A volt jobboldali és polgári pártok és vezetőik az állambiztonsági szervek látókörében

„Alapvető feladat a nyilvántartott személyek szűrése és közülük azoknak a személyeknek kiválasztása, akik állambiztonsági szempontból magatartásuk és tevékenységük alapján indokoltnak látszik, a folyamatos ellenőrzésük megszervezése. Kiválasztani azokat a személyeket, akik tömegbefolyással rendelkeznek és hajlamosak ellenséges tevékenység elkövetésére. Szükséges a vonaldossziéban szereplő személyek ellenőrzése abból a célból, hogy közéjük megfelelő ügynöki beszervezést eszközöljünk. Ez lehetőséget ad ismeret bővítésére, a személyek alapos és többoldalú megismerésére.”

Jegyzőkönyv

JEGYZŐKÖNYV

Felvétetett Nyíregyházán a Magyar élet Pártja Polgári Olvasó Körének a helyiségében 1942. február hó 17. napján megtartott választmányi ülésen.
Jelen voltak alulírottak:
dr. szigeti Vass Jenő, Bertalan Kálmán, vitéz Putnoky István, Báthory István, Fazekas János, Rajky Jenő, Kálmán Géza, Angyalos László, Aradváry Béla, dr. Szarka Sándor, Soós Gyula, Jékey Lajos, Zomborszki Mihály, Sasváry Gyula.

Szigeti Vass Jenő dr. pártvezető az ülést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Rajky Jenő és Angyalos László választmányi tagokat kéri fel.
Elnöki megnyitójában rámutat az ellenzék nagyon elítélendő lépésére és hevesen kikel az aljas szövegű röpcédulák terjesztői ellen. Súlyos időket élünk, mondotta szigeti Vass Jenő, s visszapillantva a történelemben, megállapítja, hogy súlyos időkben országunk máskor is választott kormányzót, avagy helyettest: Hunyadi János, Kossuth Lajos stb., s most, amikor a világháború, a szabadkőművesség és a nemzetközi eszmék sötét örvénybe sodorták a nemzetet, egy szívvel és egy lélekkel kell amellett az igaz magyar mellett állani, aki nemzetünket kivezette a fertőből, s mint új honalapító, már háromszor növelte meg országunkat. Szívvel-lélekkel kell támogatnunk, nehéz munkájában mellé helyettest állítani.
Bertalan Kálmán országgyűlési képviselő érdekes intimitásokat tárt fel a belpolitikai életünkből, elmesélte keresetlen, de megragadó szavakkal a pártértekezlet lefolyását és az azt követően tanúsított ellenzéki magatartást a kormányzó-helyettes jelölési kérdésben. Rámutatott, hogy a Horthy név ma az egész világon kedvelt, súllyal bír és biztosítja számunkra a jövendőt. Csak megvetéssel gondolhatunk mindazokra, akik részint aljas önző szándékból, részint pedig azért, hogy nemzetünket egy újabb forradalomba sodorják, hazaárulást követve el, aljas röpiratokat akartak terjeszteni.
Rámutatott, hogy milyen határozott mértékben jutott kifejezésre a magyar nemzet megbecsülése a két baráti nagyhatalom külügyminisztereinek látogatása által.
Megrázó szavakkal ecsetelte a Volga melletti harcokat, a magyar ősi és hősi erényeket, a magyar harci kedvet, amellyel örömmel küzd a vörös rém Európából, illetve az egész világból való kiirtása érdekében.
Elmondotta, hogy a tavaszi nagy offenzívánál a németek milyen óriási felkészültséggel és milyen új géptechnikával fogják a vörös hadsereget tönkre tiporni. Bejelentette, hogy a kormány az ezermilliós gazdasági fejlesztési beruházást, illetve az ezzel kapcsolatos munkálatokat a tavasszal megkezdi. Bejelenti, hogy a karácsony alkalmából a Magyar élet Pártja a szeretetadományokat és segélyeket adott számos arra rászorult szegény magyar családnak. Ezt azért tartja szükségesnek megemlíteni, mert példát akar mutatni Nyíregyháza közönségének. Ugyanis a nagyhangú, ígérgető ellenzéki képviselők nem hogy nem tesznek semmit a félrevezetett magyar testvéreink érdekében, de még a legszentebb ünnepen: a szeretet ünnepén sem jönnek el, hogy a nyomorgókat legalább simogatásaikkal enyhítsék.
Az időközben eltávozott dr. szigeti Vass Jenő helyett az elnöklést vitéz Putnoky István társelnök veszi át, aki megköszöni Bertalan Kálmán orszgy. képviselőnek ezt az igazán értékes és lebilincselő tájékoztató előadását és külön hálás köszönetet mond úgy a választmány, mint Nyíregyháza társadalma nevében azért, hogy súlyos anyagi áldozatokat hozva 20 pár cipőt szerzett be saját pénztárcája terhére és osztott ki 20 arra rászorult szerencsétlennek.
Majd indítványozza, hogy ragaszkodó szeretettel és hűséges hódolattal köszöntse a választmány jegyzőkönyvileg a Kormányzó Urat és Bárdossy László miniszterelnököt, valamint a MéP országos elnökét.

Kmf.

Dr. Farkas Lajos
vm. szerv. titkár elnök

jegyzőkönyvhitelesítő:
Angyalos Géza
Rajky Jenő

Ezen a napon történt április 19.

1957

A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő