A volt jobboldali és polgári pártok és vezetőik az állambiztonsági szervek látókörében

„Alapvető feladat a nyilvántartott személyek szűrése és közülük azoknak a személyeknek kiválasztása, akik állambiztonsági szempontból magatartásuk és tevékenységük alapján indokoltnak látszik, a folyamatos ellenőrzésük megszervezése. Kiválasztani azokat a személyeket, akik tömegbefolyással rendelkeznek és hajlamosak ellenséges tevékenység elkövetésére. Szükséges a vonaldossziéban szereplő személyek ellenőrzése abból a célból, hogy közéjük megfelelő ügynöki beszervezést eszközöljünk. Ez lehetőséget ad ismeret bővítésére, a személyek alapos és többoldalú megismerésére.”

Jegyzőkönyv

JEGYZŐKÖNYV

Felvétetett Nyíregyházán a Magyar élet Pártja Polgári Olvasó Körének a helyiségében 1942. február hó 17. napján megtartott választmányi ülésen.
Jelen voltak alulírottak:
dr. szigeti Vass Jenő, Bertalan Kálmán, vitéz Putnoky István, Báthory István, Fazekas János, Rajky Jenő, Kálmán Géza, Angyalos László, Aradváry Béla, dr. Szarka Sándor, Soós Gyula, Jékey Lajos, Zomborszki Mihály, Sasváry Gyula.

Szigeti Vass Jenő dr. pártvezető az ülést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Rajky Jenő és Angyalos László választmányi tagokat kéri fel.
Elnöki megnyitójában rámutat az ellenzék nagyon elítélendő lépésére és hevesen kikel az aljas szövegű röpcédulák terjesztői ellen. Súlyos időket élünk, mondotta szigeti Vass Jenő, s visszapillantva a történelemben, megállapítja, hogy súlyos időkben országunk máskor is választott kormányzót, avagy helyettest: Hunyadi János, Kossuth Lajos stb., s most, amikor a világháború, a szabadkőművesség és a nemzetközi eszmék sötét örvénybe sodorták a nemzetet, egy szívvel és egy lélekkel kell amellett az igaz magyar mellett állani, aki nemzetünket kivezette a fertőből, s mint új honalapító, már háromszor növelte meg országunkat. Szívvel-lélekkel kell támogatnunk, nehéz munkájában mellé helyettest állítani.
Bertalan Kálmán országgyűlési képviselő érdekes intimitásokat tárt fel a belpolitikai életünkből, elmesélte keresetlen, de megragadó szavakkal a pártértekezlet lefolyását és az azt követően tanúsított ellenzéki magatartást a kormányzó-helyettes jelölési kérdésben. Rámutatott, hogy a Horthy név ma az egész világon kedvelt, súllyal bír és biztosítja számunkra a jövendőt. Csak megvetéssel gondolhatunk mindazokra, akik részint aljas önző szándékból, részint pedig azért, hogy nemzetünket egy újabb forradalomba sodorják, hazaárulást követve el, aljas röpiratokat akartak terjeszteni.
Rámutatott, hogy milyen határozott mértékben jutott kifejezésre a magyar nemzet megbecsülése a két baráti nagyhatalom külügyminisztereinek látogatása által.
Megrázó szavakkal ecsetelte a Volga melletti harcokat, a magyar ősi és hősi erényeket, a magyar harci kedvet, amellyel örömmel küzd a vörös rém Európából, illetve az egész világból való kiirtása érdekében.
Elmondotta, hogy a tavaszi nagy offenzívánál a németek milyen óriási felkészültséggel és milyen új géptechnikával fogják a vörös hadsereget tönkre tiporni. Bejelentette, hogy a kormány az ezermilliós gazdasági fejlesztési beruházást, illetve az ezzel kapcsolatos munkálatokat a tavasszal megkezdi. Bejelenti, hogy a karácsony alkalmából a Magyar élet Pártja a szeretetadományokat és segélyeket adott számos arra rászorult szegény magyar családnak. Ezt azért tartja szükségesnek megemlíteni, mert példát akar mutatni Nyíregyháza közönségének. Ugyanis a nagyhangú, ígérgető ellenzéki képviselők nem hogy nem tesznek semmit a félrevezetett magyar testvéreink érdekében, de még a legszentebb ünnepen: a szeretet ünnepén sem jönnek el, hogy a nyomorgókat legalább simogatásaikkal enyhítsék.
Az időközben eltávozott dr. szigeti Vass Jenő helyett az elnöklést vitéz Putnoky István társelnök veszi át, aki megköszöni Bertalan Kálmán orszgy. képviselőnek ezt az igazán értékes és lebilincselő tájékoztató előadását és külön hálás köszönetet mond úgy a választmány, mint Nyíregyháza társadalma nevében azért, hogy súlyos anyagi áldozatokat hozva 20 pár cipőt szerzett be saját pénztárcája terhére és osztott ki 20 arra rászorult szerencsétlennek.
Majd indítványozza, hogy ragaszkodó szeretettel és hűséges hódolattal köszöntse a választmány jegyzőkönyvileg a Kormányzó Urat és Bárdossy László miniszterelnököt, valamint a MéP országos elnökét.

Kmf.

Dr. Farkas Lajos
vm. szerv. titkár elnök

jegyzőkönyvhitelesítő:
Angyalos Géza
Rajky Jenő

Ezen a napon történt március 05.

1912

Ady Endre kezdeményezte felvételét a Martinovics Páholyba.Tovább

1927

Olasz-magyar örökbarátsági szerződést ír alá Bethlen István és Benito Mussolini.Tovább

1933

elhunyt Komjádi Béla sportvezető, vízilabdázó, edző, a magyar vízilabdasport úttörője (*1892)Tovább

1938

Betiltották a baloldali szervezetek „forradalmi” megemlékezését.Tovább

1945

A Központi Hatalmak (a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia) aláírják az előzetes békeszerződést a legyőzött Romániával.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."

Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.

A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2025. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő