A spanyol rádióban elhangzó kódolt közlemény („egész Spanyolország felett felhőtlen az égbolt”) nyomán megindul Francisco Franco tábornok...Tovább
A Lengyel Rádió az 1956-os magyar forradalomról
A szerző Lengyel Rádió és Televízió Archívumában nemrégiben bukkant rá az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos korabeli lengyel rádióműsorokra. A felvételek közül tizenkettőt őriztek meg, a többi a meglehetősen átgondolatlan, „lendületből” végrehajtott selejtezések áldozatává vált. A megmaradt anyagok között riportok, beszámolók, tudósítások és kommentárok egyaránt megtalálhatók, s ezek átfogó „hangos” képet adnak a a lengyel nemzet szolidaritásáról, a magyarok iránti rokonszenvéről, segítségnyújtásáról a budapesti harcok eseményeiről, pusztításairól az 1956-os forradalom idején.
Zene és aktualitások (Muzyka i aktualności), zenés közéleti műsor
1956. október 31.
Bemondó: Kedves hallgatóink, most beszélgetést hallanak Csorba Tiborral, a Lengyelországban élő ismert magyar művésszel és tudóssal.
Riporternő: - Tudja uram, nagyon nehéz nekem bármit is mondani ebben a pillanatban, mert a magyar eseményeket mindannyian nagyon mélyen éltük át és éljük át a mai napig is. Szeretném önt a legmesszebbmenőkig biztosítani a mi nagy barátságunkról.
Csorba: - Nem szükséges ezt mondania, hiszen valóban az egész lengyel nemzet így érez, és a magyar nemzet mellett áll, amely jelen pillanatban szocialista célokért harcol, s ebben a harcban számunkra - és más országok számára is - Lengyelország a példakép. A lengyel nemzet teszi talán a legtöbbet értünk azok közül, amelyeknek lehetőségük van a segítségnyújtásra. Nemcsak arra a véradási akcióra gondolok, amely nemegyszer megható körülmények között zajlik. Tegnap hallottam, amint két kisgyerek akart vért adni a magyaroknak, és az orvos igyekezett megmagyarázni nekik, hogy ők ehhez még túlságosan fiatalok. Sírva fakadtak, az orvosok pedig kénytelenek voltak tenni valamit, így egy kevés vért mégiscsak vettek a gyerekektől, és erről egy igazolványt is adtak nekik. Ezután a gyerekek boldogan távoztak. Előfordulnak ilyen megható jelenetek, de nem csak ez a lényeges. Lengyelországban mindennel segítik a magyar nemzetet, példaként áll előttünk az önök országa, mindenki előtt, aki harcol és az önök cselekedeteit látja maga előtt. Főleg az utóbbi időben merítettünk ebből erőt a harchoz, amely során győznie kell az igazságosságnak, a szuverenitásnak és annak a megértésnek, hogy lehet kevesebb a zsebben, és statisztikailag lehet kevesebb a lakosság, de az emberi méltóságot csak egyenlő az egyenlővel alapon lehet kiteljesíteni.
Riporternő: - Köszönjük a beszélgetést.
Felhívás!
A Budapestre küldött lengyel vér már nem egy életet mentett meg. De még sok sebesült várja ezt a talán legáldozatosabb és legszívbőljövőbb segítséget. További véradók jelentkezésére hívunk fel. Emlékeztetünk arra, hogy vért adni éhgyomorra kell.
APRT, 4351/4.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 17.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő