Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész (†1945)Tovább
„Tényleg ellenforradalom volt 1956 októberében”
„Megelégedést váltott ki, hogy amint azt a párt megígérte, az árulókat felelősségre vonják, és ez most meg is történt, anélkül, hogy engedtek volna a belső és külső nyomásnak.” Az MSZMP KB Agitációs és propaganda, Adminisztratív, valamint Párt- és tömegszervezetek osztálya által kiadott feljegyzések Nagy Imre és társai perében hozott ítélet társadalmi visszhangjáról, fogadtatásáról tájékoztatnak, elfogultan, a pártállami propaganda torzításával.
Források
Az Országos Rendőr-főkapitányság jelentése a Nagy Imre perrel kapcsolatos politikai hangulatról
1958. június 19.
BM ORFK Vezetőjének Politikai Helyettese
Szám: 418-623/58
Jelentés
a politikai hangulatról Nagy Imre és társai ellen
lefolytatott büntetőeljárással kapcsolatban
A rendelkezésre álló adatok - Budapest és 8 megye tapasztalatai - alapján jelentésünket az alábbiakban tesszük meg:
Egyöntetűen megállapítható, hogy az állomány fokozott érkelődést tanúsított a sajtóban megjelent igazságügy-minisztériumi közlemény iránt. A cikk elolvasása után több helyütt röpgyűlésen (Budapesti Őrségi és Karhatalmi Ezred, illetve Zászlóalj), másutt spontán összegyűlt csoportok vitatták meg a tudósítást.
A röpgyűlések és csoportos megbeszélések élénk, politizáló légkörben zajlottak le. Az elvtársak túlnyomó többsége egyetértett az eljárással és az ítéleteket igazságosnak tartják, kivéve Kopácsi ítéletét, aki szintén kötelet érdemelt volna, ugyanúgy, mint Maléter. Ugyancsak enyhének tartják egyesek Tildy büntetését is.
Általában helyesnek tartották azt, hogy az eljárás előre publikálva nem lett, és abból semmi sem szivárgott ki.
Egyesek viszont kifogásolják, hogy miért nem tartottak nyilvános tárgyalást (Budapest, Fejér, Baranya megye), vagy helyes lett volna a párttagságot az események folyásáról előre tájékoztatni (Budapest, Tolna megye).
Budapesten egyes elvtársak részéről felvetődött, hogy a disszidált ellenforradalmi vezetőket távollétükben miért nem ítélték el. Ugyancsak Budapesten a IV. és a XXI. kerületben vetették fel, hogy Nagy Imre ügyével együtt Rákosit és Gerőt is el kellene ítélni, mert az ő helytelen politikájuk segítette az ellenforradalom előkészítését.
Ugyancsak itt vetették fel az elvtársak Jugoszlávia felelősségét, mert menedékjogot adott Nagy Imrének és társainak. Felvetődött még Kiss István, Deszpót László és Vári József ügyének kérdése, abból a szempontból, hogy azok tárgyalása mikor kerül nyilvánosságra.
Az egyik elvtárs Budapesten úgy vetette fel a kérdést, hogy nem lesz-e ebből is Rajk-ügy, azaz egy pár év múlva nem fogják-e rehabilitálni a most elítélteket.
A politikai helyettesek és a pártszervezetek a felvetett problémákkal mindenütt foglalkoznak és megmagyarázzák azokat.
Polgári személyek részéről történő megnyilvánulásokról még nem szereztünk tapasztalatokat.
Budapest, 1958. június hó 19.
Rózsa Andor
r. alezredes
Magyar Országos Levéltár, M-KS 288. f. 30/1958/4. 59-61.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 01.
1901
1903
Széll Kálmán miniszterelnök kormányának bukása.Tovább
1904
Antonín Dvořák cseh zeneszerző (*1841)Tovább
1904
Az orosz–japán háborúban a Kuroki tábornok vezette 1. japán hadsereg Koreát a Jalu folyóig elfoglalja.Tovább
1926
Joseph Heller Medici-díjas amerikai regény- és drámaíró („A 22-es csapdája”) (†1999)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő