A Páger–villa sorsa

„Az egyik üzemi párttitkár elvtársnő elmondotta, hogy amikor megpróbálta megmagyarázni, hogy miért adunk ilyen lehetőséget Págernak, a munkások erre azt mondották, hogy az elvtársnő azért védi Págert, mert úgy látszik, ő éppen olyan fasiszta, mint Páger. Sok helyen voltak olyan megnyilvánulások, hogy beverik a mozivásznat, ha Páger filmjét játs[s]zák. Baloldali művészek felháborodva beszélnek arról, hogy míg ők a múltban meg tudták tagadni részvételüket a fasiszta darabokban, most a népi demokrácia kényszeríti őket arra, hogy együtt játsszanak vele.”

Az MSZMP KB Titkárság határozata az 1957. november 12-ei PB döntés megerősítéséről

Különfélék

m) Marosán György elvtárs szóbeli
előterjesztése alapján.
[...]
A Titkárság nem tartja szükségesnek a Politikai Bizottság Páger Antallal kapcsolatos határozatának módosítását.
Megbízza Aczél György elvtársat, beszéljen Páger Antallal és közölje a Titkárság álláspontját.
Szükség esetén meg kell találni a  felbontásához a megfelelő jogi formát.
[...]

* * *

Feljegyzés

Marosán György elvtárs részére

Tárgy:A Politikai Bizottság 1957. XI. 12-i határozata Páger Antal villájának visszaadási kérelmével kapcsolatban.

  1. A XII. Tamás u. 48.[4] sz. a. villa

    A Művelődésügyi Minisztérium kérése alapján Apró [Antal] elvtárs engedélyezte a XII. Tamás u. 48.[!] sz. alatti ház kiürítését. A villában lakó és időközben elhalálozott Balázs Béláné 2 szoba összkomfortos lakást kapott, és ezzel egyidejűleg lemondott az állam javára a villa tulajdonjogáról.

    Az ingatlan 1958. január 9-én a Művelődésügyi Minisztérium kezelésébe kerül. Ezek után a villa rendbehozatalára került volna sor, mely a XII. ker. Tanács VB építési osztálya szerint kb. 270 000,- forintba kerül.

    A Politikai Bizottság XI. 12-i határozata alapján, mely szerint „Páger Antal villája visszaadásával kapcsolatos kérelmét a Minisztertanács vegye le napirendről" - a villa helyreállítása és Páger Antal részére való átadása nem történt meg.

    A Politikai Bizottság határozata azonban ellentétes Páger Antal birtokában lévő, 1956. augusztus 25-i levéllel (2. sz. melléklet), melyet a Buenos Aires-i követségünk adott. A levél szerint a magyar hatóságok biztosítják:

    1. „Budapest, Tamás utcai régi lakását teljes egészében visszakapja;
    2. Lakását állami erőből rendbe hozzák és berendezéséhez állami segítséget kap."

  2. A család részére folyósított összeg

    A Politikai Bizottság 1957. november 12-i határozata alapján a Külügyminisztérium intézkedett és Páger Antal családja részére a havi 5000 arg[entin] peso folyósítását beszüntette.
    Ez az intézkedés is ellentétes Páger Antal birtokában lévő levéllel, mely szerint
    „Családja megélhetésére - mivel ők az iskolai évad befejezése és a Tamás utcai lakás rendbe hozása után térnek haza - havi 5000,- arg[entin] pesot biztosítunk."

  3. A szállodai számla rendezése

    A Politikai Bizottság határozata értelmében Páger Antal Gellért szállóbeli szállodai számláinak további fedezését beszüntettük.

    A szállodai számlák kifizetésének beszüntetése óta Páger Antal a szállodai számlák kifizetéséről nem gondoskodik. Aczél György elvtárs közlése szerint ezért a Vendéglátóipari Vállalat Páger Antalt beperelte.

    A per során lehetséges, hogy Páger, bár a szállodai lakbérre vonatkozólag határozott intézkedést a birtokában lévő levél nem tartalmaz (9. pont) - mégis hivatkozni fog a megállapodásra úgy, hogy a kormány általában nem tartja be a megállapodás egyes pontjait.

Bár a Politikai Bizottság 1957. november 12-i határozatának mind a három vonatkozásban eleget tettünk:
tehát a villát nem adtuk vissza,
családja támogatását beszüntettük,
szállodai számláit nem fizetjük,

az ügy nem tekinthető ezzel lezártnak. Páger Antal ez idő szerint Aczél elvtárs tudomása szerint argentin útlevéllel rendelkezik, és egyelőre várja a kormány intézkedését. Páger Antal szóbeli közlése alapján bemutatták neki a követségen azt a levelet is, melyet Kállai [Gyula] elvtárs írt alá.

Kétségtelen, hogy Págerrel kötött súlyos megállapodás végrehajtása politikailag erős támadási felület. Megoldást mégis kell találni, mert minél tovább húzzuk lezárását, annál nagyobb bonyodalmakhoz vezet.

Kérem fentiekhez Marosán elvtárs állásfoglalását.

Budapest, 1958. február 19.

(Olt Károly) [kézírással aláírt]

* * *

Másodlat

OK: 27-2/Tük/58.

Magyar Népköztársaság Követsége
Legacion de Republica Popular De
Hungria

Buenos AiresBuenos Aires, 1956. augusztus 25.
Coronel Diaz 1874

No,

Páger Antal úrnak,
Buenos Aires

Miután a hazatérési ajánlatunkat elfogadta, kérésére igazoljuk, hogy a magyar hatóságok az alábbiakat biztosítják Önnek hazatérése esetén:

  1. Budapest, Tamás utcai régi lakását teljes egészében visszakapja.
  2. Lakását állami erőből rendbe hozzák és berendezéséhez állami segítséget kap.
  3. Nyugdíját folytatólagossá teszik és megszakítás nélkülinek fogadják el.
  4. Beruházási előlegként 25 000 arg[entin] peso és 1000 magyar forintot kap, melyet hazai fizetéséből levonnak.
  5. Családja megélhetésére - mivel ők csak az iskolaévad befejezése és a Tamás utcai lakás rendbe hozása után térnek haza - havi 5000 arg[entin] pesot biztosítunk.
  6. Úgy az Ön, mint családja utazási költségét fedezzük.
  7. Csomagjai szállításánál teljes vámmentességben részesül.
  8. Magyar hatóságokkal való megegyezés szerint képességeinek megfelelő beosztást kap a művészeti életben.
  9. A Lupa szigeti és Balaton melletti összesen 250 négyszögöl telkére vonatkozóan, valamint a szállodai lakbért illetően - mivel választ hazai hatóságokból még nem kaptam, Magyarországon Önnek kell személyesen rendezni.

A fenti igazolást kizárólagosan az Ön személyes használatára adtam ki.

Buenos Aires, 1956. augusztus 27.Pecsét helye.Gallay Ferenc s. k.
I. oszt. Titkár

Kijelentem, hogy hazatérésem elhatározása teljesen szabad akaratomból, önként történt.
Páger Antal
színművész

Készült: 3 pld.-ban
1 pl. Komár Júlia művésznőnek
1 „ Páger Antal úrnak
1 „ Magyar Követségnek

A másodlat hiteléül:
Bertalany [?] [kézírással aláírt]

Jelzet: MOL M-KS 288. f. 7. cs. 23. ő. e. 1958. február 28. (Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Vezetősége Titkárság)

Ezen a napon történt május 03.

1908

Türr István magyar katonatiszt, olasz királyi altábornagy, az olasz szabadságharc tábornoka, Giuseppe Garibaldi harcostársa (*1825)Tovább

1984

Bemutatták Mészáros Márta „Napló gyermekeimnek” c. önéletrajzi ihletésű, filmjét. A díszbemutatón elemi erővel tört felszínre, taps és...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő