Az első világháború orosz frontján megkezdődik a limanowai csata.Tovább
Meszeljünk vagy ne?
A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években
„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”
Az Országos Levéltár árajánlatkérései
Pro domo
1950. IX. 21. Fővárosi Építő és Tatarozó KV-t ajánlattételre felhívtam.
1950. IX. 22. Palka cég ajánlatra felhívatott Ember Győző és Kelemen jelenlétében az üvegablakok rendbetételére. Címerek kivétetnek, emeleti oldalablakokon román dekoráció, a többi helyeken az ablaksíknak megfelelően a címerek katedrál üveggel pótoltatnak.
1950. IX. 25. Palka cég benyújtotta ajánlatát.
1950. X. 10. Fővárosi Építő és Tatarozó KV. szóbeli ajánlatot tett a lépcsőház kőműves munkáira 15 280.- Ft ajánlati összeggel.
Tudomásul szolgál. Irattárba.
| Bpest, 1950. X. 11. | Szabó [József] | Ember Gy[őző] |
Kézzel írt emlékeztetők
Tárgy: Az Országos Levéltár folyosói
és lépcsőházi üvegablakainak javítása
Pro domo
A folyosói és lépcsőházi színes üvegek kijavítására és a címerek eltávolítására a Palka cég a csatolt ajánlatot tette. [Az ajánlatot nem közöljük.]
Az ajánlat alapján megrendelendő lenne a munkálat.
Tárgy: az Országos Levéltár folyosói üvegablakainak javítási munkálatai.
Palka József
üvegfestő mester
Budapest
Baross u. 59.
A folyosói üvegablakok kijavítására tett ajánlata alapján megrendelem.
Szállítási határidő 1950. XII. hó 29.
Részszállítások számláit benyújtáskor készpénzben kiegyenlítem.
Kérem jelen megrendelés igazolását.
Budapest, 1950. XII. 7.
| Szabó József | XII. 14. Ember Gy[őző] |
Kézzel írt levéltervezet
Pro Domo
A Fővárosi Építő és Tatarozó Vállalat a nyáron elvégzett karbantartási munkák végszámláját benyújtotta. A végszámla műszaki ellenőrzése és számszaki revíziója f. hó 22-én történt meg. Az ellenőrzésen a vállalat részéről Kalmár Károly főmérnök, az ellenőrzés részéről Balló Zoltán építészmérnök jelent meg. Az Országos Levéltár a benyújtott végszámla II. asztalos, lakatos stb. munka összegszerűségét és a munka elvégzését kifogás tárgyává tette. A kifogásolás alapján a vállalkozó képviselője a kifogásolt hely összegét indokaink alapján 6465 Ft-tal csökkentette. A I. kőműves munkák tételét felmérési jegyzetek és a helyszín felmérése alapján állapítottuk meg. Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet Balló Zoltán XII. 30-ig bemutatja. Az ellenőrzés jelenlegi adatai alapján 15 000 Ft kifizetését javasolom, azzal, hogy a fennmaradó részösszeg a végszámla műszaki záradékkal való ellátása és jóváhagyása után lesz kifizetendő. Az üggyirat további intézkedést nem igényel, irattárba teendő.
Budapest, 1950. dec. 22.
| Szabó József | XII. 14. Ember Gy[őző] |
Géppel írt pro domo
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő