A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege kivonul a Felvidékről; a Szlovák Tanácsköztársaság bukása.Tovább
Az első nyilvános telefonfülkék Budapesten
Budapest Székesfőváros Tanácsa, a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság, a Magyar Telefonautomata Rt., valamint a Standard Villamossági Rt. dokumentumai – szabadalmi okirat, telefonállítási szerződés, szabadalmi- és műszaki leírások – az első nyilvános, pénzbedobós telefonkészülékek felállításáról és gyors elterjedéséről tájékoztatnak az 1920-as évek végétől a második világháború befejezéséig.
3. Az elsők között üzembe helyezett MK 55. számú készülék műszaki leírása
STANDARD VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÚJPEST 4.
Kf/Se.- Telefonmérnöki Osztály 1928. december 29.
MK. 55. sz. MŰSZAKI LEÍRÁS
Tárgy: Pénzbeszedős telefonkészülék
A pénzbeszedő előfizetői készülék célja, hogy a telefon használatát nem előfizetők részére is lehetővé tegye, és az egyes beszélgetésekért járó díjat kiszolgáló személyzet segítsége nélkül önműködőleg szedje be. A készülék kívánságnak megfelelően bármely pénzegységgel, vagy azt helyettesítő éremmel működtethető, oly módon, hogy az előírttól eltérő pénzekkel, illetőleg érmekkel, a készülék ne funkcionáljon. A készülék ún. „előrefizető"-rendszerű, amennyiben a pénz, illetőleg érem bedobása a központ jelentkezése előtt történik, s ha a kapcsolás a hívott fél foglaltsága vagy nem jelentkezése miatt nem eszközölhető, a készülék a pénzt, illetőleg érmet visszaszolgáltatja.
A készülék úgy „CB" manuális, mint automata központokkal való együttműködésre alkalmas. Működtetéséhez 110 V egyenáram szükséges.
A készülék erős vasszekrényben nyert elhelyezést, és a kívül szerelt alkatrészek könnyű leszerelhetőség ellen biztosítva vannak. A készülék tartalmazza a „CB" telefonkészülék alkatrészeit, és pedig egy masszív kivitelű kézi beszélőt, melynek zsinórja védőhüvellyel van ellátva, indukciós tekercset, számtárcsát, önműködő átkapcsolót, mely oly kivitelű, hogy az elengedett kézi beszélő akkor is bontja az áramkört, ha nem tesszük azt a helyére vissza. Ezen kívül tartalmaz egy polarizált jelfogót, mely a pénz vagy érem beszedését, illetőleg visszaadását irányítja és egy perselyt a beszedett pénzek összegyűjtésére. A pénz bedobására, visszaszolgáltatására, valamint megfelelő vezetésére alkalmas nyílások szolgálnak.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő