Meszeljünk vagy ne?

A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években

„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”

Az Országos Levéltár árajánlatkérései

Pro domo

1950. IX. 21. Fővárosi Építő és Tatarozó KV-t ajánlattételre felhívtam.

1950. IX. 22. Palka cég ajánlatra felhívatott Ember Győző és Kelemen jelenlétében az üvegablakok rendbetételére. Címerek kivétetnek, emeleti oldalablakokon román dekoráció, a többi helyeken az ablaksíknak megfelelően a címerek katedrál üveggel pótoltatnak.

1950. IX. 25. Palka cég benyújtotta ajánlatát.

1950. X. 10. Fővárosi Építő és Tatarozó KV. szóbeli ajánlatot tett a lépcsőház kőműves munkáira 15 280.- Ft ajánlati összeggel.

Tudomásul szolgál. Irattárba.

Bpest, 1950. X. 11.Szabó [József]Ember Gy[őző]

Kézzel írt emlékeztetők


 

Tárgy: Az Országos Levéltár folyosói
és lépcsőházi üvegablakainak javítása

Pro domo
A folyosói és lépcsőházi színes üvegek kijavítására és a címerek eltávolítására a Palka cég a csatolt ajánlatot tette. [Az ajánlatot nem közöljük.]
Az ajánlat alapján megrendelendő lenne a munkálat.

Tárgy: az Országos Levéltár folyosói üvegablakainak javítási munkálatai.

Palka József
üvegfestő mester
Budapest
Baross u. 59.

A folyosói üvegablakok kijavítására tett ajánlata alapján megrendelem.
Szállítási határidő 1950. XII. hó 29.
Részszállítások számláit benyújtáskor készpénzben kiegyenlítem.
Kérem jelen megrendelés igazolását.

Budapest, 1950. XII. 7.

Szabó József   XII. 14. Ember Gy[őző]

Kézzel írt levéltervezet


 

Pro Domo
A Fővárosi Építő és Tatarozó Vállalat a nyáron elvégzett karbantartási munkák végszámláját benyújtotta. A végszámla műszaki ellenőrzése és számszaki revíziója f. hó 22-én történt meg. Az ellenőrzésen a vállalat részéről Kalmár Károly főmérnök, az ellenőrzés részéről Balló Zoltán építészmérnök jelent meg. Az Országos Levéltár a benyújtott végszámla II. asztalos, lakatos stb. munka összegszerűségét és a munka elvégzését kifogás tárgyává tette. A kifogásolás alapján a vállalkozó képviselője a kifogásolt hely összegét indokaink alapján 6465 Ft-tal csökkentette. A I. kőműves munkák tételét felmérési jegyzetek és a helyszín felmérése alapján állapítottuk meg. Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet Balló Zoltán XII. 30-ig bemutatja. Az ellenőrzés jelenlegi adatai alapján 15 000 Ft kifizetését javasolom, azzal, hogy a fennmaradó részösszeg a végszámla műszaki záradékkal való ellátása és jóváhagyása után lesz kifizetendő. Az üggyirat további intézkedést nem igényel, irattárba teendő.

Budapest, 1950. dec. 22.

Szabó József XII. 14. Ember Gy[őző]

Géppel írt pro domo

Ezen a napon történt augusztus 09.

1914

Megkezdődik a mülhauseni csata, mely az első világháborúban a németek ellen intézett első francia támadás volt.Tovább

1945

Az Egyesült Államok hadserege atombombát dob NagaszakiraTovább

1945

A Szovjetunió hadat üzen a Japán Birodalomnak és megkezdi Mandzsúria megszállását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő