Meszeljünk vagy ne?

A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években

„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”

Levélváltás a levéltár freskóinak eltávolításáról és egy szakértői bizottság kiküldéséről

Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Országos Levéltár
Budapest I. Bécsi-kapu tér

Pro memoria:

Az Országos Levéltár freskói ügyében egy a VKM által 207.060/1948. VI. sz. rendelettel kiküldött bizottság 1948. november 18-án azt állapította meg, hogy a freskókat bizonyos változtatásokkal restauráltatni kell.

Az Országos Levéltár jelenlegi vezetősége ezt a megoldást azonban nem találja kielégítőnek, mert

  1. igen költséges,
  2. a freskók szelleme alapjában demokrácia-ellenes,
  3. így a kívánt célt nem érnénk el s az erre fordított összeg fölösleges pénzpocsékolás volna.

A fenti indokok alapján az Országos Levéltár vezetősége kérte a freskók eltávolítását, ill. lefestését.

Mivel most az 1950. évre előirányzott karbantartási keret a freskók lefestését lehetővé tenné, kérem, hogy az ügyre érdemben visszatérni s abban állást foglalni szíveskedjék.

Budapest, 1949. december 12-én

 

Ember Gy[őző]
mb. főigazgató

Vallás- és Közoktatásügyi Miniszternek

Géppel írt eredeti


Budapest, Hold u. 16.Tárgy: Orsz. Levéltár freskóinak ügye.
Hiv. sz.:

1612-30
1949. VI. 2.

Felterjesztésére értesítem, hogy a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját az ügy kivizsgálására és annak eredményeképpen véleményes javaslatának sürgős felterjesztésére utasítottam. Ennek alapján kívánok Főigazgató Úr felterjesztésére érdemi döntést hozni.

Budapest, 1950. január hó 18-án

A kiadmány hiteléül:
Simon [Rezső]
irodavezető
A miniszter rendeletéből:
dr. Kardos László s.k.
ügyosztályvezető

Országos Levéltár főigazgatójának
Budapest

Géppel írt eredeti


Népművelési Minisztérium
Budapest, V. Báthory utca 10.

Értesültem róla, hogy az Országos Levéltár falait reakciós történelmi szemléltető freskók borítják. Ezeken Horthy, Bethlen, Klebelsberg és egyéb politikusok szerepelnek.
Ügyosztály kiküldöttje a fentieken kívül megállapította, hogy az intézményben hasonló szellemű üvegablakok is vannak.
Kérem az ügyosztályt, hasson oda, hogy a Levéltár már régebbi indokolt kérelme értelmében ezeket az Országos Levéltár falairól, illetve ablakairól távolítsák el.
Kérem továbbá, közölje a Népművelési Minisztériummal, kit terhel a felelősség azért, hogy ez az eltávolítás a korábbi években miért nem történt meg.
Budapest, 1950. február 13-án

Kiadmány hiteléül
Lenhardt
irodavezető h.

A miniszter rendeletéből
Redő Ferenc
osztályvezető

V.K.M. Egyetemi Ügyosztályának
Budapest

[Feljegyzés az előző levél hátoldalán]

VI/2. ü.o. Megsürgetjük a MUMOK-ot [Múzeumok Országos Központja], előir. sz-ra adandó válaszért.
Múzeumok és Műemlékek Országos Központja
Bp., VIII. Bródy Sándor u.
1612-30/1949. VI. sz. alatt felkértem az Orsz. Levéltár főigazgatójának e tárgyban hozzám intézett felterjesztését is és a MUMOK sürgős intézkedését kértem.
Hátirati másolatban megküldöm a népművelési miniszter úr e tárgyban hozzám intézett átiratát és felkérem, hogy e tárgyban az ügyet a legsürgősebben kivizsgálni és hozzám javaslatát legkésőbben febr. 22-ig megtenni szíveskedjék.

Népművelési Miniszter Úrnak
Bp., V. Kálmán u.
Hiv. sz.: 1710/2/1950
Tárgy mint fent
Közlöm a Miniszter Úrral, hogy a Levéltár freskóinak ügyét már kivizsgálás tárgyává tettem. A MUMOK véleményes javaslatának beérkezése után tájékoztatni fogom Miniszter Urat intézkedésemről.
Bp., II. 16.

Pogonyi

[Kézzel ráírva]: Sürgős! Kézbesítendő!


Múzeumok és Műemlékek Orsz. Központja
Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 16.
Hivatkozási szám:1612-30
1949. VI. 2. szám

Fenti számra jelentem, hogy az Országos Levéltár freskóit megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a Levéltár épülete nem műemlék, Dudits Andornak a húszas években készült freskói szintén nem tekinthetők műemléknek, így a freskók meghagyása, vagy lemeszelése tárgyában a központ nem illetékes véleményadásra. A szóban forgó ügyről érdemben a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége hivatott véleményt mondani.

Budapest, 1950. február. 17.

 Pogány Ö. Gábor
Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának
vezetője
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak
Budapest

Géppel írt eredeti


 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
Budapest, V. Hold u. 16.

 Tárgy: Országos Levéltár freskóival
kapcsolatos intézkedések
Hiv. sz: -
Melléklet száma: -

1612-11
1950. VI. 2. szám
Előadó: Pogonyi Karola

Dr. Ember Győző Főigazgató Úrnak

Budapest
Bécsi kapu tér 4.

A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségéhez intézett felkérésemet tudomásulvétel céljából hátirati másolatban megküldöm.

Budapest, 1950. évi február hó 28-án

A miniszter rendeletéből:
Dr. Kardos László s. k.
ügyosztályvezető

A kiadmány hiteléül:
Simon R[ezső]
h. irodavezető

Géppel írt eredeti


Budapest, Hold u. 16.Tárgy: Orsz. Levéltár freskóival kapcsolatos intézkedések
Hiv. sz.: -

1612-11
1950. - VI. /2.

Előadó: Pogoni Karola

Az Országos Levéltár /I. Bécsi kapu tér 4./ falának freskóit a húszas években Dudits festőművész festette. A történelmi jelenteket ábrázoló képeken a Horthy-korszak vezető politikusainak alakjai is szerepelnek többé- kevésbé felismerhető módon /Klebelsberg, Bethlen István, Khuen-Héderváry, Apponyi Albert stb./ A tanyai iskoláztatás freskójának középpontjában maga Horthy Miklós és Klebelsberg Kuno állnak. Nem vitás, hogy a freskók mai formájukban nem maradhatnak a Levéltár falán. Eldöntendő volna azonban, hogy vajon maguk a teljes freskók, vagy csak a kifogásolt alakok kerüljenek-e lefestésre?
Felkérem ezért a Szövetséget, hogy a kérdés eldöntésére szakértői bizottságot kiküldeni és e célból az Országos Levéltár megbízott főigazgatójával, dr. Ember Győzővel /tel: 160-299/ közvetlen összeköttetésbe lépni szíveskedjék.
Felkérem továbbá arra, hogy a bizottság véleményes javaslatát hozzám megküldeni szíveskedjék.

Budapest, 1950. évi február hó 28-án.

A miniszter rendeletéből: dr. Kardos László s.k. ügyosztályvezető

A hivatalos másolat hiteléül:
Simon R[ezső]
h. irodavezető

Géppel írt egykorú másolat

Ezen a napon történt február 26.

1945

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány közzétette az 528/1945. sz. rendele-tét, amelynek értelmében feloszlatta a fasiszta pártokat és egyesülete-...Tovább

1952

Elkészül Nagy-Britannia első atombombája.Tovább

1957

Az MSZMP IKB határozott a KISZ felállításáról. Földes László vezetésével bizottságot jelöltek ki, amelynek feladata a hasonló szovjet...Tovább

1993

– Terrorista bombamerénylet a New York-i Világkereskedelmi Központban (WTC): ezer sebesült és öt halálos áldozat.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

2023 utolsó, hatodik ArchívNet számát prezentálja Önöknek a szerkesztőség, amely ezúttal is négy forrásismertetést tartalmaz. A publikációk közül három az 1950-es évekhez kötődik, kettő ezeken belül pedig az 1956-os forradalom eseményeit érinti sajátos nézőpontokból. A negyedik ismertetés pedig egy harmincegy évvel ezelőtti ünnepélyes iratátadás hátterét, következményeit világítja meg.

Az időrendet tekintve első a négy publikáció közül Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) foglalkozik a legkorábban történt eseménysorral. Egy kevésbé kutatott témába enged betekintést írása, amely a magyar-latin-amerikai, ezen belül is a magyar-bolíviai kapcsolatok területére kalauzolja az olvasót. Az ismertetésből kiderül, hogy az 1950-es években instabil belpolitikai helyzettel bíró Bolívia különleges volt a magyar diplomácia számára, mivel csupán a második dél-amerikai ország volt a második világháború után, amellyel Magyarország felvette a kapcsolatot. A szerző egy fotókiállítás megszervezésén keresztül mutatja be, hogy miként indult meg a két állam közötti kapcsolatrendszer mélyítése.

Maradva a diplomaták világánál: Tulok Péter (tudományos kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottsága) az 1956-os forradalom eseményeire reflektáló svéd diplomaták jelentéseinek halmazából ad ízelítőt válogatásával. Az 1956 októberében-novemberében Magyarországon zajló események kapcsán nem feltétlenül Svédország az első, amely eszünkbe jut mint külső tényező, szereplő, azonban az akkori történések vizsgálatánál nem utolsó szempont megismerni egy semleges állam véleményét, látásmódját. A forrásismertetés egyben rámutat arra, hogy a svéd külügyi irányításnak volt tudomása arról, hogy Csehszlovákiában miként reagáltak a magyarországi eseményekre – a prágai svéd követ egyik táviratában erről adott röviden tájékoztatást.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-os események utóhatásaival foglalkozik ismertetésében. A hatalmát stabilizálni kívánó Kádár-kormány számára különösen fontos volt a közhangulat javítása, egyben a szovjetellenesség letörése. Az ArchívNet előző számának egyik publikációjában főszerepet kapó újságíró Fehér Lajos ezúttal is felbukkan. Krahulcsán Zsolt írásában úgy jelenik meg, mint ötletadó: másodmagával tett javaslatot arra nézve, hogy a fővárosban miként lehetne szovjet segítséggel végrehajtani a harcokban megsérült épületek renovációját.

A magyar-orosz kapcsolattörténet egy kevésbé terhelt mozzanatát idézi fel Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár), amely esemény egyben a hazai történelemtudomány számára bírt kiemelkedő jelentőséggel. A két részre bontott írásának első felében azt vizsgálta meg, hogy miként alakult Borisz Jelcin budapesti látogatását követően Bethlen István néhai magyar miniszterelnök átadott oroszországi iratainak a sorsa 1992–1994 között. Kitér egyben arra is, hogy a Moszkvában fogvatartott egykori miniszterelnök sorsának alakulása mennyire volt ismert a magyarországi vezetés körében 1945 után.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. december 21.

Miklós Dániel

főszerkesztő