A Lengyel Rádió az 1956-os magyar forradalomról

A szerző Lengyel Rádió és Televízió Archívumában nemrégiben bukkant rá az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos korabeli lengyel rádióműsorokra. A felvételek közül tizenkettőt őriztek meg, a többi a meglehetősen átgondolatlan, „lendületből” végrehajtott selejtezések áldozatává vált. A megmaradt anyagok között riportok, beszámolók, tudósítások és kommentárok egyaránt megtalálhatók, s ezek átfogó „hangos” képet adnak a a lengyel nemzet szolidaritásáról, a magyarok iránti rokonszenvéről, segítségnyújtásáról a budapesti harcok eseményeiről, pusztításairól az 1956-os forradalom idején.

Források

Az országból és a világból (Z kraju i ze świata), magazinműsor
1956. október 27.

Bemondó: A Magyar Vöröskereszt felhívása után, amelyben a magyarok vérszállítmányt kértek a sebesültek számára, tudósítónk, Zofia Jeżewska ellátogatott a varsói Hematológiai Intézetbe, ahol dr. Aleksander Majdával, a véradórészleg vezetőjével beszélgetett.

Jeżewska: - Doktor úr, mikor jutott el önökhöz a Magyar Vöröskereszt felhívása?

Dr. Majda: - Tegnap dél körül.

Jeżewska: - És mikor lett kész a szállítmány?

Dr. Majda: - Másfél óra alatt állítottuk össze, úgyhogy két órával a felhívás után már el is lehetett küldeni, illetve a repülőgép elindulhatott.

Jeżewska: - Mennyi vért küldtek Budapestre?

Dr. Majda: - Az éppen rendelkezésünkre álló mennyiséget küldtük el, vagyis kétszáz üveg sűrített vért és száz üveg szárított vérplazmát. Az első napon a normál véradáson megjelenteken túl kb. húsz önkéntes véradótól is vettünk vért. Jóllehet ma nincs véradási nap, mégis rendelést tartunk, és délig körülbelül újabb huszonöt ember adott vért. Bizonyára hallja a folyosóról beszűrődő hangokat, most is ott gyülekeznek, akik véradásra várnak. Jelen pillanatban hatvanan jelentkeztek nálunk, de lehet, hogy számuk még tovább fog nőni.

Jeżewska: - Csak az önök intézetében vesznek vért?

Dr. Majda: - Nem, a Katowice utca 4. szám alatt is lehet vért adni, az egy kisebb állomás.

Jeżewska: - Nincs kifogása az ellen, hogy bemenjünk - természetesen oda, ahova szabad -, és beszélgessünk egy kicsit a véradókkal?

Dr. Majda: - Tessék parancsolni. Engedje meg, hogy bekísérjem!

Jeżewska: - Bemegyünk abba a szobába, ahol azok gyülekeznek, akik néhány percen belül vért fognak adni.

Egy hang: - Mindannyian ápolónők vagyunk, rajtunk kívül néhány orvos is eljött. A legközelebbi napokban erre a felhívásra még más intézmények dolgozói is jelentkezni fognak. A társadalom nagyon szolidárisan fogadja ezt a felhívást, és mindenki, aki csak tud, vért akar adni, hogy segíthessen.

Másik hang: - Azon csoportok egyikéhez tartozom, amelyek eljöttek vért adni. Nem az ápolónői csoport tagja vagyok, hanem a Mintaépítészeti Tanulmányok és Tervezetek Irodájából jöttem. A többi kollégám és kolléganőm holnap reggel nyolc órakor fog jelentkezni. Mi is mindannyian segíteni akarunk a magyarországi zavargások súlyos sérültjeinek és károsultjainak, ezért adunk vért. Én személy szerint most adok életemben először vért, nem tudom, hogy vannak ezzel a kollégák, akik majd csak ezután fognak jönni.

Harmadik hang: - Ez még csak az akció kezdete, éppen most halljuk Szarf kollégától a Módszerszervezési Osztályról, hogy háromszáz személy jelentkezett. Holnap száz vérvétel a Katowice utcában, a másik varsói véradóállomáson lesz, kétszáz pedig nálunk, a Chocimska utcában.

Archiwum Polskiego Radia i Telewizji (APRT, a Lengyel Rádió és Televízió Archívuma), Polityczne Nagrania Archiwalne (PNA, Politikai Archív Felvételek,), 606/3.

Kulcsszavak

Ezen a napon történt június 20.

1919

Az Újvárosháza Váci utcai épületének tanácstermében összeült a KIMSZ első kongresszusa, amelyen szervezeti szabályzatot és prog-ramot...Tovább

1928

Puniša Račić merényletet hajt végre a belgrádi parlamentben Stjepan Radić és más HSS-vezető ellen.Tovább

1940

Olaszország megkezdi a Franciaország elleni sikertelen megszállási kísérletet.Tovább

1963

A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodása a Kreml és a Fehér Ház közti forró drótról (állandó közvetlen telefonkapcsolat...Tovább

1976

A Jugoszláviában megrendezett V. labdarúgó Európa-bajnokságot Csehszlovákia nyeri, Panenka 11-esből szerzett góljával.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő