Megindul Pearl Harbor felé az 1. japán légiflotta.Tovább
A Lengyel Rádió az 1956-os magyar forradalomról
A szerző Lengyel Rádió és Televízió Archívumában nemrégiben bukkant rá az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos korabeli lengyel rádióműsorokra. A felvételek közül tizenkettőt őriztek meg, a többi a meglehetősen átgondolatlan, „lendületből” végrehajtott selejtezések áldozatává vált. A megmaradt anyagok között riportok, beszámolók, tudósítások és kommentárok egyaránt megtalálhatók, s ezek átfogó „hangos” képet adnak a a lengyel nemzet szolidaritásáról, a magyarok iránti rokonszenvéről, segítségnyújtásáról a budapesti harcok eseményeiről, pusztításairól az 1956-os forradalom idején.
Források
Az országból és a világból (Z kraju i ze świata), magazinműsor
1956. október 27.
Bemondó: A Magyar Vöröskereszt felhívása után, amelyben a magyarok vérszállítmányt kértek a sebesültek számára, tudósítónk, Zofia Jeżewska ellátogatott a varsói Hematológiai Intézetbe, ahol dr. Aleksander Majdával, a véradórészleg vezetőjével beszélgetett.
Jeżewska: - Doktor úr, mikor jutott el önökhöz a Magyar Vöröskereszt felhívása?
Dr. Majda: - Tegnap dél körül.
Jeżewska: - És mikor lett kész a szállítmány?
Dr. Majda: - Másfél óra alatt állítottuk össze, úgyhogy két órával a felhívás után már el is lehetett küldeni, illetve a repülőgép elindulhatott.
Jeżewska: - Mennyi vért küldtek Budapestre?
Dr. Majda: - Az éppen rendelkezésünkre álló mennyiséget küldtük el, vagyis kétszáz üveg sűrített vért és száz üveg szárított vérplazmát. Az első napon a normál véradáson megjelenteken túl kb. húsz önkéntes véradótól is vettünk vért. Jóllehet ma nincs véradási nap, mégis rendelést tartunk, és délig körülbelül újabb huszonöt ember adott vért. Bizonyára hallja a folyosóról beszűrődő hangokat, most is ott gyülekeznek, akik véradásra várnak. Jelen pillanatban hatvanan jelentkeztek nálunk, de lehet, hogy számuk még tovább fog nőni.
Jeżewska: - Csak az önök intézetében vesznek vért?
Dr. Majda: - Nem, a Katowice utca 4. szám alatt is lehet vért adni, az egy kisebb állomás.
Jeżewska: - Nincs kifogása az ellen, hogy bemenjünk - természetesen oda, ahova szabad -, és beszélgessünk egy kicsit a véradókkal?
Dr. Majda: - Tessék parancsolni. Engedje meg, hogy bekísérjem!
Jeżewska: - Bemegyünk abba a szobába, ahol azok gyülekeznek, akik néhány percen belül vért fognak adni.
Egy hang: - Mindannyian ápolónők vagyunk, rajtunk kívül néhány orvos is eljött. A legközelebbi napokban erre a felhívásra még más intézmények dolgozói is jelentkezni fognak. A társadalom nagyon szolidárisan fogadja ezt a felhívást, és mindenki, aki csak tud, vért akar adni, hogy segíthessen.
Másik hang: - Azon csoportok egyikéhez tartozom, amelyek eljöttek vért adni. Nem az ápolónői csoport tagja vagyok, hanem a Mintaépítészeti Tanulmányok és Tervezetek Irodájából jöttem. A többi kollégám és kolléganőm holnap reggel nyolc órakor fog jelentkezni. Mi is mindannyian segíteni akarunk a magyarországi zavargások súlyos sérültjeinek és károsultjainak, ezért adunk vért. Én személy szerint most adok életemben először vért, nem tudom, hogy vannak ezzel a kollégák, akik majd csak ezután fognak jönni.
Harmadik hang: - Ez még csak az akció kezdete, éppen most halljuk Szarf kollégától a Módszerszervezési Osztályról, hogy háromszáz személy jelentkezett. Holnap száz vérvétel a Katowice utcában, a másik varsói véradóállomáson lesz, kétszáz pedig nálunk, a Chocimska utcában.
Archiwum Polskiego Radia i Telewizji (APRT, a Lengyel Rádió és Televízió Archívuma), Polityczne Nagrania Archiwalne (PNA, Politikai Archív Felvételek,), 606/3.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 26.
1941
1941
Theodore Roosevelt bevezeti a Hálaadás ünnepét.Tovább
1942
New Yorkban, a „Hollywood Theater” filmszínházban bemutatják Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével a „Casablanca” című filmet...Tovább
1948
A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt.Tovább
1959
Az ENSZ közgyűlése ismét napirendre tűzi a „magyar kérdést”.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő