Meszeljünk vagy ne?

A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években

„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”

Levélváltás a levéltár freskóinak eltávolításáról és egy szakértői bizottság kiküldéséről

Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Országos Levéltár
Budapest I. Bécsi-kapu tér

Pro memoria:

Az Országos Levéltár freskói ügyében egy a VKM által 207.060/1948. VI. sz. rendelettel kiküldött bizottság 1948. november 18-án azt állapította meg, hogy a freskókat bizonyos változtatásokkal restauráltatni kell.

Az Országos Levéltár jelenlegi vezetősége ezt a megoldást azonban nem találja kielégítőnek, mert

  1. igen költséges,
  2. a freskók szelleme alapjában demokrácia-ellenes,
  3. így a kívánt célt nem érnénk el s az erre fordított összeg fölösleges pénzpocsékolás volna.

A fenti indokok alapján az Országos Levéltár vezetősége kérte a freskók eltávolítását, ill. lefestését.

Mivel most az 1950. évre előirányzott karbantartási keret a freskók lefestését lehetővé tenné, kérem, hogy az ügyre érdemben visszatérni s abban állást foglalni szíveskedjék.

Budapest, 1949. december 12-én

 

Ember Gy[őző]
mb. főigazgató

Vallás- és Közoktatásügyi Miniszternek

Géppel írt eredeti


Budapest, Hold u. 16.Tárgy: Orsz. Levéltár freskóinak ügye.
Hiv. sz.:

1612-30
1949. VI. 2.

Felterjesztésére értesítem, hogy a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját az ügy kivizsgálására és annak eredményeképpen véleményes javaslatának sürgős felterjesztésére utasítottam. Ennek alapján kívánok Főigazgató Úr felterjesztésére érdemi döntést hozni.

Budapest, 1950. január hó 18-án

A kiadmány hiteléül:
Simon [Rezső]
irodavezető
A miniszter rendeletéből:
dr. Kardos László s.k.
ügyosztályvezető

Országos Levéltár főigazgatójának
Budapest

Géppel írt eredeti


Népművelési Minisztérium
Budapest, V. Báthory utca 10.

Értesültem róla, hogy az Országos Levéltár falait reakciós történelmi szemléltető freskók borítják. Ezeken Horthy, Bethlen, Klebelsberg és egyéb politikusok szerepelnek.
Ügyosztály kiküldöttje a fentieken kívül megállapította, hogy az intézményben hasonló szellemű üvegablakok is vannak.
Kérem az ügyosztályt, hasson oda, hogy a Levéltár már régebbi indokolt kérelme értelmében ezeket az Országos Levéltár falairól, illetve ablakairól távolítsák el.
Kérem továbbá, közölje a Népművelési Minisztériummal, kit terhel a felelősség azért, hogy ez az eltávolítás a korábbi években miért nem történt meg.
Budapest, 1950. február 13-án

Kiadmány hiteléül
Lenhardt
irodavezető h.

A miniszter rendeletéből
Redő Ferenc
osztályvezető

V.K.M. Egyetemi Ügyosztályának
Budapest

[Feljegyzés az előző levél hátoldalán]

VI/2. ü.o. Megsürgetjük a MUMOK-ot [Múzeumok Országos Központja], előir. sz-ra adandó válaszért.
Múzeumok és Műemlékek Országos Központja
Bp., VIII. Bródy Sándor u.
1612-30/1949. VI. sz. alatt felkértem az Orsz. Levéltár főigazgatójának e tárgyban hozzám intézett felterjesztését is és a MUMOK sürgős intézkedését kértem.
Hátirati másolatban megküldöm a népművelési miniszter úr e tárgyban hozzám intézett átiratát és felkérem, hogy e tárgyban az ügyet a legsürgősebben kivizsgálni és hozzám javaslatát legkésőbben febr. 22-ig megtenni szíveskedjék.

Népművelési Miniszter Úrnak
Bp., V. Kálmán u.
Hiv. sz.: 1710/2/1950
Tárgy mint fent
Közlöm a Miniszter Úrral, hogy a Levéltár freskóinak ügyét már kivizsgálás tárgyává tettem. A MUMOK véleményes javaslatának beérkezése után tájékoztatni fogom Miniszter Urat intézkedésemről.
Bp., II. 16.

Pogonyi

[Kézzel ráírva]: Sürgős! Kézbesítendő!


Múzeumok és Műemlékek Orsz. Központja
Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 16.
Hivatkozási szám:1612-30
1949. VI. 2. szám

Fenti számra jelentem, hogy az Országos Levéltár freskóit megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a Levéltár épülete nem műemlék, Dudits Andornak a húszas években készült freskói szintén nem tekinthetők műemléknek, így a freskók meghagyása, vagy lemeszelése tárgyában a központ nem illetékes véleményadásra. A szóban forgó ügyről érdemben a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége hivatott véleményt mondani.

Budapest, 1950. február. 17.

 Pogány Ö. Gábor
Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának
vezetője
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak
Budapest

Géppel írt eredeti


 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
Budapest, V. Hold u. 16.

 Tárgy: Országos Levéltár freskóival
kapcsolatos intézkedések
Hiv. sz: -
Melléklet száma: -

1612-11
1950. VI. 2. szám
Előadó: Pogonyi Karola

Dr. Ember Győző Főigazgató Úrnak

Budapest
Bécsi kapu tér 4.

A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségéhez intézett felkérésemet tudomásulvétel céljából hátirati másolatban megküldöm.

Budapest, 1950. évi február hó 28-án

A miniszter rendeletéből:
Dr. Kardos László s. k.
ügyosztályvezető

A kiadmány hiteléül:
Simon R[ezső]
h. irodavezető

Géppel írt eredeti


Budapest, Hold u. 16.Tárgy: Orsz. Levéltár freskóival kapcsolatos intézkedések
Hiv. sz.: -

1612-11
1950. - VI. /2.

Előadó: Pogoni Karola

Az Országos Levéltár /I. Bécsi kapu tér 4./ falának freskóit a húszas években Dudits festőművész festette. A történelmi jelenteket ábrázoló képeken a Horthy-korszak vezető politikusainak alakjai is szerepelnek többé- kevésbé felismerhető módon /Klebelsberg, Bethlen István, Khuen-Héderváry, Apponyi Albert stb./ A tanyai iskoláztatás freskójának középpontjában maga Horthy Miklós és Klebelsberg Kuno állnak. Nem vitás, hogy a freskók mai formájukban nem maradhatnak a Levéltár falán. Eldöntendő volna azonban, hogy vajon maguk a teljes freskók, vagy csak a kifogásolt alakok kerüljenek-e lefestésre?
Felkérem ezért a Szövetséget, hogy a kérdés eldöntésére szakértői bizottságot kiküldeni és e célból az Országos Levéltár megbízott főigazgatójával, dr. Ember Győzővel /tel: 160-299/ közvetlen összeköttetésbe lépni szíveskedjék.
Felkérem továbbá arra, hogy a bizottság véleményes javaslatát hozzám megküldeni szíveskedjék.

Budapest, 1950. évi február hó 28-án.

A miniszter rendeletéből: dr. Kardos László s.k. ügyosztályvezető

A hivatalos másolat hiteléül:
Simon R[ezső]
h. irodavezető

Géppel írt egykorú másolat

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő