A Lengyel Rádió az 1956-os magyar forradalomról

A szerző Lengyel Rádió és Televízió Archívumában nemrégiben bukkant rá az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos korabeli lengyel rádióműsorokra. A felvételek közül tizenkettőt őriztek meg, a többi a meglehetősen átgondolatlan, „lendületből” végrehajtott selejtezések áldozatává vált. A megmaradt anyagok között riportok, beszámolók, tudósítások és kommentárok egyaránt megtalálhatók, s ezek átfogó „hangos” képet adnak a a lengyel nemzet szolidaritásáról, a magyarok iránti rokonszenvéről, segítségnyújtásáról a budapesti harcok eseményeiről, pusztításairól az 1956-os forradalom idején.

Zene és aktualitások (Muzyka i aktualności), zenés közéleti műsor
1956. október 29.

Bemondónő: A Lengyel Vöröskereszt elnökével, dr. Irena Domańska asszonnyal beszélgetünk.

Riporter: - Mint már mindannyian tudjuk, a Lengyel Vöröskereszt segélyakciót indított a magyarok megsegítésére. Hol tart jelenleg ez az akció?

Dr. Domańska: - Az akció egyre szélesebb keretek között folyik, különösen a véradás. A Hematológiai Intézetben kb. négyszáz személy adott vért, a Katowice utcában pedig kb. százötven. Az akció kiterjed vidékre is, és a Lengyel Vöröskereszt hívó szavára a vajdasági véradóállomásokon tömegesen jelentkeznek az önkéntes véradók. Komoly nehézségeket okoz, hogy a véradóállomások nem képesek átereszteni azt a nagyszámú véradót, akik folyamatosan jelentkeznek. Ezért fontos lenne, hogy az Egészségügyi Minisztérium mind Varsóban, mind vidéken a kórházakban véradórészlegeket alakítson ki, hogy ezek segítségére legyenek a véradóállomásoknak ebben a hatalmas akcióban.

Riporter: - Egyszóval ez egyfajta felhívás az Egészségügyi Minisztériumhoz.

Dr. Domańska: - Így van. Ebben az ügyben beszéltem Sztachelski egészségügyi miniszterrel, aki szintén úgy véli, hogy ez a dolog rendkívül fontos, és a maga részéről mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az akció további kibontakozását biztosítsa.

Riporter: - Úgy tudom, hogy a vér mellett gyógyszereket is küldünk a magyaroknak.

Dr. Domańska: - A szükségletek természetesen óriásiak. Mindaz, ami csak országunkból elküldhető - gyógyszer, vér stb - folyamatosan érkezik be hozzánk, mi pedig igyekszünk mindezt eljuttatni a rendeltetési helyére.

Riporter: - Sokáig tart ez az akció?

Dr. Domańska: - Igen, ez az akció valószínűleg hosszan tartó lesz. Most várjuk a Magyar Vöröskereszt válaszát, hogy pontosan jelöljék meg, mire van szükségük. Tegnap óta nálunk, a Lengyel Vöröskeresztnél és az Egészségügyi Minisztériumnál is folyamatosan jelentkeznek orvosok és ápolónők azzal a kéréssel, hogy küldjük őket Magyarországra az ottani sebesültek és betegek megsegítésére. Ebben az ügyben kapcsolatban állunk a Magyar Vöröskereszttel, és amikor kifejezett választ kapunk szükségleteikről, azonnal meg fogjuk keresni mindazokat, akik oda akarnak utazni, és egyúttal rögtön hozzálátunk a szervezéshez.

APRT, 4351/2.

Kulcsszavak

Ezen a napon történt július 13.

1982

Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő