I. Ferenc József császár és magyar király „legkegyelmesebben” szen-tesítette a Lex Gerendayt, az Országos Testnevelési Alapról szóló tör-...Tovább
A moszkvai csonka olimpia
A moszkvai csonka olimpia - bár Szovjetunió kétségkívül presztizsveszteséget szenvedett - összességében sikeresnek bizonyult. Ugyanakkor világossá vált, hogy az olimpiai mozgalmat át kell alakítani. Ennek egyik jele volt Juan Antonio Samaranch megválasztása a NOB elnökévé, aki 30 évig irányította és átalakította az olimpiai mozgalmat. Ekkor azonban még nem lehetett látni, hogy a válság a következő olimpiát is érinti és a "birodalom" megpróbál visszavágni.
Jelentés a Politikai Bizottságnak a XXIII. Nyári olimpiai játékokra való felkészülésről, a kiutazó magyar csapat tervezett összetételéről
| MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KB KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATÍV OSZTÁLYA | SZIGORÚAN BIZALMAS |
J e l e n t é s
a Politikai Bizottságnak
a XXIII. Nyári olimpiai játékokra való felkészülésről,
a kiutazó magyar csapat tervezett összetételéről
A XXIII. Nyári olimpiai játékokra Moszkvában, július 19. és augusztus 3. között kerül sor.
Az 1976. évi montreáli olimpián a magyar sportolók 4 arany, 5 ezüst és 13 bronzérmet szereztek, az országok közötti nem hivatalos pontversenyben 155 pontot értek el, és ezzel a 9. helyen végeztek.
A moszkvai olimpiai játékokra, a Titkárság 1976. augusztus 30-i határozatát figyelembe véve, az OTSH és a magyar Olimpiai Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy a magyar csapat szereplése legyen a montreálinál eredményesebb, teljesítménye feleljen meg olimpiai hagyományainknak, a nemzetek sorrendjében az 5-7. hely egyikén végezzen.
Az olimpia előkészületeit számos országban erős politikai megnyilvánulások kísérik. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a nemzetközi sportszövetségek - a fokozódó politikai nyomás ellenére - támogatják a moszkvai olimpia megrendezését, szembehelyezkedtek az ellenolimpia gondolatával.
Illetékes szovjet elvtársaktól tájékoztatást kaptunk, hogy részükről minden előkészület megtörtént az olimpia sikeres lebonyolítására.
| 1. | A Magyar Olimpiai Bizottság 1977. márciusában határozta meg a felkészülés alapelveit és fő feladatait. Ezek középpontjában a nemzetközi élvonalhoz igazodó, az egyé nekre bontott edzési és versenyeztetései tervek végrehajtása állt. Sportolóink felkészülése mindezideig zavartalanul folyt. Biztosítva voltak a szükséges feltételek, a hazai és a külföldi edzőtáborozás lehetőségei. A válogatott keretek és a jelentősebb szakosztályok élére többségében jól képzett szakvezetők kerültek. Szorosabbá vált a sportegyesületek és a szövetségek együttműködése a versenyzők felkészítésében. Szervezettebb lett a sportorvosi tevékenység, a tudományok egyes eredményeinek hasznosítása. A nevelő- és politikai felkészítő munka szerves részét képezi az előkészületeknek. Az olimpiai keret tagjainak januárban tett ünnepélyes fogadalma növelte a sportolók elkötelezettségét. Megalakultak és működnek az olimpiai keretek KISZ csoportjai. A felkészítést szolgálják az időszerű politikai kérdésekről szóló központi előadások, az edzőtáborokban sorra kerülő tájékoztatók, a csoportos beszélgetések, a KISZ által kezdeményezett Olimpiai Klub rendezvényei. A sajtó, a rádió és a televízió rendszeresen, megfelelően foglalkozik az olimpiával. A nemzetközi sportszervezetekben a magyar sportdiplomaták hasznos tevékenységet fejtenek ki. Szoros kapcsolat és jó együttműködés jött létre a magyar sportszervek és a moszkvai olimpiai szervező bizottság között. |
| 2. | Az olimpián előreláthatóan 18 sportágban 210-250 magyar sportoló vesz részt. Teljes létszámú csapat indul birkózásban, cselgáncsban, kajak-kenuban, öttusában, sportlövészetben, súlyemelésben, tornában és vívásban /105 fő/. Csapatjátékokban eddig részvételi jogosultságot szereztünk női kézilabdában és vízilabdában /25 fő/. Atlétikában, evezésben, íjászatban, kerékpárban, lovaglásban, ökölvívásban, műugrásban, úszásban és vitorlázásban csak a versenyszámok, illetve a súlycsoportok egy részében indulnak sportolóink /80-120 fő/. A részvételi jogosultságért selejtezőt játszik még a női és a férfi kosárlabda csapat. A részvételi jogot nem tudta megszerezni a labdarúgó, a férfi kézilabda, a női és a férfi röplabda csapat. A sportágak világ- és Európa-bajnoki versenyeredményei alapján megállapítható, hogy előreléptünk birkózásban, cselgáncsban, férfi tornában. A nemzetközi élmezőnyben tartjuk helyünket kajak-kenuban, női kézilabdában, vízilabdában és vívásban. Néhány sportágban - atlétika, öttusa, sportlövészet, súlyemelés, műugrás, úszás - a világszínvonalat csak egy-két versenyzőnk éri el. Evezésben, íjászatban, kerékpárban lovaglásban, ökölvívásban, női tornában, vitorlázásban egyrészt visszaestünk, másrészt a nemzetközi élvonalat alig közelítjük meg. A 13 kiemelt sportegyesület zöme az eddigi nemzetközi teljesítménye alapján elmaradt a tervezett szinttől. Néhány - nem kiemelt - sportegyesületben viszont nőtt az olimpiai érem- és pontszerzésre esélyes versenyzők száma. Egyes élsportolóknál a felkészülés során erkölcsi-magatartásbeli problémák jelentkeztek, esetenként egészségtelen edzői rivalizálás is zavarta a munkát. Az eddigi nagy versenyek alapján a sportvezetés úgy ítéli meg, hogy a célkitűzések közül várhatóan teljesül a montreálinál eredményesebb szereplés, a hagyományos olimpiai eredményesség megközelítése. A nemzetek sorrendjében az 5-7. hely elérése a jelenlegi elemzés alapján nem valószínű, bár még ezt befolyásolhatja a bojkott. |
II.
HATÁROZATI JAVASLAT
- A Politikai Bizottság az olimpiai felkészülés helyzetéről, valamint a kiutazó csapat tervezett összetételéről szóló jelentést tudomásul veszi.
- Az olimpia kezdetéig hátralevő időszakban a felkészülési programokban meghatározott feladatok maradéktalan végrehajtására kell törekedni. Továbbra is biztosítani kell az eredményes szerepléshez szükséges feltételeket. A sportszakmai munka szerves részeként nagy figyelmet kell fordítani az olimpiai csapat politikai felkészítésére, morális és fegyelmi egységének szilárdítására. Esélyeink megítéléséről szerényen, mértéktartóan kell tájékoztatni a hírközlő szerveket.
- Kádár János, Korom Mihály és Borbándi János elvtárs június végén vagy július elején tegyen látogatást a tatai olimpiai edzőtáborban.
- Az olimpiai csapat ünnepélyes búcsúztatására, illetve fogadására, valami nt az eredményesen szerepelt versenyzők és vezetőik kitüntetésére megfelelő időben készüljenek előterjesztések a Titkárság számára.
- Az olimpiai csapat szerepléséről készüljön jelentés a Politikai Bizottságnak 1980. IV. negyedévében.
| /Rácz Sándor/ |
MOL M KS 288. f. 5/800. ő. e. Magyar Országos Levéltár (Eredeti aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyvrészlet, határozat és a tárgyhoz kapcsolódó előterjesztés)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 13.
1913
1941
A Szovjetunió megnemtámadási egyezményt köt a Japán Birodalommal. Ezzel a SZU biztosította – a japán követ véleménye szerint – legalább 18...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő