Halálra ítélik Rajk László volt belügyminisztert, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást.Tovább
Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjának megünneplése
Rákosi elvtárs 60. születésnapján egész népünk meg van győződve arról, hogy Rákosi elvtárs vezetésével hazánk végre a helyes útra tért. Arra az útra, amely nem más népek elnyomása és leigázása felé mutat, hanem amely a szabad és a szabadságukért s a békéért és demokráciáért küzdő népekkel együttműködve hivatott biztosítani hazánk további felemelkedését még fényesebbé, még dicsőbbé tenni a világban a magyar nevet! Ez az út, amelyen Rákosi elvtárs vezet bennünket – Sztálin útja! Gerő Ernő ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Rákosi Mátyást 60. születésnapján.
Engedélykérés utca átnevezéséhez
Székesfehérvár, 1952. február 7.
22/1/42/Se/Goné. / 1952. ikt. sz.
MDP Központi Vezetősége Irodája,
Simon Jolán elvtársnőnek,
Budapest
Kedves Simon elvtársnő!
Székesfehérvár városból és megyénk több községéből kérelem érkezett a Megyei Pártbizottsághoz, hogy Rákosi elvtárs 60. születésnapjának tiszteletére utcát nevezhessenek el Rákosi elvtársról.
Székesfehérváron a legnagyobb parkszerű teret, mely most Dózsa Györgyről van elnevezve, akarják Rákosi elvtársról elnevezni, ezen kívül az új színházat, illetve kultúrházat. A mostani Piac-teret pedig Dózsa György térnek neveznék el. A községekben a legnagyobb utcák kapnák Rákosi elvtárs nevét.
Kérjük kérésünk megfelelő Pártszerv elé terjesztését.
Elvtársi üdvözlettel:
(Sebes Imre) (Halmi Ferenc)
megyei titkár m. szervezőtitkár
MOL M-KS 276. f. 65. cs. 388. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP Rákosi Mátyás titkári iratai.) Gépelt, eredeti tisztázat.
*
Kedves Révai Elvtárs!
A Fejér Megyei Pártbizottságtól kaptuk a mellékelt levelet, melyben kérik, hogy utcákat nevezhessenek el a megyében és Székesfehérváron Rákosi elvtársról.
Révai elvtárstól, mint a Rákosi elvtárs születésnapját előkészítő bizottság vezetőjétől kérek utasítást, mit válaszoljunk rá.
Budapest, 1952. II. 12.
Elvtársi üdvözlettel
Simon Jolán
[Az iraton kézírással az alábbi szöveg olvasható.]
Feleljen nekik, hogy nem szabad! 1.) Micsoda ötlet, hogy a Dózsa György teret akarják átkeresztelni; hogy épp színházat akarnak Rákosi elvtársról elkeresztelni. 2.) Bpesten se csináljuk ezt, hát akkor nem lehet, hogy vidéki utcákat nevezzenek el róla.
Ellenőrizhetetlen, hogy méltó utcák, terek lennének-e kiválasztva?
Ezért: le kell fújni az egészet!
Révai. II/14.
Telefonon közölve.
1952. II. 16. S. [Simon Jolán]
MOL M-KS 276. f 65. cs. 388. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP Rákosi Mátyás titkári iratai.) Gépelt, eredeti, kézzel kiegészített tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 24.
1949
1989
Az SZDSZ bejelentette, hogy aláírások gyűjtésével népszavazás kiírását kezdeményezi négy kérdésben: a köztársasági elnök megválasztásának...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő