Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész (†1945)Tovább
Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjának megünneplése
Rákosi elvtárs 60. születésnapján egész népünk meg van győződve arról, hogy Rákosi elvtárs vezetésével hazánk végre a helyes útra tért. Arra az útra, amely nem más népek elnyomása és leigázása felé mutat, hanem amely a szabad és a szabadságukért s a békéért és demokráciáért küzdő népekkel együttműködve hivatott biztosítani hazánk további felemelkedését még fényesebbé, még dicsőbbé tenni a világban a magyar nevet! Ez az út, amelyen Rákosi elvtárs vezet bennünket – Sztálin útja! Gerő Ernő ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Rákosi Mátyást 60. születésnapján.
Ünnepség Koreában, szállítmány a koreai Rákosi Mátyás Hadikórházba
a.
Egészségügyi Minisztérium
Államtitkár
Keleti Ferenc elvtársnak Lerakni.
MDP Központ Adminisztratív osztály Csanádi Gyögy vizsgáltatja ki. Kapunk róla jelentést.
Budapest
Koreai kórházunk részére Rákosi elvtárs születésnapján 4 vagonból álló küldeményt indítottunk el, amelynek tartalma 699 ládában gyógyszer, műszer, DDT, növényvédelmi szerek és állati fertőző betegségek elleni védekezésre alkalmas szérum.
A szállítmányt Otporon keresztül irányítjuk, ahol a kórház megbízottai fognak a továbbszállításról gondoskodni.
A vagonok feladásánál bizonyos nehézségeink voltak. Mellékelem ebben az ügyben készült feljegyzésemet.
Budapest, 1952. március 10.
Elvtársi üdvözlettel:
(dr. Rostás Oszkár)
1 db melléklet
L[ássa]. Ratkó Anna
Ha fennáll a veszély, hogy egyes gyógyszerek tönkre mennek, különösen ki kell vizsgálni. Azonban ezt ne tőlünk kérjék, hanem ők vizsgálják ki.
KF [Keleti Ferenc]
MOL M-KS-276. f. 96. cs. 7. ő. e. (MDP Központi Vezetőség Adminisztratív Osztály Egészségügyi alosztály.) Géppel írt, eredeti, kézzel kiegészített tisztázat.
b.
Korea, 1952. március 20.
Tárgy: Rákosi Mátyás elvtárs 60 éves születés-napjával kapcsolatos megnyilvánulások Koreában.
69. Biz. Pol. 1952.
Előzmény: 250., 242., 243., 244., 251. Nyílttáv
Előadó: Balog[h] Mária
Melléklet: 5 drb újság
1 drb fordítás, újságból
1 drb „jelszavak" a kiállításon
3 drb Beszédek és levél
1 drb beszéd orosz fordítása.
Az előzmény számokon már közölt megnyilvánulások dokumentáló anyagát felterjesztem.
(Pásztor Károly) sk.
követ
Kiadmány hiteléül:
[Balogh Mária]
köv. titk
Külügyminiszter Úrnak
udapest
*
Melléklet: a
69. Biz. Pol. 1952.-höz.
Tárgy: Pásztor Károly követ beszéde a magyar képkiállítás megnyitásán. - 1952. III. 9-én.
Kedves Elvtársak!
A mai nappal megnyíló magyar képkiállítás azt a célt szolgálja, hogy egyrészt képet adjon Magyarország gazdasági helyzetéről, szocialista építéséről és a magyar nép jelenlegi életszínvonaláról, valamint ezen keresztül is közelebb hozzuk országunkat, népünket a hős koreai néphez, még bensőségesebbé, még melegebbé tegyük népeink között fennálló elszakíthatatlan barátságot.
Ezt a képkiállítási anyagot a magyar nép ajándékképpen küldte a koreai népnek azzal, hogy ezzel is megkönnyítse és előresegítse az imperialisták elleni kemény harcát.
Nagy jelentőséggel bír az is, hogy a magyar kiállítás aznap nyílik meg, amikor Vezérünk, Rákosi elvtárs 60. születésnapját ünnepli a magyar nép.
Kérem Önöket, hogy a magyar nép e szerény ajándékát fogadják olyan meleg szívből, mint amilyen szívből küldte ezt a magyar nép.
Éljen a hős koreai nép és a magyar nép elszakíthatatlan barátsága!
(Beszéd orosz nyelven lett elmondva, melyet koreai nyelvre fordítottak.)
*
Melléklet: a
69. Biz. Pol. 1952.-höz
Tárgy: Jelszavak a magyar képkiállításon.
1.) Rákosi elvtárs portréja fölött:
„1892-1952.
Üdvözöljük a 60 éves Rákosi Mátyás elvtársat!"
2.) „Éljen Rákosi Mátyás elvtárs, a magyar nép szeretett vezére, aki önzetlenül segíti a koreai népet!"
3.) „Éljenek a magyar dolgozók, a szocializmus építői és a béke szilárd védelmezői!"
4.) „Éljen a magyar és koreai nép örök barátsága!"
5.) „Éljen a nemzetközi szolidaritás!"
6.) „Éljen Kim Ir Szen!"
7.) „Éljen Mao Cse Dun!"
8.) „Éljen Sztálin Generalisszimusz, a világ dolgozóinak nagy vezére és felszabadítónk!"
9.) „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek saját kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette!" (Sztálin)
MOL KüM XIX-J-14-a-69/Biz.Pol.-1952. 13. doboz. (Magyar Országos Levéltár Külügyminisztérium Phenjani követség TÜK iratok.) Gépelt, eredeti tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 01.
1901
1903
Széll Kálmán miniszterelnök kormányának bukása.Tovább
1904
Az orosz–japán háborúban a Kuroki tábornok vezette 1. japán hadsereg Koreát a Jalu folyóig elfoglalja.Tovább
1904
Antonín Dvořák cseh zeneszerző (*1841)Tovább
1926
Joseph Heller Medici-díjas amerikai regény- és drámaíró („A 22-es csapdája”) (†1999)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő