Az Osztrák–Magyar Monarchia hadiflottája támadás-sorozatot intéz több adriai olasz hadikikötő és ipartelep ellen, válaszul az előző esti...Tovább
A volt jobboldali és polgári pártok és vezetőik az állambiztonsági szervek látókörében
„Alapvető feladat a nyilvántartott személyek szűrése és közülük azoknak a személyeknek kiválasztása, akik állambiztonsági szempontból magatartásuk és tevékenységük alapján indokoltnak látszik, a folyamatos ellenőrzésük megszervezése. Kiválasztani azokat a személyeket, akik tömegbefolyással rendelkeznek és hajlamosak ellenséges tevékenység elkövetésére. Szükséges a vonaldossziéban szereplő személyek ellenőrzése abból a célból, hogy közéjük megfelelő ügynöki beszervezést eszközöljünk. Ez lehetőséget ad ismeret bővítésére, a személyek alapos és többoldalú megismerésére.”
A volt fasiszta jobboldali pártok vezetőinek és aktív tagjainak megoszlása, elhárítási helyzete
Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság
Politikai Nyomozó Osztálya
V. alosztály
"Szigorúan titkos!"
Tárgy: A volt polgári pártok vezetői és
jobboldali SZDP vezetők ellenséges
tevékenységéről
Jelentés
Nyíregyháza, 1962. április 29.
Szabolcs-Szatmár megye területén a volt jobboldali polgári politikai pártok és a jobboldali SZDP vezetői közül 121 főt tartunk nyilvántartásban 3. sz. karton alapján, ami az alábbiak szerint oszlik meg:
FKP: 102, NPP: 1, és jobboldali SZDP vezető 18 fő. Közülük 14 főt soroltunk be a veszélyes elemek külön nyilvántartásába, akik közül 12 FKP vezető, 2 pedig jobboldali SZDP vezető volt.
A veszélyes elemek közül jelenleg az V. alosztály 1 főt, a VII. alosztály 7 főt, a mátészalkai kirendeltség pedig 6 főt ellenőriz. Az ellenőrzés ügynökséggel van megoldva. A veszélyes elemek közül - az elmúlt negyedévi tapasztalatok szerint 5 fő gyakran tesz különböző ellenséges kijelentéseket, 9 fő passzív magatartást tanúsít.
Ezeknek az elemeknek a tevékenysége a kül- és belpolitikai események változásainak megfelelően alakult. 1961 tavaszán a mezőgazdaság átszervezése idején arról beszéltek, hogy a parasztságot erőszakkal kényszerítik a tsz-be, ami azt fogja eredményezni, hogy a mezőgazdaság termelése csökkenni fog és az ország gazdasági csődbe jut. A nyugat-berlini helyzet éleződése idején azt hangoztatták, hogy ebben a kérdésben lehetetlen a békés megegyezés, mert a nyugatiak sohasem egyeznek bele, hogy Németországot a Szovjetunió elképzelései szerint egyesítsék. Az NDK által foganatosított intézkedésekről többen azt állították, hogy azokra azért volt szükség, mert másképp nem lehetett megakadályozni a lakosság tömeges áttelepülését. A volt jobboldali SZDP vezetők köréből kiválasztott veszélyes elemek a nyugat-német választások után reményüket fejezték ki, hogy rövidesen eljön az idő, amikor az SZDP lesz a világ legerősebb eszmei irányítója. Beszéltek arról is, "rendszerváltozás esetén a volt SZDP vezetőire nagy feladat hárul, mert egy új és egészséges munkásvédelmi politikát kell kidolgozni". Az SZKP XXII. Kongresszusának határozatait becsmérelve többen azt állították, hogy a Szovjetunióban belpolitikai nehézségek vannak és ellentétek keletkeztek a szocialista országok között is, ami végső fokon a szocialista tábor felbomlását fogja eredményezni.
A vizsgált területen konkrét üggyel, vagy ügyjelzéssel nem rendelkezünk.
1961 októberétől előzetes ellenőrző dosszié alapján feldolgozás alatt tartottuk B. J. volt jobboldali SZDP képviselőt, veszélyes személy, nyíregyházi lakost, aki 1953-ban izgatás miatt 5 évi börtönre volt ítélve, aktív ellenforradalmi tevékenységet folytatott és azt követően is gyakran tett ellenséges kijelentéseket. A nyugat-berlini helyzet éleződése után fokozta ellenséges tevékenységét. Az ügyben 3 ügynököt foglalkoztattunk, ennek ellenére B. tevékenységét nem tudtuk dokumentálni, mivel a tudomásunkra jutott ellenséges kijelentéseket kizárólag ügynökeink előtt, négy szem között tette. Fentiek miatt az előzetes ellenőrző dossziét 1962 áprilisában F-dossziévá minősítettük vissza.
A hálózati munkában előrehaladást értünk el abban, hogy az e területen foglalkoztatott ügynökséget teljes egészében a veszélyes elemek ellenőrzésére irányítottuk át. Valamennyi ügynök részére foglalkoztatási tervet dolgoztunk ki. Ezekben a tervekben esetenként még olyan személyek is szerepeltek, akik csak a 3. sz. karton alapján vannak nyilvántartva. Ezt a hibát az elmúlt hónapban kijavítottuk, és az ügynököket jelenleg csak veszélyes elemekre foglalkoztatjuk.
Az V. alosztály ezen a területen 6 ügynököt foglalkoztat, akik közül 5 a volt SZDP vezetők, 1 pedig a volt FKP vezetők köréből lett beszervezve. Ehhez képest csupán egy veszélyes személlyel rendelkezünk, így az ügynökség nagy része más ellenséges elemek közül kiválasztott veszélyes személyekre van foglalkoztatva. A VII. alosztály és a mátészalkai kirendeltség 1-1 volt jobboldali SZDP ügynökkel rendelkezik s ennélfogva 13 veszélyes személyt egyéb ellenséges elemek köréből beszervezett ügynökkel ellenőrzik.
Hiányosság ezen a téren, hogy az V. alosztályon a volt pártok vonalán dolgozó operatív tiszt nem kapcsolódott be a VII. alosztály és a kirendeltség területén elhelyezkedő veszélyes elemek ellenőrzésébe, így az erről a területről szerzett értesülések nem voltak megfelelően összpontosítva. Ezt a hibát sürgősen kijavítjuk.
Az V. alosztályon a volt pártok tagjai között levő ellenséges elemek ellenőrzésével L. M. r. hdgy. elvtárs foglalkozik. Nevezett elvtárs 1958-ig a karhatalomnál teljesített szolgálatot, 1959-ben került az alosztályunkra a BM Akadémiára távozó F. I. r. fhdgy. helyére. Eddig 6 hónapos szakmai iskolát végzett, ahol gyenge általános műveltsége és hiányos politikai előképzettsége miatt csak közepes eredményt ért el. Az operatív alapelveket és fogalmakat nem megfelelően érti és ez az ügynökség vezetésében és a feldolgozó munkában is megmutatkozik. L. elvtárs jelenlegi felkészültségével a követelményeknek nem tud eleget tenni. 1962 őszétől be van ütemezve a BM Rendőrakadémia bentlakásos tagozatára és a területet az akadémiát most befejező F. fhdgy. elvtárs veszi át.
A megye területén történt röpcédulázások s falfirkálások eseteiben nem szereztünk olyan adatokat, amelyek azt bizonyítanák, hogy azok mögött a volt polgári pártok vezetői, vagy jobboldali SZDP vezetők állnának.
új beszervezést nem végeztünk. A rendőri szervek izgatás miatt a jelentésben szereplő ellenséges elemek körében eljárást nem indítottak.
| Gy. A. r. szds. alosztályvezető |
Egyetértek:
| P. F. r. alezr. osztályvezető |
Készült: 3 pld-ban
Kapják: 1 pld. BM II/5. Oszt. Bp.
1 pld. Tájékoztató
1 pld. Lerakva
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő