Meszeljünk vagy ne?

A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években

„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”

Levélváltás az Országos Levéltár épületének belső helyreállítására kiküldött bizottságról és a bizottság jelentése

 Tárgy: Az Országos Levéltár belső helyreállítása
Hiv. sz.: 682/1948. O. L.

Budapest, V. Hold u. 16.

207.060/1948 VI. ü. o. szám

Az Országos Levéltár épületének most kezdődő belső helyreállításával kapcsolatban Dudits Andor történelmi falképeinek elbírálására a következő bizottságot jelölöm ki:

dr. Klaniczay Tibor beosztott gimn. tanárt a vezetésem alatt álló minisztérium, dr. Dobrovits Aladár elnöki tanácsost a Magyar Nemzeti Múzeum és dr. Dercsényi Dezsőműemléki előadót a Műemlékek Országos Bizottsága képviseletében.

Felkérem Főigazgató Urat, hogy fentnevezettekkel a kapcsolatot közvetlenül felvenni, a vizsgálat időpontját kitűzni s az eredményről hozzám jelentést tenni szíveskedjék.

Budapest, 1948. november hó 4.

                                                         A miniszter rendeletéből:

Tolnai Gábor
miniszteri osztályfőnök

A Magyar Országos Levéltár Főigazgatójának

Budapest

Géppel írt eredeti


Pro domo

V. K. M. 207.060/1948. II. ü. o. sz. a. XI. 4-i
kelttel Dudits történelmi falikép elbírálására
kijelölt bizottság t[árgyá]ban.
Budapest, 1948. XI. 15-én
A bizottság tagjaival történt, megállapodás alapján a
helyszíni tárgyalás november 18. csütörtök d.e. 10 órára
tűzetett ki.
Bp. 1948. nov. 16.

 Kapossy [János]

Pro domo
A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának
Budapest

Az Országos Levéltár belső helyreállításával kapcsolatban
Dudits Andor történelmi falképeinek elbírálására a vallás-
és közoktatásügyi miniszter úr f. évi november hó 4-én
207.060/1948. VI. ü. o. szám alatt kelt rendeletével kiküldött
bizottság f. hó 18-án tartott helyszíni ülésének jegyzőkönyvét van
szerencsém 2 példányban mellékelten megfelelő további eljárás
végett megküldeni.

Bp. 1948. nov. 19.Jánossy [Dénes]

Kézirásos fogalmazvány Jánossy Dénes szignójával


JEGYZŐKÖNYV

Felvétetett az Országos Levéltárban a Dudits Andor történelmi falképeinek elbírálására a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1948. november 4-én 207.060/1948. VI. ü. o. sz. alatt kelt rendeletével kiküldött bizottság ülésén, 1948. november 18-án.

Jelen vannak: dr. Klaniczay Tibor beosztott gimn. tanár, a vallás-és közoktatásügyi minisztérium, dr. Dobrovits Aladár a Magyar Nemzeti Múzeum elnöki tanácsosa, dr. Dercsényi Dezső műemléki előadó, a Műemlékek Országos Bizottsága részéről, továbbá dr. Jánossy Dénes főigazgató, dr. Kossányi Béla az Országos Levéltár igazgatója, dr. Kapossy János orsz. levéltári igazgató, dr. Elekes Lajos osztályvezető, dr. Horváth József segédtiszt az Országos Levéltár részéről és Kákay Szabó György a Szépművészeti Múzeum főkonzervátora, mint meghívott szakértő.
A bizottság részletes helyszíni szemle és beható tanácskozás után az alábbiakat hozza javaslatba:

  1. Az épület főbejárata fölötti félköríves színes üvegfestmény, közepén a koronás magyar címerrel, - amelynek helyreállítása s a korona eltávolításával járó új iparművészi kiképzése tetemes költségtöbbletet jelentene, - teljes egészében leszerelendő volna s az előcsarnok világítását is jobban szolgáló katedrál üveggel volna helyettesítendő.
  2. A lépcsőház földszint és I. emelet közti fordulójának főkapuval szemközti falán a rongálódás folytán ma már alig látható, s kezében bíborpárnán a koronát tartó angyal-alak eltávolítandó volna s a falfelület dekorálása annakidején a lépcsőház festésével egységesen, egyszerű szobafestéssel volna megoldandó.
  3. Az I. emeleti csarnokban a "Bethlen Gábor tanácsosai közt" című kompozíción, amelyen Bethlen István, mint a fejedelem egyik tanácsosa van ábrázolva, a kompozíció különösebb változtatása nélkül Bethlen István feje néhány ecsetvonással átalakítandó volna.
  4. Az I. emeleti kutatóterem súlyosan megrongált falképeinek helyreállítását - közülük az egyiké alig is volna már lehetséges - a képek művészi értéke nem indokolná, s a terem rendeltetését is jobban szolgálná egy nyugodtabb és sima, csak az építészeti tagokat enyhén hangsúlyozó egyszerű falfestés.
  5. A III. emelet középső főfalán a tanyai iskolát ábrázoló kompozíció középpontjában Horthy Miklós és Klebersberg Kunó alakja eltávolítandó volna s helyébe - az általános népiskolai oktatás bevezetésének fogván fel a kompozíció eszmei tartalmát - megfelelő csoportozat volna festendő, középpontban tán Eötvös József alakjával. Ezzel a középső falmező tartalmilag és kronológiailag is belesimulna a III. emeleti csarnok dekorációjának eszmei egészébe. Az átalakításhoz megfelelő kompozíció-vázlat volna készítendő s addig is, míg a munkálatokra sor kerül, a falképnek ez a része továbbra is lefedve volna tartandó.

Budapest, 1948. november 18-án.

Dr. Klaniczay Tibor
beosztott gimn. tanár

Dr. Dobrovits Aladár
a M. N. Múzeum elnöki tanácsosa
 dr. Dercsényi Dezső
műemléki előadó

Géppel írt eredeti

Ezen a napon történt október 04.

1915

I. világháború: Orosz csapatok elfoglalják Máramarosszigetet.Tovább

1944

A szovjet és román előrenyomulás miatt a magyar honvédség kiüríti és feladja Torda városát.Tovább

1957

A szovjetek fellövik a Szputnyik–1 műholdat a világűrbe: ezt a napot tekintjük az űrkorszak kezdetének.Tovább

1957

Várnai Ferenc a KISZ szervezőinek tartott részletes beszámolója során bejelentette a MAFISZ, a MEFESZ, és a Diákszövetség megszűnését.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő