A szovjet Vörös Hadsereg bevonul Bukarestbe.Tovább
A volt jobboldali és polgári pártok és vezetőik az állambiztonsági szervek látókörében
„Alapvető feladat a nyilvántartott személyek szűrése és közülük azoknak a személyeknek kiválasztása, akik állambiztonsági szempontból magatartásuk és tevékenységük alapján indokoltnak látszik, a folyamatos ellenőrzésük megszervezése. Kiválasztani azokat a személyeket, akik tömegbefolyással rendelkeznek és hajlamosak ellenséges tevékenység elkövetésére. Szükséges a vonaldossziéban szereplő személyek ellenőrzése abból a célból, hogy közéjük megfelelő ügynöki beszervezést eszközöljünk. Ez lehetőséget ad ismeret bővítésére, a személyek alapos és többoldalú megismerésére.”
Források
Volt Nyilaskeresztes Párt vonaláról 1958. évi értékelő
BM Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság
Politikai Nyomozó Osztálya
V. alosztály
"Szigorúan titkos!"
Tárgy: Volt Nyilaskeresztes Párt
vonaláról 1958. évi értékelő
Jelentés
Nyíregyháza, 1958. december 6.
A Nyilaskeresztes Párt felszabadulás előtt megyénk területén jelentős térhódítást ért el, amit bizonyít az, hogy taglétszáma 1944. végére 5000 főre emelkedett. Emellett egyes helyeken a párttal szimpatizálók létszáma is megnőtt. Nyíregyházán kb. 1000 nyilas párttag volt, akik közül mintegy 200 fő aktív, tudatos szervező tevékenységet végzett.
A nyilaskeresztes párt megyei és városi vezetősége Nyíregyházán székelt. A megyei és városi szerveknek kb. 30 vezetőségi tagja volt, melyből 7 fő általunk ismeretlen helyen tartózkodik. A párton belül két fő irányzat alakult ki. Adataink szerint ezek a személyek a felszabadulás előtt nyugatra szöktek. A felszabadulás után Nyíregyházán 56 volt aktív nyilas vezetőt és tagokat internáltak, vagy bírósági úton hosszabb börtönbüntetésre ítéltek. A vezetőség egy része nyugatra szökött és jelenleg is ott tartózkodik. Az elítélt és internált személyek büntetésül letöltése után újra megyénk területén helyezkedtek el és jelenleg is itt élnek. Adataink vannak arra vonatkozóan, hogy a volt nyilas vezetők és aktív tagok döntő többsége jelenleg is gyűlölik a népi demokratikus rendszert, melyet rendszerellenes izgatásokban fejeznek ki. Nyilaskeresztes Párt a felszabadulás előtt a Nyíregyháza után a nyírbátori járásban ért el nagyobb térhódítást. A járás területén kb. 1200 nyilas párttag volt. Az ellenforradalom alatt megmutatkozott ez a létszám azzal, hogy a volt nyilasok nem nyugodtak bele a II. világháború alatt történt vereségükbe. Ez bizonyítást nyert Nyírbátor községben az ellenforradalom alatt alakult fegyveres nemzetőrség eseténél, ahol a nemzetőrség tagjai volt nyilasokból, nyilas légionistákból tevődött össze. Ezek a személyek az ellenforradalom után tovább szervezkedtek a népi demokratikus rendszer ellen, ill. annak erőszakos megdöntésére.
úgy a felszabadulás alatt, mint az ellenforradalom leverése folytán igen sok volt nyilas nyugatra disszidált. Jelentéseink vannak arra vonatkozóan, hogy a nyugati imperialista államok ezt a kategóriát az elkövetkező időkben hírszerzés és egyéb ellenséges cselekmények végrehajtására fokozottabb mértékben fogják felhasználni. Ezt bizonyítja az őrizetünkben lévő H. I. volt nyilas légionárius disszidált öccsének levele, aki többek között arról írt, hogy disszidáltakból nyugaton fegyveres alakulatot szerveztek és azokat a legmodernebb fegyverekkel látták el. Feladatuk lesz "Magyarország felszabadítása". A levélben érdeklődik a volt nyilasokról az általuk ismert gúnynevek alapján és kéri, hogy ezeknek a személyeknek címeit küldje el. Ezenkívül a II. alosztály tájékoztatott arról, hogy Sz. L. volt nyíregyházi nyilas titkár bedobása várható. Ez a személy a felszabadulás előtt menekült nyugatra. A volt nyilasok ellenőrzésére nyitott objektumdossziéban 34 aktív nyilas vezető és tag van nyilvántartva. Ezen kívül 11 személy van kutató nyilvántartásba véve. őrizetbe vett, vagy bíróság által elítélt, vagy internált személyekre vonatkozó kompromittáló és terhelő adatok nincsenek birtokunkban. Ezeket a személyeket fehér kérdőjegyen prioráljuk és a területünkön élőket a priorálás által beszerzett adatok alapján nyilvántartásba vesszük.
A volt nyilas vezetők és aktív tagok ellenséges tevékenységük irányvonalai és módszerei általunk csak részben van felderítve. Politikai szemléletük és elvi irányvonaluk nincs felderítve és ezek nem ismertek. Nyilas vezetők és aktív tagok kihallgatásuk során vagy egyszerű elbeszélgetések alkalmával igyekeznek a nyilas jelzőket az ún. "Nemzeti Szocialista" jelzőkkel felcserélni. Hivatkoznak arra, hogy a Nemzeti Szocialista Párt cím megtévesztette őket és ennek hátterében nem látták a fasizmust.
Tekintettel arra, hogy a Nyilaskeresztes Párt a Horthy-rezsim alatt 1933 és 1937 között illegálisan kisebb sejtrendszerben szerveződött és tevékenykedett, jelenleg is ilyen sejtszerű csoportosulás tapasztalható. Ezt bizonyítja S. G. nyírbátori járási nyilas szervező és G. M. nyíregyházi szabómester volt nyilas tag köré csoportosult nyilas tagok esete. Mind a két helyen rendszerellenes izgatások tapasztalhatók azzal a különbséggel, hogy S. G.-ék fegyveres harcokra is felkészültek egy esetleges külső támadások támogatására. Ezek a személyek le nem ellenőrzött adatok szerint horgászás címén is tartották egymással a kapcsolatot.
Mint nyilas üggyel a vizsgálati alosztály foglakozik a határőrség felderítése alapján S. G. és H. I. nyírbátori lakosok volt nyilas vezetők ügyével. Az ellenforradalom előtt már több nyilas társaikkal szervezkedés jellegűen jártak össze S. G. volt nyilas vezető lakására. Ezek az ellenforradalom alatt fegyverkeztek és az ellenforradalom után is még konspiráltabb formában találkoztak és szervezkedtek egy újabb ellenforradalmi, vagy külső támadás támogatására. Tevékenységük őrizetbe vételükkel lett megszakítva. G. M. szabómester műhelyébe összejáró volt nyilasok és egyéb ellenséges személyek ügyével foglalkozunk. Tudomásunk van arról, hogy G. rendszerellenes izgató kijelentéseket tesz. ügynökeink alkalomszerűen járnak be G.-hoz, legtöbb esetben egyedül találják és ellenséges kijelentéseket tesz. Több személy előtt politikai kérdésekről nem nyilatkozik. G. szabóműhelye egy találkozási hely a volt nyilasok és egyéb ellenséges személyek részére. Ezért G. esetleges beszervezésével ellenőrzés alatt tudnánk tartani több nyilast és egyéb ellenséges személyeket.
A nyírbátori volt nyilas fegyverrejtegetők őrizetbe vétel általában egyetértő hangulatot váltott ki a községben. Az őrizetbe vételek után névtelen levelek is érkeztek a vizsgálati alosztálynak a nyomozás előbbre vitele céljából. A volt nyilasoknak jelenleg egyáltalán nincs tömegbázisuk, azok kegyetlenkedései jelenleg is élnek az emberekben.
Területünkön attól függetlenül, hogy nagyszámú nyilasok élnek, ellenőrzésük és ellenséges tevékenységük felderítése alig folyik. A felszabadulás után a nyilas vezetők és aktív tagok bírósági úton el lettek ítélve, internálva. Ezzel az intézkedéssel befejezettnek volt tekintve ezen ellenséges kategóriával való foglalkozás. Kezdetleges ellenőrző és felderítő munka ezen a vonalon 1958. év második felében kezdődött el. Volt nyilaspártok vonalán megyei viszonylatban mindössze egy ügynökkel rendelkezünk, és ez is új ügynök, az ügynöki munkában járatlan és emiatt lehetőségei nincsenek maximálisan kihasználva.
Az 1959. év első felében alapvető feladatnak kell tekinteni a megye nyilas vonatkozásban súlypontot képező területek ügynökség által történő ellenőrzés alá vonását. Súlypontot képező területek Nyíregyháza város, Nyírbátor és járása, Kisvárda és járása. A súlyponti területeken a beszervezések előkészítésének ideje alatt (kiválasztás, tanulmányozás) kihallgatásokat és "elbeszélgetéseket" kell végrehajtani egyrészt célszerűség, másrészt az ellenséges személyek feltérképezése és nyilvántartása céljából. Nyíregyháza város területére, Kisvárda és Nyírbátor községekben legalább 1-1 ügynök beszervezését kell végrehajtani. 1959. év elején szükséges a BM illetékes alosztályával felvenni a kapcsolatot annak érdekében, hogy a Nyilaskeresztes Párt vonalán dolgozó operatív tiszt tájékozódást nyerjen az említett kategória országosan kiértékelt ideológiájuk és támadási irányvonaluk tisztázása céljából. Ezen kívül felderíteni azt, hogy megyénk területén élő nyilvántartott személyek közül kik rendelkeznek felsőbb kapcsolatokkal és külföldről a volt nyilas vezetők milyen irányításban részesülnek és hogyan használják fel őket a népi demokratikus rendszer ellen.
B. T. r. fhdgy. | F. I. |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 31.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő