A szovjet Vörös Hadsereg bevonul Bukarestbe.Tovább
A volt jobboldali és polgári pártok és vezetőik az állambiztonsági szervek látókörében
„Alapvető feladat a nyilvántartott személyek szűrése és közülük azoknak a személyeknek kiválasztása, akik állambiztonsági szempontból magatartásuk és tevékenységük alapján indokoltnak látszik, a folyamatos ellenőrzésük megszervezése. Kiválasztani azokat a személyeket, akik tömegbefolyással rendelkeznek és hajlamosak ellenséges tevékenység elkövetésére. Szükséges a vonaldossziéban szereplő személyek ellenőrzése abból a célból, hogy közéjük megfelelő ügynöki beszervezést eszközöljünk. Ez lehetőséget ad ismeret bővítésére, a személyek alapos és többoldalú megismerésére.”
A volt fasiszta és burzsoá pártok vonaláról összefoglaló
Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság
III/III. Alosztálya
Szigorúan titkos!
Tárgy: A volt fasiszta és burzsoá pártok
vonaláról összefoglaló
Jelentés
Nyíregyháza, 1970. június 10.
Jelentem, hogy megyénk területén az OD 3842 számú volt fasiszta és burzsoá pártok vonaláról felfektetett vonal-dossziéban a nyilvántartott személyek száma összesen 427 fő. Megyénk területén a nyilvántartott személyek 86,1 %-a a volt fasiszta pártok tagjai, vagy vezetői voltak. E tényezőt figyelembe véve súlypontot képez az elhárítási vonalon. A nyilaskeresztes párt a felszabadulás előtt a 30-as évek elején sejtszerűen működött illegalitásban. A 40-es évek elején lett legális párt és 1942-44 évre jelentős térhódítást, tömegbefolyást ért el. Ezt igazolja az igen magas taglétszáma a pártnak és a megye különböző részein az igen jelentős befolyása, tömegszimpátiája, melyet a "nemzeti szocialista" jelszóval ért el.
A nyilaskeresztes párt megyei és városi vezetősége Nyíregyházán székelt. A 40-es években a megyei-városi szervezetnek kb. 20 vezetőségi tagja volt. A párton belül két fő irányzat alakult ki. A Hubay-féle irányzat megyei vezetője volt dr. K. B., jelenleg Kanadában él. A Szálasi-féle irányzat megyei vezetője volt H. L., aki jelenleg Amerikában él. Városi vezetők és helyettesek voltak: S. K., aki jelenleg Sátoraljaújhely környékén lakik, dr. á. L., Sz. B. és B. J. nyíregyházi lakosok. Ma. nevű személy tartózkodási helye ismeretlen, Me. nevű vízvezeték-szerelő Budapesten él.
A párt többi vezetője és aktív tagja a felszabadulást megelőző időben a visszavonuló német egységekkel nyugatra távozott, ahol jelenleg is élnek és tevékenykednek. Az itthon maradt nyilas vezetők és aktív tagok a felszabadulás után háborús és népellenes bűntett miatt bírósági úton lettek felelősségre vonva, míg kisebb részük internálva, vagy ref. alá lett helyezve. Az ítélet letöltése, vagy az internálótáborból történő szabadulásuk után nagyobb részt a megyénk területére tértek vissza, jelenleg is itt élnek.
A nyilaskeresztes párt a felszabadulás előtt a nyíregyházi járás után jelentősebb térhódítást érte le: Tiszalök, Nyírbátor és a kisvárdai járásokban. Az ellenforradalom ideje alatt igen megnőtt aktivitásuk. Tevékenyen részt vettek a különféle ellenforradalmi bizottságok és szervezetek munkájában, az ellenforradalmárok oldalán a népi hatalom ellen. A nyírbátori járásban pl. az ellenforradalom ideje alatt alakult fegyveres nemzetőrség tagjai nyilasokból, nyilas légionistákból tevődött össze. Fegyveresen léptek fel a néphatalom ellen. Ezen személyek az ellenforradalom felszámolása után tovább szervezkedtek a népi demokratikus rendszer ellen, annak erőszakos megdöntésére.
Az 1958. évben az őrizetben lévő H. I. volt nyilas légionista személy, nyírbátori lakosnál megtartott házkutatás során előkerült disszidált öccse levele, aki arról írt, hogy disszidáltakból nyugaton fegyveres alakulatot szerveztek és a legmodernebb fegyverekkel látták el őket. Feladatuk lesz alkalmas és adott időben "Magyarország felszabadítása". A levélben érdeklődött még a volt nyilasokról és ezek lakcímeinek közlését kérte.
Az ellenforradalom idején a volt nyilasok közül is többen disszidáltak, ez ok miatt elkerülték a felelősségre vonást. Ezt a kategóriát felhasználják a nyugati imperialista államok, amelyet bizonyít H. öccsének levele is, valamint az NSZK-ban erősödő revansista tendencia.
A megyénkben attól függetlenül, hogy nagyszámú nyilas él, ellenőrzésük és ellenséges tevékenységük felderítése, az aktív személyek kiválasztása, szelektálása alig folyt a területi elv alapján. Szükségesnek és alapvető feladatnak tartom, hogy a megye területén felmérjük elhelyezkedésüket, csoportosulásukat és egymáshoz való viszonyukat. Kik rendelkeznek közöttük felső és nyugati kapcsolattal, e kapcsolat jellege. Nem-e használják fel őket perspektivikus céllal a népi demokráciánk ellen. E megjelölt feladatok végrehajtása után lehetőség nyílik az aktív ellenséges személyek folyamatos és többoldalú ellenőrzésére.
A Magyar élet Pártja, annak vezetői, aktív tagjai a felszabadulás előtt teljes egészében kiszolgálta a Horthy-fasizmust és kormányát, valamint a német fasizmust. Politikai tevékenységük az akkori kormány érdekeit, gazdasági, politikai és kulturális alapjait erősítette. Egészében részt vettek a haladás érdekét szolgáló munkásmozgalom elleni harcokban. A felszabadulás után is tevékenységük a régi rend visszaállítását célozta.
Az ellenforradalom idején nagyrészük aktívan bekapcsolódott az ellenforradalmi bizottságok és szervezetek munkájába és ott irányító tevékenységet folytattak. Nagy jártassággal és tapasztalattal rendelkeznek e személyek a politikai életben. Közülük többen kapcsolatban voltak exponált országos vezetőkkel, politikusokkal. Politikai szereplési vágyuk tradicionális. Környezetükben elismert, ún. tekintélyes emberek. Társadalmi rendünk iránt ellenséges érzülettel vannak. Nagy többségük a felszabadulás után, vagy az ellenforradalom után volt felelősségre vonva. E személyek egymással is jó kapcsolatot tartanak fent. Egymással laza kapcsolatot tartanak fent, pl. vasárnapi összejárás vagy kártyázás címén. Lakhely szerint, vagy elhelyezkedésüket tekintve nagy lehetőségük van az egyszerű emberek befolyásolására.
A volt magas rangú horthysta tisztviselők, elemek a múltban különböző közigazgatási pályán dolgoztak. Hűen kiszolgálták a Horthy-rendszert, annak érdekeit. Járási, községi viszonylatban aktív szerepet játszottak, segítették az ott működő kormánypártot és annak politikai célkitűzéseinek megvalósítását. Aktív harcot folytattak a haladó és munkásmozgalmi személyek ellen.
A felszabadulás után a jobboldali irányzatot képviselték és segítették. Nagyrészük bűnvádilag lett felelősségre vonva, vagy internálva, vagy ref. alá lett helyezve. Az ellenforradalom idején is egy részük tevékenyen részt vett a különböző ellenforradalmi szervezetekben, vagy szimpatizált az ellenforradalom vezetőivel, szervezőivel. Segítették ebben az időben a különböző pártok újjászervezését.
Jellemző e kategóriára is, hogy magas polgári műveltséggel rendelkeznek. Nagyrészük járási székhelyen, vagy nagyobb községekben él. értelmiségi személyek körében kapcsolatuk kiterjedt és széles. Környezetükben és az egyszerűbb emberek között "tekintélyes" befolyásos emberek. Befolyásuk elsősorban értelmiségi, kispolgári beállítottságú személyek irányában hat. Figyelembe véve ezen körülményeket indokolt differenciálásuk, az aktív személyek kiválasztása és ellenőrzésük megszervezése.
A volt fasiszta és burzsoá pártvezetők, aktív tagok, valamint a vonaldossziéban szereplő nyilvántartott személyek tevékenységére vonatkozó értesüléseink nem megfelelő, megnyugtató. Ennek alapján tevékenységüket, magatartásukat, egymáshoz való viszonyukat átfogóan, reálisan értékelni, elemezni nem lehet. Közöttük egy fő ügynökkel rendelkezünk. Az ügynök hírszerző lehetősége korlátozott, mely öregségével és ambíciójával függ össze. Ezen ok miatt - nagyrészük, köztük kiemelkedő személyek is - kiesnek az elhárítás, a folyamatos ellenőrzés alól. Csak azoknak a személyeknek magatartását, tevékenységét ismerjük, akik ügynökséggel vannak ellenőrizve. Jellemző e személyekre, hogy figyelemmel kísérik a napi politikai eseményeket, egymással alkalomszerűen a kapcsolatot fenntartják. A párt politikai irányvonalát úgy értékelik, hogy az a liberalizálódás, polgáriasodás irányában hat. Hasonlóan vélekednek a Szovjetunióról is, amit a nyugati hatalmak győzelmének, a szocialista társadalmi rend életképtelenségével magyaráznak. Ezzel hozzák összefüggésbe a népgazdaság területén mutatkozó fogyatékosságokat, s a nemzetközi munkásmozgalomban kialakult helyzetet.
A volt koalíciós pártok országgyűlési képviselői, megyei, járási és nagyközségi vezetői szerepelnek nyilvántartásunkban.
A felszabadulás előtt e pártok általában programjukkal az akkori kormánypárt politikájával szemben a haladást képviselték. Felszabadulás után éppen e körülmények miatt volt nagy a tömegbefolyásuk és a tömegszimpátiájuk. E körülményekből adódóan az MKP-nak aktív harcot kellett velük szemben folytatni, hogy fokozatosan növelje tömegbázisát. Azonban e pártok jobboldali vezetői egy pillanatra sem szüntették meg aktív tevékenységüket a munkásosztály pártja ellen. A fordulat éve eldöntötte a tömegek megnyeréséért folytatott harcot. A pártvezetők és aktív tagok továbbra sem szüntették meg tevékenységüket. Nem nyugodtak bele, hogy az MDP lett az országban a vezető párt és a politikai élet irányítója. Többségük különböző népi demokratikus ellenes tevékenység miatt lettek felelősségre vonva. Az ellenforradalom előtt, valamint idején fokozták aktivitásukat. Vezető és irányító tevékenységet fejtettek ki megyei, járási és községi szinten az ellenforradalmi bizottságokban és szervezetekben. Fő tevékenységük az államhatalmi és igazgatási szervek felszámolása, a politikai hatalom megszerzésére irányult. Ennek érdekében viszonylag rövid idő alatt intézkedtek pártjaik újjászervezésére. Felszabadulás óta folyamatosan igazolja tevékenységük, hogy gyűlölettel vannak a proletárdiktatúra iránt. Jelenlegi ellenőrzésük nem megnyugtató, szükséges közöttük az ellenséges személyek kiválasztása és folyamatos ellenőrzése.
([kézírásos megjegyzés az előző bekezdés mellett a lap szélén:] Politikai elemzés nagyon rossz. SZDP testvérpárt, NPP szintén a dolgozó parasztságot képviselte. FKGP balszárnya szintén Dobi vezetésével. Tehát csak befurakodott reakció a jobboldalon stb.)
A fasiszta és burzsoá pártok vonalán alapvető feladat a nyilvántartott személyek szűrése és közülük azoknak a személyeknek kiválasztása, akik állambiztonsági szempontból magatartásuk és tevékenységük alapján indokoltnak látszik a folyamatos ellenőrzésük megszervezése. Kiválasztani azokat a személyeket, akik tömegbefolyással rendelkeznek és hajlamosak ellenséges tevékenység elkövetésére. Szükséges a vonaldossziéban szereplő személyek ellenőrzése abból a célból, hogy közéjük megfelelő ügynöki beszervezést eszközöljünk. Ez lehetőséget ad ismeret bővítésére, a személyek alapos és többoldalú megismerésére. E feladatok végrehajtása után a megfelelő ismeret alapján újabb feladatok kijelölése és végrehajtása.
Az OD-3842 számú vonaldossziéban nyilvántartott személyek csoportosítását két fő elhárítási területre vetítettem ki: Nyilaskeresztes és más fasiszta pártok tagjai:
Alapnyilvántartásban szerepel: 98 fő Ebből F-dossziés személy: 1 fő Kutató nyilvántartásban szerepel: 270 fő összesen: 368 fő |
[A dokumentum folytatása hiányzik!]
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 31.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő