Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok megakadályozza a budapesti Nemzeti Múzeumnak a megszálló román hadsereg általi szervezett...Tovább
Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjának megünneplése
Rákosi elvtárs 60. születésnapján egész népünk meg van győződve arról, hogy Rákosi elvtárs vezetésével hazánk végre a helyes útra tért. Arra az útra, amely nem más népek elnyomása és leigázása felé mutat, hanem amely a szabad és a szabadságukért s a békéért és demokráciáért küzdő népekkel együttműködve hivatott biztosítani hazánk további felemelkedését még fényesebbé, még dicsőbbé tenni a világban a magyar nevet! Ez az út, amelyen Rákosi elvtárs vezet bennünket – Sztálin útja! Gerő Ernő ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Rákosi Mátyást 60. születésnapján.
Rákosi Mátyás Érdemérem alapítása, Rákosi Mátyás ösztöndíj és tanulmányi verseny létesítése
a.
A Titkárság 1952. február 27-i határozata
Rákosi Mátyás ösztöndíj, Rákosi Érem alapítására az egyetemeken és Rákosi Mátyás tanulmányi verseny létesítésére a középiskolákban
Rákosi Mátyás ösztöndíj alapítása az egyetemeken
Rákosi Mátyás elvtárs 60. születésnapja alkalmából egyetemi és főiskolai hallgatóink legkiválóbbjai részére Rákosi elvtárs nevét viselő ösztöndíjat kell alapítani.
Rákosi ösztöndíjjal évente 350 egyetemi hallgatót jutalmazunk: 50 elsőéves hallgatót havi 650.- ft és 300 felsőéves hallgatót havi 800.- ft ösztöndíjjal.
A Rákosi Mátyás ösztöndíj egy tanévre szól. Azoktól a hallgatóktól, akik tanulmányi vagy fegyelmi okokból érdemtelenné váltak az ösztöndíjra, évközben is megvonható.
A Rákosi Mátyás ösztöndíj odaítélésének feltételei
Ösztöndíjat az egyetemek vagy főiskolák nappali tagozatának legkiválóbb hallgatói kaphatják, akik kiváló tanulmányi eredményükkel (minden tárgyból jeles, legalább egy tárgyból kimagasló eredmény) és példamutató magatartásukkal példát mutatnak az egyetemi ifjúságnak.
Az ösztöndíjak kiosztása minden évben ünnepélyes formák között, a szeptemberi tanévnyitó ünnepélyen történik, az előző év végi vizsgaeredmények - első éveseknél a középiskolai tanulmányi eredmények és érettségi bizonyítvány - alapján.
Az ösztöndíjas jelöltek személyére nyilvános pályázat (kérvényezés) alapján a tanszékvezető professzor és a kar dékánjának javaslatából kiindulva - az egyetemi párt és DISZ szervezetek meghallgatásával - az egyetem rektora (főiskolai igazgatója) tesz javaslatot.
A Rákosi ösztöndíjban az egyes karok általában a hallgatók létszámának arányában részesülnek.
Az ösztöndíjak odaítéléséről a közoktatásügyi miniszter, illetve az illetékes szakminiszter dönt.
[„A Titkárság a javaslatot elfogadja azzal, hogy az ösztöndíj odaítélésének feltételeinél a politikai magatartást ki kell hagyni. Helyette példamutató magatartás legyen.
Az ösztöndíjat kérvényezni kell."]
Rákosi Érem alapítása
Rákosi elvtárs 60. születésnapja alkalmából Rákosi érmet kell alapítani.
Rákosi érmet kaphatnak azok a kitűnően végzett egyetemi (főiskolai) hallgatók, akik egy vagy több tárgyból az átlagon felül jelentősen kimagasló tanulmányi eredményt értek el, kimagasló szakdolgozatot, szigorlati tervet készítettek és egyetemi éveik alatt példamutató magatartást tanúsítottak.
Rákosi Érem a legnagyobb kitüntetés, amelyben egyetemet végzett fiatal részesülhet.
Az érem odaítélése fölött a rektor és az Egyetemi Tanács javaslata alapján a Felsőoktatási Tanács meghallgatása után az illetékes miniszter dönt.
Rákosi érmet minden évben ünnepélyes külsőségek között, a minisztérium képviselőjének jelenlétében, a rektor adja át. A Rákosi érem először ebben a tanévben kerüljön kiosztásra.
[„A Rákosi Érem odaítélésénél magasabb követelményeket kell megállapítani, de akik azt elérik, kapják meg az érmet, ne legyen a kitüntetettek száma 20-ra korlátozva.
Az Érem odaítélése fölött a rektor és az Egyetemi Tanács javaslata alapján, a Felsőoktatási Tanács meghallgatása után az illetékes miniszter dönt."]
Rákosi Mátyás tanulmányi verseny létesítése a középiskolákban
Rákosi Mátyás tanulmányi versenyt kell létesíteni az összes középiskolák III. és IV. osztályos tanulói részére.
A versenyre minden évben a tanév végén kerüljön sor. A tanulmányi verseny tárgyait évenként a K[özoktatási] M[inisztérium] és a többi szakminisztérium jelölje ki.
A verseny első díja 1000 ft és díszoklevél, második és harmadik díja 500 ft és díszoklevél legyen.
A Rákosi Mátyás ösztöndíj, a Rákosi érem és a Rákosi Mátyás tanulmányi verseny létesítéséről minisztertanácsi határozat jelenjen meg, melyet Rákosi elvtárs születésnapján az ünnepségek keretében ismertessenek az egyetemeken, főiskolákon és középiskolákon.
Budapest, 1952. március 15.
[„A Titkárság a beterjesztett javaslatot elfogadja."]
MOL M-KS 276. f. 54. cs. 182. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi szervei Titkárság.) Gépelt, eredeti tisztázat.
b.
0146/ szám. Érk. 1952.
Tárgy:
Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérem alapítása;
Rákosi Mátyás ösztöndíj és tanulmányi verseny.
A Minisztertanács f. é. február hó 29. napján tartott ülésén a Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérem alapításáról szóló elnöki tanácsi határozattervezetnek az Elnöki Tanácshoz történő előterjesztéséhez hozzájárult.
Egyúttal a Minisztertanács határozatot hozott Rákosi Mátyás Egyetemi és Főiskolai Ösztöndíj alapításáról és Rákosi Mátyás tanulmányi verseny szervezéséről.
II/29.
*
NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA
A Minisztertanács f. évi február hó 29. napján tartott ülésén határozattervezetet fogadott el Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérem alapításáról.
A tervezet 25 példányát az elnöki tanácsi határozat megalkotása céljából csatoltan megküldöm.
II/29.
Komáromi
K. Dobi II/29.
Megjelent a Magyar Közlöny f. évi március 8-i számában, mint az Elnöki Tanács 4. sz. határozata és
Minisztertanács 1004-es határozata.
MOL XIX-A-2-ab-0146-1952. 4. doboz (Magyar Országos Levéltár Dobi István miniszterelnök iratai) Gépelt, eredeti tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 05.
1919
1922
A cionista mozgalom fellendítése céljából megalakult a Makkabea Ros Szövetség, zömmel egykori Makkabea tagokból. Első vacsorájukat október...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.
Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.
Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. szeptember 20.
Miklós Dániel
főszerkesztő