Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább
Meszeljünk vagy ne?
„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”
Az Országos Levéltár főigazgatójának levelei a VKM rendeletével kapcsolatban
| Tárgy: | Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Horthy korszakbeli politikusok képmásainak eltávolítása |
Miniszter Úr!
Hivatkozással a f. hó 8-án 205.850/1948. VI./1. sz. a. kelt rendeletére, tisztelettel jelentem, hogy az Országos Levéltár irodai helyiségeiben a Horthy-korszak politikusainak sem festett, sem grafikai, sem fényképi, sem plasztikai képmásai nem találhatók.
Legyen szabad azonban ez alkalommal Miniszter Úr figyelmét felhívnom ama körülményre, hogy az épület Dudits Andor-festette történelmi falképein e korszak számos vezető politikusának többé-kevésbé felismerhető alakja látható beillesztve egy-egy - szerepének és személyének leginkább megfelelő - történelmi jelenet csoportozatába, mint a jelenet mai szemlélője, vagy aktív részese, ahogy ez a renaissance falfestészet óta általában szokásos volt. Így szerepel az ábrázolásokon: Csernoch János a pannonhalmi bencés kolostor alapításánál, Vass József a "III. Béla elrendeli az írásbeliséget" című kompozíción, Bethlen István, Bethlen Gábor tanácsosai közt, Berzeviczy Albert és Apponyi Albert egy-egy ajtó fölötti térkitöltő hangulatképen, Klebelsberg Kuno, mint a Magyar Történelmi Társulat elnöke, a XIX. századi nagy történetírók csoportjában, valamint az előcsarnokban, mint erősen stilizált páncélos vitéz, az épület létesítését megörökítő márványtáblák egyikének oldalán Khuen-Héderváry Károly s a művészek, Pecz Samu és Dudits Andor társaságában; mindez a földszinti és I. emeleti régibb történelmi jelenetek sorában. Végül külön is fel kell hívnom a figyelmet a III. emelet főfalának a tanyai iskoláztatást ábrázoló nagyméretű falképére, melynek központjában Horthy Miklós és Klebelsberg Kuno állnak.
Az épület belső művészi kiképzésével szervesen összefonódott, immobil műalkotásokról lévén szó, amelyek sorsa - az ostrom alatt többé-kevésbé megrongálódván - az épület most kezdődő belső helyreállításával kapcsolatban egyébként is időszerűvé vált, tisztelettel kérem Miniszter Urat, méltóztassék egy megfelelő tagokból álló bizottság kiküldését tervbe venni s úgy a jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos, mint a falképek további sorsát eldöntő intézkedések megtételét e bizottság véleményétől függővé tenni.
Budapest, 1948. okt. 18.
| Jánossy [Dénes] | Kapossy[János] |
Kézírásos fogalmazvány, javításokkal
Pro Domo
Elintézés /Levél/
A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának, Budapest
941/1948. sz. átiratára közlöm, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 205. 850/1948. VI. 1. sz. rendeletét - a Horthy-korszakbeli politikusok képmásainak eltávolítása tárgyában - közvetlenül is megkaptam a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumból és jelentésemet oda már el is küldöttem. A jelentés másolatát két példányban csatolom.
Budapest, 1948. okt. 25.
Kossányi [Béla]
Felhő [Ibolya]
Jánossy [Dénes] (október 27.)
Géppel írt levéltervezet
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 29.
Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább
Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább
Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább
Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
