A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege kivonul a Felvidékről; a Szlovák Tanácsköztársaság bukása.Tovább
A moszkvai csonka olimpia
A moszkvai csonka olimpia - bár Szovjetunió kétségkívül presztizsveszteséget szenvedett - összességében sikeresnek bizonyult. Ugyanakkor világossá vált, hogy az olimpiai mozgalmat át kell alakítani. Ennek egyik jele volt Juan Antonio Samaranch megválasztása a NOB elnökévé, aki 30 évig irányította és átalakította az olimpiai mozgalmat. Ekkor azonban még nem lehetett látni, hogy a válság a következő olimpiát is érinti és a "birodalom" megpróbál visszavágni.
Jegyzőkönyvrészlet a Politikai Bizottság 1980. augusztus 5-i üléséről
| SZIGORÚAN BIZALMAS! Készült: 3 pld-ban |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
A Politikai Bizottság 1980. augusztus 5-én megtartott üléséről
| JELEN VANNAK: | Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Sarlós István, továbbá Bruttyó János és Várkonyi Péter elvtársak. Az ülésen nem vettek részt /szabadságon vannak/: Kádár János, Lázár György, Losonci Pál, Maróthy László, Méhes Lajos és Óvári Miklós elvtársak. Nem vesz részt továbbá Gyenes András elvtárs. |
NAPIREND:
[...]
A KB Közigazgatási és Adminisztratív
Osztályának javaslata
[Határozat]
A Politikai Bizottság hozzájárul, hogy a XXII. Nyári Olimpiai Játékokon eredményesen szereplő sportolók és sportszakemberek közülA Munka Érdemérem arany fokozatával tüntessék ki
- kiemelkedő eredménysorozatuk és példamutató pályafutásuk elismeréseként
Kocsis Ferenc és
Magyar Zoltán olimpiai bajnokokat, - a felkészítésben végzett eredményes munkájuk elismeréseként
Hegedűs Csaba birkózó szövetségi kapitányt,
Széchy Tamás úszó-vezetőedzőt,
Vass Imre vívóedzőt, - a XXII. Nyári Olimpiai Játékok előkészítésében és lebonyolításában kifejtett kiemelkedő nemzetközi munkásságáért dr. Csanádi Árpád elvtársat, az OTSH elnökhelyettesét,
- az olimpiai csapat felkészítésében és szereplésében kifejeződő eredményes szervező-irányító tevékenységéért Páder János elvtársat, az OTSH elnökhelyettesét.
- kiemelkedő eredménysorozatának és példamutató pályafutásának elismeréseként
Hargitay András úszót,
Verrasztó Zoltán úszót,
Szabó István kajakozót; - a felkészítésben végzett eredményes munkájának elismeréseként
Müller Ferdinánd birkózó-vezetőedzőt,
Parti János kajakozó-vezetőedzőt.
- 20 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének arany fokozatával,
- 6 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének ezüst fokozatával,
- 26 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének bronz fokozatával.
a felkészítésben kitűnt sportszakemberek közül
- 18 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének arany fokozatával,
- 23 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének ezüst fokozatával,
- 5 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének bronz fokozatával tüntetnek ki.
Tudomásul veszi továbbá, hogy egyéni elbírálás alapján a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének ezüst fokozatával tüntetik ki Oláh Béla súlyemelőt és Bakó Zoltán kajakozót.
A Politikai Bizottság tudomásul veszi, hogy a kitüntetések átadására augusztus 8-án kerül sor. Az Elnöki Tanács kitüntetéseit Trautmann Rezső elvtárs, a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmét pedig Borbándi János elvtárs adja át. A kitüntetés átadásán Korom Mihály elvtárs vegyen részt.
MOL M KS 288. f. 54/806. ő. e. Magyar Országos Levéltár (Eredeti aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyvi határozat)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő