Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.Tovább
A balassagyarmati túszdráma és a Munkásőrség
A helyi munkásőrparancsnok először a helyi pártbizottságnak jelentett
„16.10 órakor Csík Sándor 3/2. szakaszparancsnok telefonon jelentette, hogy […] Balassagyarmat térségében 10–15 fős fegyverrel is rendelkező csoport több személyt tart fogságában, és zsaroló követelésekkel lép fel a kormánnyal szemben. (Pénzt, helikoptert, szabad elvonulást követel.) Parancsnok elvtársat és helyetteseit nem találva, a budapesti ügyeleti szolgálattól tájékozódtam, hogy van-e tudomása fenti eseményről. Nemleges válasza után összeköttetést kerestem a balassagyarmati egységügyeletessel, azonban a megyei ügyeletes vonalhibára hivatkozva nem kapcsolta.”
Zárójelentés a balassagyarmati eseményekről
Munkásőrség Nógrád megyei Parancsnokság
Salgótarján
Munkásőrség Országos Parancsnokság
Hadműveleti osztály vezetőjének
Budapest
Tárgy: zárójelentés a balassagyarmati eseményekről
Mint az előző jelentésből ismert - a január 11-i 09.00 órára kért követeléseik - a két fegyveres makacsul ragaszkodott terveik véghajtásához, az akció vezetősége úgy döntött, hogy a 11-i követeléseiket sem teljesítik, folytatják a kifárasztás, megtörés taktikáját.
11-én 02.15 h-kor megkezdődött az akció utolsó fázisa, mely 33 órán keresztül tartott. Ez idő alatt fő feladat az volt, hogy olyan pillanatot válasszanak ki a mesterlövők, amikor az idősebbik Pintye-gyerek (a géppisztolyos) túszok nélkül bukkan fel valamelyik ablaknál. Ez 12-én kb. 12.10 h-kor következett be.
A mesterlövők - a munkásőrség távcsöves puskájával - három lövéssel, illetve találattal megsemmisítették a géppisztolyos idősebbik gyereket, ezzel egy időben két rohamcsoport rendőrkutyák bevonásával szinte másodpercek alatt lefogták a kisebb fiút, aki már eldobta a pisztolyt és megadta magát.
A még benntartózkodó 12 leány sértetlenül jutott ki az előre odaállított mentőautóba. (azért 12 lány, mert 11-én az egyik kislányt kiengedték vízért, és a lány már nem akart visszamenni).
Az akció utolsó három órájában az összes munkásőri igénybevétel 50 fő volt. Technikai eszközökből: r-105/d rádiók és 2 db távcsöves puska lett igénybe véve.
Az akció befejezése után a munkásőri és más segítő erők fokozatos kivonása kezdődött meg. 16.30 h-kor a bevonult munkásőr állományhoz szóltam néhány mondatot, ahol helytállásukat méltattam, és megköszöntem az odaadó, fáradtságot nem ismerő munkájukat.
12.00 h-tól már csak a párt- és saját objektum megerősített őrsége funkcionált, az összes többi munkásőr fegyverét, felszerelését leadta és hazament.
18.00 h-kor a járási parancsnok nekem jelentette, hogy minden fegyver- és lőszer hiánytalanul megvan.
Az
(Koplányi elvtársnak) utasítást adtam arra, hogy egy rövid időn belül - a helyi pártvezetés egyetértésével - tartsanak egy értékelést az egész állomány előtt az eseményekről és a munkásőrség helytállásáról.Ezt kövesse néhány elvtárs kiemelkedő teljesítményéért jutalom és dicséret kiosztása.
Az akció befejezése után
megköszönte az összes résztvevő erők helytállását. Külön megköszönte a munkásőrök áldozatvállalását.Én végig részt vettem az akciót vezető törzs munkájában, az akció vezetősége és a munkásőrség járási parancsnoksága között a kapcsolat és az együttműködés folyamatos és megbízható volt.
Minden feladatot, amit a munkásőröknek kellett végrehajtani, rajtam keresztül az én utasításomra hajtott végre az egység parancsnoka, illetve a törzse.
Az együttműködés tekintetében új tapasztalatokat szereztünk, amit hasonló vagy más éles feladat végrehajtásában hasznosítani tudunk.
Salgótarján, 1973. január 13-án.
| Bogyin József s. k. megyei pk. helyettes |
Jelzet: Magyar Országos Levéltár MOL M-KS 295. f. 1. cs. 1973/2. ő. e. - Rendkívüli események.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 25.
1919
1942
Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba (október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak).Tovább
1942
Aretha Franklin tizenhatszoros Grammy-díjas amerikai énekesnőTovább
1947
Elton John angol zeneszerző, előadóművészTovább
1948
Magyarországon államosítják a száznál több főt foglalkoztató üzemeket.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő