Meszeljünk vagy ne?

A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években

„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”

Levélváltás a levéltár freskóinak eltávolításáról és egy szakértői bizottság kiküldéséről

Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Országos Levéltár
Budapest I. Bécsi-kapu tér

Pro memoria:

Az Országos Levéltár freskói ügyében egy a VKM által 207.060/1948. VI. sz. rendelettel kiküldött bizottság 1948. november 18-án azt állapította meg, hogy a freskókat bizonyos változtatásokkal restauráltatni kell.

Az Országos Levéltár jelenlegi vezetősége ezt a megoldást azonban nem találja kielégítőnek, mert

  1. igen költséges,
  2. a freskók szelleme alapjában demokrácia-ellenes,
  3. így a kívánt célt nem érnénk el s az erre fordított összeg fölösleges pénzpocsékolás volna.

A fenti indokok alapján az Országos Levéltár vezetősége kérte a freskók eltávolítását, ill. lefestését.

Mivel most az 1950. évre előirányzott karbantartási keret a freskók lefestését lehetővé tenné, kérem, hogy az ügyre érdemben visszatérni s abban állást foglalni szíveskedjék.

Budapest, 1949. december 12-én

 

Ember Gy[őző]
mb. főigazgató

Vallás- és Közoktatásügyi Miniszternek

Géppel írt eredeti


Budapest, Hold u. 16.Tárgy: Orsz. Levéltár freskóinak ügye.
Hiv. sz.:

1612-30
1949. VI. 2.

Felterjesztésére értesítem, hogy a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját az ügy kivizsgálására és annak eredményeképpen véleményes javaslatának sürgős felterjesztésére utasítottam. Ennek alapján kívánok Főigazgató Úr felterjesztésére érdemi döntést hozni.

Budapest, 1950. január hó 18-án

A kiadmány hiteléül:
Simon [Rezső]
irodavezető
A miniszter rendeletéből:
dr. Kardos László s.k.
ügyosztályvezető

Országos Levéltár főigazgatójának
Budapest

Géppel írt eredeti


Népművelési Minisztérium
Budapest, V. Báthory utca 10.

Értesültem róla, hogy az Országos Levéltár falait reakciós történelmi szemléltető freskók borítják. Ezeken Horthy, Bethlen, Klebelsberg és egyéb politikusok szerepelnek.
Ügyosztály kiküldöttje a fentieken kívül megállapította, hogy az intézményben hasonló szellemű üvegablakok is vannak.
Kérem az ügyosztályt, hasson oda, hogy a Levéltár már régebbi indokolt kérelme értelmében ezeket az Országos Levéltár falairól, illetve ablakairól távolítsák el.
Kérem továbbá, közölje a Népművelési Minisztériummal, kit terhel a felelősség azért, hogy ez az eltávolítás a korábbi években miért nem történt meg.
Budapest, 1950. február 13-án

Kiadmány hiteléül
Lenhardt
irodavezető h.

A miniszter rendeletéből
Redő Ferenc
osztályvezető

V.K.M. Egyetemi Ügyosztályának
Budapest

[Feljegyzés az előző levél hátoldalán]

VI/2. ü.o. Megsürgetjük a MUMOK-ot [Múzeumok Országos Központja], előir. sz-ra adandó válaszért.
Múzeumok és Műemlékek Országos Központja
Bp., VIII. Bródy Sándor u.
1612-30/1949. VI. sz. alatt felkértem az Orsz. Levéltár főigazgatójának e tárgyban hozzám intézett felterjesztését is és a MUMOK sürgős intézkedését kértem.
Hátirati másolatban megküldöm a népművelési miniszter úr e tárgyban hozzám intézett átiratát és felkérem, hogy e tárgyban az ügyet a legsürgősebben kivizsgálni és hozzám javaslatát legkésőbben febr. 22-ig megtenni szíveskedjék.

Népművelési Miniszter Úrnak
Bp., V. Kálmán u.
Hiv. sz.: 1710/2/1950
Tárgy mint fent
Közlöm a Miniszter Úrral, hogy a Levéltár freskóinak ügyét már kivizsgálás tárgyává tettem. A MUMOK véleményes javaslatának beérkezése után tájékoztatni fogom Miniszter Urat intézkedésemről.
Bp., II. 16.

Pogonyi

[Kézzel ráírva]: Sürgős! Kézbesítendő!


Múzeumok és Műemlékek Orsz. Központja
Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 16.
Hivatkozási szám:1612-30
1949. VI. 2. szám

Fenti számra jelentem, hogy az Országos Levéltár freskóit megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a Levéltár épülete nem műemlék, Dudits Andornak a húszas években készült freskói szintén nem tekinthetők műemléknek, így a freskók meghagyása, vagy lemeszelése tárgyában a központ nem illetékes véleményadásra. A szóban forgó ügyről érdemben a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége hivatott véleményt mondani.

Budapest, 1950. február. 17.

 Pogány Ö. Gábor
Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának
vezetője
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak
Budapest

Géppel írt eredeti


 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
Budapest, V. Hold u. 16.

 Tárgy: Országos Levéltár freskóival
kapcsolatos intézkedések
Hiv. sz: -
Melléklet száma: -

1612-11
1950. VI. 2. szám
Előadó: Pogonyi Karola

Dr. Ember Győző Főigazgató Úrnak

Budapest
Bécsi kapu tér 4.

A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségéhez intézett felkérésemet tudomásulvétel céljából hátirati másolatban megküldöm.

Budapest, 1950. évi február hó 28-án

A miniszter rendeletéből:
Dr. Kardos László s. k.
ügyosztályvezető

A kiadmány hiteléül:
Simon R[ezső]
h. irodavezető

Géppel írt eredeti


Budapest, Hold u. 16.Tárgy: Orsz. Levéltár freskóival kapcsolatos intézkedések
Hiv. sz.: -

1612-11
1950. - VI. /2.

Előadó: Pogoni Karola

Az Országos Levéltár /I. Bécsi kapu tér 4./ falának freskóit a húszas években Dudits festőművész festette. A történelmi jelenteket ábrázoló képeken a Horthy-korszak vezető politikusainak alakjai is szerepelnek többé- kevésbé felismerhető módon /Klebelsberg, Bethlen István, Khuen-Héderváry, Apponyi Albert stb./ A tanyai iskoláztatás freskójának középpontjában maga Horthy Miklós és Klebelsberg Kuno állnak. Nem vitás, hogy a freskók mai formájukban nem maradhatnak a Levéltár falán. Eldöntendő volna azonban, hogy vajon maguk a teljes freskók, vagy csak a kifogásolt alakok kerüljenek-e lefestésre?
Felkérem ezért a Szövetséget, hogy a kérdés eldöntésére szakértői bizottságot kiküldeni és e célból az Országos Levéltár megbízott főigazgatójával, dr. Ember Győzővel /tel: 160-299/ közvetlen összeköttetésbe lépni szíveskedjék.
Felkérem továbbá arra, hogy a bizottság véleményes javaslatát hozzám megküldeni szíveskedjék.

Budapest, 1950. évi február hó 28-án.

A miniszter rendeletéből: dr. Kardos László s.k. ügyosztályvezető

A hivatalos másolat hiteléül:
Simon R[ezső]
h. irodavezető

Géppel írt egykorú másolat

Ezen a napon történt október 04.

1915

I. világháború: Orosz csapatok elfoglalják Máramarosszigetet.Tovább

1944

A szovjet és román előrenyomulás miatt a magyar honvédség kiüríti és feladja Torda városát.Tovább

1957

A szovjetek fellövik a Szputnyik–1 műholdat a világűrbe: ezt a napot tekintjük az űrkorszak kezdetének.Tovább

1957

Várnai Ferenc a KISZ szervezőinek tartott részletes beszámolója során bejelentette a MAFISZ, a MEFESZ, és a Diákszövetség megszűnését.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő