Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább
Meszeljünk vagy ne?
„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”
A VKM és a levéltár levélváltása póthitel engedélyezéséről
Magyar Országos Levéltár Budapest, I. Bécsi kapu tér 4. Telefon: 160-299 480/1950. O. L. sz. | Tárgy: Az Országos Levéltár freskói Hiv. sz.:1612-11/1950-VI. 2. Mell.:4 db. Költségvetés és ajánlat |
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
VI. ügyosztály
Budapest
A fenti tárgyban hozzám intézett rendeletre javaslatomat a következőkben teszem meg:
A freskók egyszerű lefestéssel eltávolítandók, a lefestés után mind a lépcsőház, mind pedig a lépcsőházi előterek az épület architekturájának megfelelően három tónusban átfestendők lennének. A freskók lefestése előtt a lépcsőház háborús sérült falazatát is helyre kell állíttatni.
A felsorolt munkálatok összköltsége a csatolt ajánlatok szerint 30.967.53 Forint.
Kérem a minisztériumot, hogy javaslatommal kapcsolatban elfoglalt álláspontját velem közölni szíveskedjék. Már itt jelentenem kell, hogy a fent felsorolt munkák elvégzésére Intézetünknek költségvetési fedezete nincs és a minisztérium igenlő álláspontja esetén a munkák elvégzésére póthitelt kell kérnem.
Budapest, 1950. június hó 26. | Szabó [József] Ember Gy[őző] |
Géppel írt eredeti
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
Budapest, V. Hold u. 16.
Tárgy: Hiv. sz: - Melléklet: - | Országos Levéltár freskóinak eltávolítása |
1612-11 1950. VI. 2. szám
Fenti tárgyban hozzám terjesztett javaslatát helyesnek tartom. Kérem, hogy a freskók eltávolítására a legsürgősebben tegye meg a szükséges intézkedéseket a javasolt módon, hogy az Országos Levéltár falait borító reakciós történelmi szemléletű freskók mielőbb eltűnjenek.
Budapest, 1950. július hó 7-én
A miniszter rendeletéből: Szabolcska Ferenc s.k. ügyosztályvezető |
A kiadmány hiteléül:
Simon R[ezső]
segédhivatalvezető
Magyar Országos Levéltár
Budapest
I. Bécsi kapu tér 4.
Géppel írt eredeti
Pro domo
VKM VI. Pénzügyi Osztály
A fenti tárgyban hozzám intézett rendeletükre kérem, hogy a hivatkozott freskók és színes ablaküvegek eltávolításához szükséges 30 970 Forintot póthitel útján való biztosítására a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék.
A 151. alrovaton rendelkezésre bocsátott hitel | 63 200.-Ft |
engedélyezett póthitel | 6000.- Ft |
kért póthitel | 30 970.- Ft |
A 151. alrovat módosított összege | 100 170.- Ft |
A 151. alrovaton eddig felhasznált hitel | 18 264.- Ft |
151. alrovaton eddig vállalt kötelezettség összege | 45 500.- Ft |
A kért póthitel szükségességét indokolja, hogy az Intézet lépcsőházának falát Dudits Andor által festett olyan faliképek borítják, amelyeken a Horthy korszak vezető politikusainak alakjai is szerepelnek /Klebelsberg, Bethlen István, Khuen-Héderváry, Apponyi, stb. /A tanyai iskoláztatás falképének középpontjában maga Horthy Miklós és Klebelsberg Kuno állanak. A freskók eltávolítását a minisztérium fent hivatkozott szám alatt elrendelte. A freskók eltávolítása előtt helyre kell állíttatni a lépcsőház megsérült falát, hogy a freskók lefestésével egyidejűleg a lépcsőház végleges lefestése megtörténhessék.
Az Országos Levéltár freskóinak eltávolításával egyidejűleg gondoskodni kell a feudális múltra utaló színes üvegablakok leszereléséről és újra való ablakozásáról.
A csatolt ajánlatok szerint a fenti munkák összesen 30 967 53 Forint költséget jelentenek.
Budapest, 1950 VII. 13. | Szabó [József] | Ember Gy[őző] |
Kézzel írt levéltervezet javításokkal
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
Budapest, V. Hold u. 16.
Tárgy: Póthitelről, hitelelőrehozásról értesítés Hiv. sz: - Melléklet: - |
U 38. szám
Előadó: Bottyán László
Értesítem, hogy a Pénzügyminiszter 1017-Hiv.-19/950. I. a. számú rendeletével a 151. számú karbantartás elnevezésű számlán 30 300 Ft. Póthitelt nyitott meg.
Póthitel rendeltetése:
Az Intézet falát borító képek eltávolítási költségei
Az engedélyezett póthitelt a Pénzügyminiszter az alábbi ütemezés szerint bocsátja rendelkezésre: IX. hóra 10 000 Ft.
Országos Levéltár
Budapest, Bécsi kapu tér 2.
- 2 -
A póthitel megtakarítandó:
Az engedélyezett póthitel csak az engedélyezett célra használható fel.
Felhívom, hogy az itt közölt póthitelt nyilvántartásaiban jegyezze fel és a szükséges intézkedést tegye meg.
Budapest, 1950 évi október hó 3-án
Bottyán László
Formanyomtatvány, kézírásos kiegészítésekkel
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 05.
Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább
A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább
Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő