Meszeljünk vagy ne?

A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években

„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”

Az Országos Levéltár főigazgatójának levelei a VKM rendeletével kapcsolatban

Tárgy:

Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
Horthy korszakbeli politikusok képmásainak eltávolítása

Miniszter Úr!

Hivatkozással a f. hó 8-án 205.850/1948. VI./1. sz. a. kelt rendeletére, tisztelettel jelentem, hogy az Országos Levéltár irodai helyiségeiben a Horthy-korszak politikusainak sem festett, sem grafikai, sem fényképi, sem plasztikai képmásai nem találhatók.

Legyen szabad azonban ez alkalommal Miniszter Úr figyelmét felhívnom ama körülményre, hogy az épület Dudits Andor-festette történelmi falképein e korszak számos vezető politikusának többé-kevésbé felismerhető alakja látható beillesztve egy-egy - szerepének és személyének leginkább megfelelő - történelmi jelenet csoportozatába, mint a jelenet mai szemlélője, vagy aktív részese, ahogy ez a renaissance falfestészet óta általában szokásos volt. Így szerepel az ábrázolásokon: Csernoch János a pannonhalmi bencés kolostor alapításánál, Vass József a "III. Béla elrendeli az írásbeliséget" című kompozíción, Bethlen István, Bethlen Gábor tanácsosai közt, Berzeviczy Albert és Apponyi Albert egy-egy ajtó fölötti térkitöltő hangulatképen, Klebelsberg Kuno, mint a Magyar Történelmi Társulat elnöke, a XIX. századi nagy történetírók csoportjában, valamint az előcsarnokban, mint erősen stilizált páncélos vitéz, az épület létesítését megörökítő márványtáblák egyikének oldalán Khuen-Héderváry Károly s a művészek, Pecz Samu és Dudits Andor társaságában; mindez a földszinti és I. emeleti régibb történelmi jelenetek sorában. Végül külön is fel kell hívnom a figyelmet a III. emelet főfalának a tanyai iskoláztatást ábrázoló nagyméretű falképére, melynek központjában Horthy Miklós és Klebelsberg Kuno állnak.

Az épület belső művészi kiképzésével szervesen összefonódott, immobil műalkotásokról lévén szó, amelyek sorsa - az ostrom alatt többé-kevésbé megrongálódván - az épület most kezdődő belső helyreállításával kapcsolatban egyébként is időszerűvé vált, tisztelettel kérem Miniszter Urat, méltóztassék egy megfelelő tagokból álló bizottság kiküldését tervbe venni s úgy a jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos, mint a falképek további sorsát eldöntő intézkedések megtételét e bizottság véleményétől függővé tenni.

Budapest, 1948. okt. 18.

Jánossy [Dénes]Kapossy[János]

Kézírásos fogalmazvány, javításokkal


Pro Domo
Elintézés /Levél/

A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának, Budapest

941/1948. sz. átiratára közlöm, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 205. 850/1948. VI. 1. sz. rendeletét - a Horthy-korszakbeli politikusok képmásainak eltávolítása tárgyában - közvetlenül is megkaptam a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumból és jelentésemet oda már el is küldöttem. A jelentés másolatát két példányban csatolom.

Budapest, 1948. okt. 25.

Kossányi [Béla]
Felhő [Ibolya]
Jánossy [Dénes] (október 27.)

Géppel írt levéltervezet

Ezen a napon történt augusztus 09.

1914

Megkezdődik a mülhauseni csata, mely az első világháborúban a németek ellen intézett első francia támadás volt.Tovább

1945

Az Egyesült Államok hadserege atombombát dob NagaszakiraTovább

1945

A Szovjetunió hadat üzen a Japán Birodalomnak és megkezdi Mandzsúria megszállását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő