Molnár György 

Molnár György író
Wien, Hengasse 12

Igazolom megtisztelő levele és a küldött brossura vételét. Figyelmesen elolvastam a Párt 8. kongresszusának alapelveit. Úgy érzem, kötelességem, hogy őszinte legyek. Az alapelvek olvasta után az volt az érzésem, hogy nagy utat tettünk meg: - az alvilág kénköves, szurokszagú, levegőtlen kamráiból feljutottunk a szabad levegőre, ahol végtelen utak felé nyílnak távlatok. De nem a betű, se a szó fegyvere az, amely engem meggyőz, - ezekkel szemben én szkeptikus vagyok, hiszen három fekete évtized áll hátam mögött. Engem csak a cselekedetek aranyfedezete győz meg. Ezt nem udvariasságból mondom, hanem mélységes meggyőződésből.

Hamisítók és jobboldali elemek el akarták sikkasztani a szocializmus humanista tartalmát. Hangsúlyozom: jobboldali elemek, mert az igazi baloldal - ahova ifjúkorom óta tartozom - a szabadságért, a szocialista humanizmusért, az igazságos és emberi törvényekért és ezen törvények betartásáért harcolt minden korban; elvetett minden üldözést és erőszakot és tiszteletben tartotta az emberi jogokat. Bennünket, régi baloldali újságírókat, a Horthy- és az utána következő fasiszta rendszer megfosztott minden munkalehetőségtől, büntetőtáborba cipelt, stb., aztán meg a Rákosi-rendszer folytatta elődeinek munkáját. Pedig mi, baloldali humanisták, ugyanazon célokért harcoltunk más úton - a kommunisták a revolúciót, mi az evolúciót választottuk. De a végcél ugyanaz. Ezért keserű szájízzel hagytam el hazámat, közel ötvenéves koromban.

Természetes tehát, hogy most örömmel és lelkesedéssel szemlélem, nemcsak hazám anyagi fejlődését, de ami számomra sokkal fontosabb, a szocialista humanizmus és a kultúra egészséges erőinek kibontakozását, a törvényességet, a magyar közszellem európai színvonalát, a könyvkiadás magas nívóját, a zenei és színházi kultúra emelkedését, a képzőművészet fellendülését, És azt a letagadhatatlan tényt, amelynek bizonyítéka az Ön írása: egy kommunista szerkesztő levelet ír egy emigráns, nem kommunista írónak. Ez a tény sokkal többet árul el a fejlődő magyar közszellemből, mint bármilyen brossura vagy propagandacikk.

Még csak annyit, - köszönöm kedves levelét és tiszta szívből kívánom, hogy mindazok az eszmények és célok, amelyekért a magyarság küzd, megvalósuljanak.