Azok, akik a cserkészetet a keresztény-nemzeti gondolat szolgálatába akarták állítani, a mielőbbi összefogás érdekében konferenciát hívtak...Tovább
Meszeljünk vagy ne?
A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években
„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”
Levélváltás az Országos Levéltár épületének belső helyreállítására kiküldött bizottságról és a bizottság jelentése
| Tárgy: Az Országos Levéltár belső helyreállítása Hiv. sz.: 682/1948. O. L. |
Budapest, V. Hold u. 16.
207.060/1948 VI. ü. o. szám
Az Országos Levéltár épületének most kezdődő belső helyreállításával kapcsolatban Dudits Andor történelmi falképeinek elbírálására a következő bizottságot jelölöm ki:
dr. Klaniczay Tibor beosztott gimn. tanárt a vezetésem alatt álló minisztérium, dr. Dobrovits Aladár elnöki tanácsost a Magyar Nemzeti Múzeum és dr. Dercsényi Dezsőműemléki előadót a Műemlékek Országos Bizottsága képviseletében.
Felkérem Főigazgató Urat, hogy fentnevezettekkel a kapcsolatot közvetlenül felvenni, a vizsgálat időpontját kitűzni s az eredményről hozzám jelentést tenni szíveskedjék.
Budapest, 1948. november hó 4.
| A miniszter rendeletéből: Tolnai Gábor miniszteri osztályfőnök |
A Magyar Országos Levéltár Főigazgatójának
Budapest
Géppel írt eredeti
Pro domo
V. K. M. 207.060/1948. II. ü. o. sz. a. XI. 4-i
kelttel Dudits történelmi falikép elbírálására
kijelölt bizottság t[árgyá]ban.
Budapest, 1948. XI. 15-én
A bizottság tagjaival történt, megállapodás alapján a
helyszíni tárgyalás november 18. csütörtök d.e. 10 órára
tűzetett ki.
Bp. 1948. nov. 16.
| Kapossy [János] |
Pro domo
A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának
Budapest
Az Országos Levéltár belső helyreállításával kapcsolatban
Dudits Andor történelmi falképeinek elbírálására a vallás-
és közoktatásügyi miniszter úr f. évi november hó 4-én
207.060/1948. VI. ü. o. szám alatt kelt rendeletével kiküldött
bizottság f. hó 18-án tartott helyszíni ülésének jegyzőkönyvét van
szerencsém 2 példányban mellékelten megfelelő további eljárás
végett megküldeni.
| Bp. 1948. nov. 19. | Jánossy [Dénes] |
Kézirásos fogalmazvány Jánossy Dénes szignójával
JEGYZŐKÖNYV
Felvétetett az Országos Levéltárban a Dudits Andor történelmi falképeinek elbírálására a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1948. november 4-én 207.060/1948. VI. ü. o. sz. alatt kelt rendeletével kiküldött bizottság ülésén, 1948. november 18-án.
Jelen vannak: dr. Klaniczay Tibor beosztott gimn. tanár, a vallás-és közoktatásügyi minisztérium, dr. Dobrovits Aladár a Magyar Nemzeti Múzeum elnöki tanácsosa, dr. Dercsényi Dezső műemléki előadó, a Műemlékek Országos Bizottsága részéről, továbbá dr. Jánossy Dénes főigazgató, dr. Kossányi Béla az Országos Levéltár igazgatója, dr. Kapossy János orsz. levéltári igazgató, dr. Elekes Lajos osztályvezető, dr. Horváth József segédtiszt az Országos Levéltár részéről és Kákay Szabó György a Szépművészeti Múzeum főkonzervátora, mint meghívott szakértő.
A bizottság részletes helyszíni szemle és beható tanácskozás után az alábbiakat hozza javaslatba:
- Az épület főbejárata fölötti félköríves színes üvegfestmény, közepén a koronás magyar címerrel, - amelynek helyreállítása s a korona eltávolításával járó új iparművészi kiképzése tetemes költségtöbbletet jelentene, - teljes egészében leszerelendő volna s az előcsarnok világítását is jobban szolgáló katedrál üveggel volna helyettesítendő.
- A lépcsőház földszint és I. emelet közti fordulójának főkapuval szemközti falán a rongálódás folytán ma már alig látható, s kezében bíborpárnán a koronát tartó angyal-alak eltávolítandó volna s a falfelület dekorálása annakidején a lépcsőház festésével egységesen, egyszerű szobafestéssel volna megoldandó.
- Az I. emeleti csarnokban a "Bethlen Gábor tanácsosai közt" című kompozíción, amelyen Bethlen István, mint a fejedelem egyik tanácsosa van ábrázolva, a kompozíció különösebb változtatása nélkül Bethlen István feje néhány ecsetvonással átalakítandó volna.
- Az I. emeleti kutatóterem súlyosan megrongált falképeinek helyreállítását - közülük az egyiké alig is volna már lehetséges - a képek művészi értéke nem indokolná, s a terem rendeltetését is jobban szolgálná egy nyugodtabb és sima, csak az építészeti tagokat enyhén hangsúlyozó egyszerű falfestés.
- A III. emelet középső főfalán a tanyai iskolát ábrázoló kompozíció középpontjában Horthy Miklós és Klebersberg Kunó alakja eltávolítandó volna s helyébe - az általános népiskolai oktatás bevezetésének fogván fel a kompozíció eszmei tartalmát - megfelelő csoportozat volna festendő, középpontban tán Eötvös József alakjával. Ezzel a középső falmező tartalmilag és kronológiailag is belesimulna a III. emeleti csarnok dekorációjának eszmei egészébe. Az átalakításhoz megfelelő kompozíció-vázlat volna készítendő s addig is, míg a munkálatokra sor kerül, a falképnek ez a része továbbra is lefedve volna tartandó.
Budapest, 1948. november 18-án.
Dr. Klaniczay Tibor
beosztott gimn. tanár
| Dr. Dobrovits Aladár a M. N. Múzeum elnöki tanácsosa | dr. Dercsényi Dezső műemléki előadó |
Géppel írt eredeti
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő