A balassagyarmati túszdráma és a Munkásőrség

A helyi munkásőrparancsnok először a helyi pártbizottságnak jelentett

„16.10 órakor Csík Sándor 3/2. szakaszparancsnok telefonon jelentette, hogy […] Balassagyarmat térségében 10–15 fős fegyverrel is rendelkező csoport több személyt tart fogságában, és zsaroló követelésekkel lép fel a kormánnyal szemben. (Pénzt, helikoptert, szabad elvonulást követel.) Parancsnok elvtársat és helyetteseit nem találva, a budapesti ügyeleti szolgálattól tájékozódtam, hogy van-e tudomása fenti eseményről. Nemleges válasza után összeköttetést kerestem a balassagyarmati egységügyeletessel, azonban a megyei ügyeletes vonalhibára hivatkozva nem kapcsolta.”

Források  

A Budapest VI. kerületi munkásőrparancsnok értesülése a balassagyarmati „rendkívüli esemény" híreiről

a.

MUNKÁSŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁGA
Budapest VIII., Köztársaság tér 26.

Munkásőrség Országos Parancsnoksága
Nagy György
Elvtársnak

B u d a p e s t

Titkos!
Ksz. 0014/1/73.
1.sz. példány

Kedves Parancsnok Elvtárs!

A Munkásőrség Országos Parancsnokság ügyeleti szolgálatának kérésére mellékelten felterjesztem parancsnok elvtársnak a VI. kerületi egységparancsnok elvtárs jelentését a balassagyarmati rendkívüli eseményről.

Melléklet: 1 db
Budapest, 1973. január 10.

Elvtársi üdvözlettel:
(Ruzsbatzky László)
a Munkásőrség budapesti
parancsnoka

b.

MUNKÁSŐRSÉGKsz.: 04/1973.Szigorúan titkos!

Munkásőrség Budapesti Parancsnokság
BUDAPEST

Tárgy: Rendkívüli esemény jelentés

Jelentem, hogy a mai napon 16,10 órakor Csík Sándor 3/2. szakaszparancsnok telefonon jelentette, hogy - vasúti szolgálati vonalon kapott információja szerint - Balassagyarmat térségében 10-15 fős fegyverrel is rendelkező csoport több személyt tart fogságában, és zsaroló követelésekkel lép fel a kormánnyal szemben. (Pénzt, helikoptert, szabad elvonulást követel.)

Parancsnok elvtársat és helyetteseit nem találva, a budapesti ügyeleti szolgálattól tájékozódtam, hogy van-e tudomása fenti eseményről. Nemleges válasza után összeköttetést kerestem a balassagyarmati egységügyeletessel, azonban a megyei ügyeletes vonalhibára hivatkozva nem kapcsolta. Kérdésemre, hogy van-e tudomása Balassagyarmat térségében rendkívüli eseményről, igennel válaszolt, de részletes felvilágosításért a megyei parancsnok ellátó helyetteséhez kapcsolt volna. Mivel - megítélésem szerint - nem vagyok illetékes az ügyet vizsgálni; a budapesti ügyeletessel közöltem, hogy a megyei ügyelet tud valamilyen rendkívüli eseményről.

Ezek után megkerestem a kerületi Rendőrkapitányság vezetőjét, majd a kerületi PB titkárát, azonban az eseményről semmit sem tudtak.

Időközben - ugyancsak vasutas munkásőröktől - olyan értesüléseket szereztem, hogy 8-án estétől folyik az alkudozás. Jelentem, hogy 8-án 16 órától MOP főügyeletes voltam, és szolgálati időm alatt rendkívüli eseményt sehonnan sem jelentettek.

Az egységügyeleti szolgálat és az alárendelt biztosító szolgálatok fokozott éberséggel történő ellátására saját hatáskörömben intézkedtem.

Budapest, 1973. január 9-én 19.00 órakor.

Mokry Győző
[VI. ker.] egységpk.

Ezen a napon történt július 09.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.

Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.

Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.

Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.

Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban. 
 

Budapest, 2026. június 29.

Miklós Dániel
főszerkesztő