Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
A Lengyel Rádió az 1956-os magyar forradalomról
A szerző Lengyel Rádió és Televízió Archívumában nemrégiben bukkant rá az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos korabeli lengyel rádióműsorokra. A felvételek közül tizenkettőt őriztek meg, a többi a meglehetősen átgondolatlan, „lendületből” végrehajtott selejtezések áldozatává vált. A megmaradt anyagok között riportok, beszámolók, tudósítások és kommentárok egyaránt megtalálhatók, s ezek átfogó „hangos” képet adnak a a lengyel nemzet szolidaritásáról, a magyarok iránti rokonszenvéről, segítségnyújtásáról a budapesti harcok eseményeiről, pusztításairól az 1956-os forradalom idején.
Zene és aktualitások (Muzyka i aktualności), zenés közéleti műsor
1956. október 29.
Bemondónő: A Lengyel Vöröskereszt elnökével, dr. Irena Domańska asszonnyal beszélgetünk.
Riporter: - Mint már mindannyian tudjuk, a Lengyel Vöröskereszt segélyakciót indított a magyarok megsegítésére. Hol tart jelenleg ez az akció?
Dr. Domańska: - Az akció egyre szélesebb keretek között folyik, különösen a véradás. A Hematológiai Intézetben kb. négyszáz személy adott vért, a Katowice utcában pedig kb. százötven. Az akció kiterjed vidékre is, és a Lengyel Vöröskereszt hívó szavára a vajdasági véradóállomásokon tömegesen jelentkeznek az önkéntes véradók. Komoly nehézségeket okoz, hogy a véradóállomások nem képesek átereszteni azt a nagyszámú véradót, akik folyamatosan jelentkeznek. Ezért fontos lenne, hogy az Egészségügyi Minisztérium mind Varsóban, mind vidéken a kórházakban véradórészlegeket alakítson ki, hogy ezek segítségére legyenek a véradóállomásoknak ebben a hatalmas akcióban.
Riporter: - Egyszóval ez egyfajta felhívás az Egészségügyi Minisztériumhoz.
Dr. Domańska: - Így van. Ebben az ügyben beszéltem Sztachelski egészségügyi miniszterrel, aki szintén úgy véli, hogy ez a dolog rendkívül fontos, és a maga részéről mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az akció további kibontakozását biztosítsa.
Riporter: - Úgy tudom, hogy a vér mellett gyógyszereket is küldünk a magyaroknak.
Dr. Domańska: - A szükségletek természetesen óriásiak. Mindaz, ami csak országunkból elküldhető - gyógyszer, vér stb - folyamatosan érkezik be hozzánk, mi pedig igyekszünk mindezt eljuttatni a rendeltetési helyére.
Riporter: - Sokáig tart ez az akció?
Dr. Domańska: - Igen, ez az akció valószínűleg hosszan tartó lesz. Most várjuk a Magyar Vöröskereszt válaszát, hogy pontosan jelöljék meg, mire van szükségük. Tegnap óta nálunk, a Lengyel Vöröskeresztnél és az Egészségügyi Minisztériumnál is folyamatosan jelentkeznek orvosok és ápolónők azzal a kéréssel, hogy küldjük őket Magyarországra az ottani sebesültek és betegek megsegítésére. Ebben az ügyben kapcsolatban állunk a Magyar Vöröskereszttel, és amikor kifejezett választ kapunk szükségleteikről, azonnal meg fogjuk keresni mindazokat, akik oda akarnak utazni, és egyúttal rögtön hozzálátunk a szervezéshez.
APRT, 4351/2.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.
Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorjelölt), Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.
Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. szeptember 20.
Miklós Dániel
főszerkesztő