyikének oldalán Khuen-Héderváry Károly s a művészek, Pecz Samu és Dudits Andor társaságában; mindez a földszinti és I. emeleti régibb történelmi jelenetek sorában. Végül külön is fel kell hívnom a figyelmet a III. emelet főfalának a tanyai iskoláztatást ábrázoló nagyméretű falképére, melynek központjában Horthy Miklós és Klebelsberg Kuno állnak.
Az épület belső művészi kiképzésével szervesen összefonódott, immobil műalkotásokról lévén szó, amelyek sorsa - az ostrom alatt többé-kevésbé megrongálódván - az épület most kezdődő belső helyreállításával kapcsolatban egyébként is időszerűvé vált, tisztelettel kérem Miniszter Urat, méltóztassék egy megfelelő tagokból álló bizottság kiküldését tervbe venni s úgy a jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos, mint a falképek további sorsát eldöntő intézkedések megtételét e bizottság véleményétől függővé tenni.
Budapest, 1948. okt. 18.
| Jánossy [Dénes] | Kapossy[János] |
Kézírásos fogalmazvány, javításokkal
Pro Domo
Elintézés /Levél/
A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának, Budapest
941/1948. sz. átiratára közlöm, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 205. 850/1948. VI. 1. sz. rendeletét - a Horthy-korszakbeli politikusok képmásainak eltávolítása tárgyában - közvetlenül is megkaptam a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumból és jelentésemet oda már el is küldöttem. A jelentés másolatát két példányban csatolom.
Budapest, 1948. okt. 25.
Kossányi [Béla]
Felhő [Ibolya]
Jánossy [Dénes] (október 27.)
Géppel írt levéltervezet
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 31.
Horthy Miklós kormányzó fiát, Horthy Istvánt kinevezik a MÁV elnökévé.Tovább
A MAFISZ megszüntette működését. Erről 29-én értesítették a megyéket.Tovább
12 év Föld körüli keringés után a Csendes-óceánba csapódik az USA első műholdja, az Explorer–1Tovább
A Szovjetunióban fellövik a Mir űrállomás csillagászati modulját, a Kvant–1-et.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
