Egy gyárüzem leszerelésének kálváriája

„[...] gyártelepünkön az orosz katonaság a leszerelést változatlanul folytatja. Az említett három miniszter úr legmegértőbb támogatása sem érte el az orosz hatóságoknál, hogy a leszerelési munkát beszüntessék, ezért mély tisztelettel felvetjük az a gondolatot, hogy Miniszterelnök Úr magához Sztálin marsallhoz intézzen egy távirati kérést, hogy a május 1-i ünnepségekkel kapcsolatban, ha másként nem lehetséges, ajándékképen adja vissza az ország közgazdasága szempontjából oly mérhetetlen fontosságú kulcsjellegű gyárunkat hazánknak."

A gyár munkavállalóinak levele Dálnoki Miklós Béla miniszterelnökhöz 
1945. május 8.

DÁLNOKI MIKLÓS BÉLA miniszterelnök úrnak

BUDAPEST

Vállalatunk összes munkavállalói nevében tisztelettel jelentjük, hogy bár az iparügyi miniszter, kereskedelemügyi miniszter és külügyminiszter urakkal 10 nap óta állandó érintkezésben vagyunk, gyártelepünkön az orosz katonaság a leszerelést változatlanul folytatja. Az említett három miniszter úr legmegértőbb támogatása sem érte el az orosz hatóságoknál, hogy a leszerelési munkát beszüntessék, ezért mély tisztelettel felvetjük az a gondolatot, hogy Miniszterelnök Úr magához Sztálin marsallhoz intézzen egy távirati kérést, hogy a május 1-i ünnepségekkel kapcsolatban, ha másként nem lehetséges, ajándékképen adja vissza az ország közgazdasága szempontjából oly mérhetetlen fontosságú kulcsjellegű gyárunkat hazánknak.

Miniszterelnök Úrnak nem kívánjuk részletezni, hogy milyen szempontok azok, amelyek gyártelepünk megmentését nemcsak a munkavállalók számára teszik létkérdéssé, hanem az egész magyar újjáépítés sikerének elengedhetetlen feltétele. Mégis meg kívánjuk jegyezni, hogy gyártmányaink nélkül a Posta, a vasutak, városi közlekedési vállalatok, áramszolgáltató telepek és hálózatok helyreállítása megoldhatatlan feladattá válik. A magyar villamos készülék, motor stb. gyárak termékeink nélkül egyszerűen munkaképtelenné válnának. Ezen túlmenőleg a bányák termelése kábelek és bányakábelek nélkül nemhogy nem fejleszthető, de még csak fenn sem tartható. Az ipari jóvátételi szállítások a legnagyobb mértékben kérdésessé válnak, mert úgy a termelő berendezések karbahelyezése, mint azok üzemben tartása állandó utánpótlást igényel a csak általunk gyártott kábelekben és vezetékekben, valamint kötelekben. Összefoglalólag tehát az elkövetkezendő évek, melyek súlyosságával mindnyájan tisztában vagyunk, úgyszólván elviselhetetlenekké válnának, ha gyárunk termelése elveszne az ország közgazdasága számára, miután a mai helyzetben kábelek, vezetékek és kötelek importja sürgősségi és devizapolitikai szempontból is megoldhatatlannak látszik.

Megismételjük az iparügyi miniszter úrnál szóbelileg már felvetett azon gondolatunkat, hogy végső szükség esetén nem volna-e lehetséges a III. Ukrán front zsákmánybizottságától, mely gyárunk leszerelését a Narodna Kommisszariat Moszkva megbízásából végzi, vállalatunk gépi berendezését valamely más szolgáltatás ellenében a magyar kormánynak mintegy visszavásárolni. Ebben az esetben telepünk ismét üzembe helyezhető s a még megállapítandó feltételek mellett, mint részben állami érdekeltség az ország legnagyobb hasznára üzemben tartható lenne.

Kérésünket megismételve és amennyiben arra mód van, annak legsürgősebb elintézését és az általunk javasolt rendkívüli fontosságú lépés megtételét kérve maradunk

mély tisztelettel:
a FELTEN ÉS GUILLEAUME RT.
összes munkavállalói

1945. május 8. [ceruzával]

Jelzet: Magyar Országos Levéltár Z 477 9. tétel. 1. csomó - Az irat néhány helyen javított.


Ezen a napon történt június 16.

1919

Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.Tovább

1940

A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.Tovább

1944

Jaross Andor belügyminiszter a közrend és a közbiztonság megőrzésére hivatkozva feloszlatja a Gyermekbarát Egyesületet. A "veszélyt...Tovább

1948

A Nemzetgyűlés elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább

1958

Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő