A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege kivonul a Felvidékről; a Szlovák Tanácsköztársaság bukása.Tovább
Jurij Gagarin Magyarországon
1961. augusztus 19–22.
Ma már nehéz kihámozni az egykorú tudósításokból, mi volt a pátoszos túlzás, mi a valóság Gagarin látogatásából. Kiemelkedően fontos esemény volt a világ első űrhajósának látogatása, mivel a fogadtatás bizonyította a szocializmus vélt fölényét, és jó szolgálatot tett az ’56-os forradalom óta még mindig nemzetközi elszigeteltségben lévő Kádár rendszernek. Gagarinban az embert önmagáért is szerethették az emberek, mivel olyan tettet hajtott végre, amit azelőtt még senki, függetlenül attól, hogy sokan még az űrrepülés tényét sem hitték el.
5. Gagarin nyilatkozata magyarországi látogatásáról
kk. 37.
Gagarin nyilatkozata magyarországi látogatásáról
p vö/sk/vl ga
Moszkva, 1961. augusztus 18. (apn)
Azzal kapcsolatban, hogy Gagarin, az első szovjet űrhajós augusztus 19-én Magyarországra érkezik, a Novoszty szovjet hírügynökség tudósítója felkérte, mondja el gondolatait, amelyek utazása előtt foglalkoztatják.
– Mindenekelőtt – mondotta Gagarin – szeretném kifejezni őszinte köszönetemet a magyar népnek, hogy meghívott szép hazájára. A szovjet és a magyar sajtóból tudom, milyen lelkesedéssel fogadták a magyar dolgozók a Vosztok–1. űrhajó repülését. Őszintén meghatott, mikor megtudtam, hogy Kádár János elvtárs április 12-én telefonon felhívta Hruscsovot, a magyar nép és saját maga nevében jókívánságait tolmácsolta az első űrrepülés alkalmából.
– A Vosztok–1. után felszállt a világűrbe a Vosztok–2. és én természetesen megértem, hogy magyar barátaimat némi csalódás tölti el, mert csak velem egyedül találkoznak. Barátom és szaktársam, German Tyitov azonban most beható orvosi vizsgálat alatt áll, és így nem utazhat Önökhöz, ezért arra kért, hogy én tolmácsoljam legszívélyesebb üdvözletét a magyar népnek.
– Még nem jártam Magyarországon, és türelmetlenül várom a találkozást a tehetséges és szorgalmas magyar néppel. Örülök, hogy utamra elkísér feleségem, Valentyina Ivanovna is, és biztosra veszem, hogy ő is nagyon megszereti Magyarországot.
– Szeretem a sportot, és mint sportember, mindig örültem a magyar fiatalok sportsikereinek.
– Befejezésül újabb sikereket kívánok a magyar dolgozóknak a szocializmus építésében és sok boldogságot kívánok magánéletükben.
– A mielőbbi viszontlátásra, barátaim! (mti)
Jelzet: MOL XXVI–A–14–1961. augusztus 16–31. 696. d. (Magyar Országos Levéltár, Magyar Távirati Iroda. (MTI)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő