Karl May német regényíró (*1842)Tovább
A Lengyel Rádió az 1956-os magyar forradalomról
A szerző Lengyel Rádió és Televízió Archívumában nemrégiben bukkant rá az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos korabeli lengyel rádióműsorokra. A felvételek közül tizenkettőt őriztek meg, a többi a meglehetősen átgondolatlan, „lendületből” végrehajtott selejtezések áldozatává vált. A megmaradt anyagok között riportok, beszámolók, tudósítások és kommentárok egyaránt megtalálhatók, s ezek átfogó „hangos” képet adnak a a lengyel nemzet szolidaritásáról, a magyarok iránti rokonszenvéről, segítségnyújtásáról a budapesti harcok eseményeiről, pusztításairól az 1956-os forradalom idején.
Források
Az országból és a világból (Z kraju i ze świata), magazinműsor
1956. október 27.
Bemondó: A Magyar Vöröskereszt felhívása után, amelyben a magyarok vérszállítmányt kértek a sebesültek számára, tudósítónk, Zofia Jeżewska ellátogatott a varsói Hematológiai Intézetbe, ahol dr. Aleksander Majdával, a véradórészleg vezetőjével beszélgetett.
Jeżewska: - Doktor úr, mikor jutott el önökhöz a Magyar Vöröskereszt felhívása?
Dr. Majda: - Tegnap dél körül.
Jeżewska: - És mikor lett kész a szállítmány?
Dr. Majda: - Másfél óra alatt állítottuk össze, úgyhogy két órával a felhívás után már el is lehetett küldeni, illetve a repülőgép elindulhatott.
Jeżewska: - Mennyi vért küldtek Budapestre?
Dr. Majda: - Az éppen rendelkezésünkre álló mennyiséget küldtük el, vagyis kétszáz üveg sűrített vért és száz üveg szárított vérplazmát. Az első napon a normál véradáson megjelenteken túl kb. húsz önkéntes véradótól is vettünk vért. Jóllehet ma nincs véradási nap, mégis rendelést tartunk, és délig körülbelül újabb huszonöt ember adott vért. Bizonyára hallja a folyosóról beszűrődő hangokat, most is ott gyülekeznek, akik véradásra várnak. Jelen pillanatban hatvanan jelentkeztek nálunk, de lehet, hogy számuk még tovább fog nőni.
Jeżewska: - Csak az önök intézetében vesznek vért?
Dr. Majda: - Nem, a Katowice utca 4. szám alatt is lehet vért adni, az egy kisebb állomás.
Jeżewska: - Nincs kifogása az ellen, hogy bemenjünk - természetesen oda, ahova szabad -, és beszélgessünk egy kicsit a véradókkal?
Dr. Majda: - Tessék parancsolni. Engedje meg, hogy bekísérjem!
Jeżewska: - Bemegyünk abba a szobába, ahol azok gyülekeznek, akik néhány percen belül vért fognak adni.
Egy hang: - Mindannyian ápolónők vagyunk, rajtunk kívül néhány orvos is eljött. A legközelebbi napokban erre a felhívásra még más intézmények dolgozói is jelentkezni fognak. A társadalom nagyon szolidárisan fogadja ezt a felhívást, és mindenki, aki csak tud, vért akar adni, hogy segíthessen.
Másik hang: - Azon csoportok egyikéhez tartozom, amelyek eljöttek vért adni. Nem az ápolónői csoport tagja vagyok, hanem a Mintaépítészeti Tanulmányok és Tervezetek Irodájából jöttem. A többi kollégám és kolléganőm holnap reggel nyolc órakor fog jelentkezni. Mi is mindannyian segíteni akarunk a magyarországi zavargások súlyos sérültjeinek és károsultjainak, ezért adunk vért. Én személy szerint most adok életemben először vért, nem tudom, hogy vannak ezzel a kollégák, akik majd csak ezután fognak jönni.
Harmadik hang: - Ez még csak az akció kezdete, éppen most halljuk Szarf kollégától a Módszerszervezési Osztályról, hogy háromszáz személy jelentkezett. Holnap száz vérvétel a Katowice utcában, a másik varsói véradóállomáson lesz, kétszáz pedig nálunk, a Chocimska utcában.
Archiwum Polskiego Radia i Telewizji (APRT, a Lengyel Rádió és Televízió Archívuma), Polityczne Nagrania Archiwalne (PNA, Politikai Archív Felvételek,), 606/3.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő