A szovjet Vörös Hadsereg csapatai körülzárják BudapestetTovább
A moszkvai csonka olimpia
A moszkvai csonka olimpia - bár Szovjetunió kétségkívül presztizsveszteséget szenvedett - összességében sikeresnek bizonyult. Ugyanakkor világossá vált, hogy az olimpiai mozgalmat át kell alakítani. Ennek egyik jele volt Juan Antonio Samaranch megválasztása a NOB elnökévé, aki 30 évig irányította és átalakította az olimpiai mozgalmat. Ekkor azonban még nem lehetett látni, hogy a válság a következő olimpiát is érinti és a "birodalom" megpróbál visszavágni.
Jelentés a Politikai Bizottságnak a XXIII. Nyári olimpiai játékokra való felkészülésről, a kiutazó magyar csapat tervezett összetételéről
| MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KB KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATÍV OSZTÁLYA | SZIGORÚAN BIZALMAS |
J e l e n t é s
a Politikai Bizottságnak
a XXIII. Nyári olimpiai játékokra való felkészülésről,
a kiutazó magyar csapat tervezett összetételéről
A XXIII. Nyári olimpiai játékokra Moszkvában, július 19. és augusztus 3. között kerül sor.
Az 1976. évi montreáli olimpián a magyar sportolók 4 arany, 5 ezüst és 13 bronzérmet szereztek, az országok közötti nem hivatalos pontversenyben 155 pontot értek el, és ezzel a 9. helyen végeztek.
A moszkvai olimpiai játékokra, a Titkárság 1976. augusztus 30-i határozatát figyelembe véve, az OTSH és a magyar Olimpiai Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy a magyar csapat szereplése legyen a montreálinál eredményesebb, teljesítménye feleljen meg olimpiai hagyományainknak, a nemzetek sorrendjében az 5-7. hely egyikén végezzen.
Az olimpia előkészületeit számos országban erős politikai megnyilvánulások kísérik. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a nemzetközi sportszövetségek - a fokozódó politikai nyomás ellenére - támogatják a moszkvai olimpia megrendezését, szembehelyezkedtek az ellenolimpia gondolatával.
Illetékes szovjet elvtársaktól tájékoztatást kaptunk, hogy részükről minden előkészület megtörtént az olimpia sikeres lebonyolítására.
| 1. | A Magyar Olimpiai Bizottság 1977. márciusában határozta meg a felkészülés alapelveit és fő feladatait. Ezek középpontjában a nemzetközi élvonalhoz igazodó, az egyé nekre bontott edzési és versenyeztetései tervek végrehajtása állt. Sportolóink felkészülése mindezideig zavartalanul folyt. Biztosítva voltak a szükséges feltételek, a hazai és a külföldi edzőtáborozás lehetőségei. A válogatott keretek és a jelentősebb szakosztályok élére többségében jól képzett szakvezetők kerültek. Szorosabbá vált a sportegyesületek és a szövetségek együttműködése a versenyzők felkészítésében. Szervezettebb lett a sportorvosi tevékenység, a tudományok egyes eredményeinek hasznosítása. A nevelő- és politikai felkészítő munka szerves részét képezi az előkészületeknek. Az olimpiai keret tagjainak januárban tett ünnepélyes fogadalma növelte a sportolók elkötelezettségét. Megalakultak és működnek az olimpiai keretek KISZ csoportjai. A felkészítést szolgálják az időszerű politikai kérdésekről szóló központi előadások, az edzőtáborokban sorra kerülő tájékoztatók, a csoportos beszélgetések, a KISZ által kezdeményezett Olimpiai Klub rendezvényei. A sajtó, a rádió és a televízió rendszeresen, megfelelően foglalkozik az olimpiával. A nemzetközi sportszervezetekben a magyar sportdiplomaták hasznos tevékenységet fejtenek ki. Szoros kapcsolat és jó együttműködés jött létre a magyar sportszervek és a moszkvai olimpiai szervező bizottság között. |
| 2. | Az olimpián előreláthatóan 18 sportágban 210-250 magyar sportoló vesz részt. Teljes létszámú csapat indul birkózásban, cselgáncsban, kajak-kenuban, öttusában, sportlövészetben, súlyemelésben, tornában és vívásban /105 fő/. Csapatjátékokban eddig részvételi jogosultságot szereztünk női kézilabdában és vízilabdában /25 fő/. Atlétikában, evezésben, íjászatban, kerékpárban, lovaglásban, ökölvívásban, műugrásban, úszásban és vitorlázásban csak a versenyszámok, illetve a súlycsoportok egy részében indulnak sportolóink /80-120 fő/. A részvételi jogosultságért selejtezőt játszik még a női és a férfi kosárlabda csapat. A részvételi jogot nem tudta megszerezni a labdarúgó, a férfi kézilabda, a női és a férfi röplabda csapat. A sportágak világ- és Európa-bajnoki versenyeredményei alapján megállapítható, hogy előreléptünk birkózásban, cselgáncsban, férfi tornában. A nemzetközi élmezőnyben tartjuk helyünket kajak-kenuban, női kézilabdában, vízilabdában és vívásban. Néhány sportágban - atlétika, öttusa, sportlövészet, súlyemelés, műugrás, úszás - a világszínvonalat csak egy-két versenyzőnk éri el. Evezésben, íjászatban, kerékpárban lovaglásban, ökölvívásban, női tornában, vitorlázásban egyrészt visszaestünk, másrészt a nemzetközi élvonalat alig közelítjük meg. A 13 kiemelt sportegyesület zöme az eddigi nemzetközi teljesítménye alapján elmaradt a tervezett szinttől. Néhány - nem kiemelt - sportegyesületben viszont nőtt az olimpiai érem- és pontszerzésre esélyes versenyzők száma. Egyes élsportolóknál a felkészülés során erkölcsi-magatartásbeli problémák jelentkeztek, esetenként egészségtelen edzői rivalizálás is zavarta a munkát. Az eddigi nagy versenyek alapján a sportvezetés úgy ítéli meg, hogy a célkitűzések közül várhatóan teljesül a montreálinál eredményesebb szereplés, a hagyományos olimpiai eredményesség megközelítése. A nemzetek sorrendjében az 5-7. hely elérése a jelenlegi elemzés alapján nem valószínű, bár még ezt befolyásolhatja a bojkott. |
II.
HATÁROZATI JAVASLAT
- A Politikai Bizottság az olimpiai felkészülés helyzetéről, valamint a kiutazó csapat tervezett összetételéről szóló jelentést tudomásul veszi.
- Az olimpia kezdetéig hátralevő időszakban a felkészülési programokban meghatározott feladatok maradéktalan végrehajtására kell törekedni. Továbbra is biztosítani kell az eredményes szerepléshez szükséges feltételeket. A sportszakmai munka szerves részeként nagy figyelmet kell fordítani az olimpiai csapat politikai felkészítésére, morális és fegyelmi egységének szilárdítására. Esélyeink megítéléséről szerényen, mértéktartóan kell tájékoztatni a hírközlő szerveket.
- Kádár János, Korom Mihály és Borbándi János elvtárs június végén vagy július elején tegyen látogatást a tatai olimpiai edzőtáborban.
- Az olimpiai csapat ünnepélyes búcsúztatására, illetve fogadására, valami nt az eredményesen szerepelt versenyzők és vezetőik kitüntetésére megfelelő időben készüljenek előterjesztések a Titkárság számára.
- Az olimpiai csapat szerepléséről készüljön jelentés a Politikai Bizottságnak 1980. IV. negyedévében.
| /Rácz Sándor/ |
MOL M KS 288. f. 5/800. ő. e. Magyar Országos Levéltár (Eredeti aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyvrészlet, határozat és a tárgyhoz kapcsolódó előterjesztés)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 25.
1944
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő