Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
A Lengyel Rádió az 1956-os magyar forradalomról
A szerző Lengyel Rádió és Televízió Archívumában nemrégiben bukkant rá az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos korabeli lengyel rádióműsorokra. A felvételek közül tizenkettőt őriztek meg, a többi a meglehetősen átgondolatlan, „lendületből” végrehajtott selejtezések áldozatává vált. A megmaradt anyagok között riportok, beszámolók, tudósítások és kommentárok egyaránt megtalálhatók, s ezek átfogó „hangos” képet adnak a a lengyel nemzet szolidaritásáról, a magyarok iránti rokonszenvéről, segítségnyújtásáról a budapesti harcok eseményeiről, pusztításairól az 1956-os forradalom idején.
Zene és aktualitások (Muzyka i aktualności), zenés közéleti műsor
1956. október 29.
Bemondónő: A Lengyel Vöröskereszt elnökével, dr. Irena Domańska asszonnyal beszélgetünk.
Riporter: - Mint már mindannyian tudjuk, a Lengyel Vöröskereszt segélyakciót indított a magyarok megsegítésére. Hol tart jelenleg ez az akció?
Dr. Domańska: - Az akció egyre szélesebb keretek között folyik, különösen a véradás. A Hematológiai Intézetben kb. négyszáz személy adott vért, a Katowice utcában pedig kb. százötven. Az akció kiterjed vidékre is, és a Lengyel Vöröskereszt hívó szavára a vajdasági véradóállomásokon tömegesen jelentkeznek az önkéntes véradók. Komoly nehézségeket okoz, hogy a véradóállomások nem képesek átereszteni azt a nagyszámú véradót, akik folyamatosan jelentkeznek. Ezért fontos lenne, hogy az Egészségügyi Minisztérium mind Varsóban, mind vidéken a kórházakban véradórészlegeket alakítson ki, hogy ezek segítségére legyenek a véradóállomásoknak ebben a hatalmas akcióban.
Riporter: - Egyszóval ez egyfajta felhívás az Egészségügyi Minisztériumhoz.
Dr. Domańska: - Így van. Ebben az ügyben beszéltem Sztachelski egészségügyi miniszterrel, aki szintén úgy véli, hogy ez a dolog rendkívül fontos, és a maga részéről mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az akció további kibontakozását biztosítsa.
Riporter: - Úgy tudom, hogy a vér mellett gyógyszereket is küldünk a magyaroknak.
Dr. Domańska: - A szükségletek természetesen óriásiak. Mindaz, ami csak országunkból elküldhető - gyógyszer, vér stb - folyamatosan érkezik be hozzánk, mi pedig igyekszünk mindezt eljuttatni a rendeltetési helyére.
Riporter: - Sokáig tart ez az akció?
Dr. Domańska: - Igen, ez az akció valószínűleg hosszan tartó lesz. Most várjuk a Magyar Vöröskereszt válaszát, hogy pontosan jelöljék meg, mire van szükségük. Tegnap óta nálunk, a Lengyel Vöröskeresztnél és az Egészségügyi Minisztériumnál is folyamatosan jelentkeznek orvosok és ápolónők azzal a kéréssel, hogy küldjük őket Magyarországra az ottani sebesültek és betegek megsegítésére. Ebben az ügyben kapcsolatban állunk a Magyar Vöröskereszttel, és amikor kifejezett választ kapunk szükségleteikről, azonnal meg fogjuk keresni mindazokat, akik oda akarnak utazni, és egyúttal rögtön hozzálátunk a szervezéshez.
APRT, 4351/2.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
1903
1911
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
1957
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
1989
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő