A moszkvai csonka olimpia

A moszkvai csonka olimpia - bár Szovjetunió kétségkívül presztizsveszteséget szenvedett - összességében sikeresnek bizonyult. Ugyanakkor világossá vált, hogy az olimpiai mozgalmat át kell alakítani. Ennek egyik jele volt Juan Antonio Samaranch megválasztása a NOB elnökévé, aki 30 évig irányította és átalakította az olimpiai mozgalmat. Ekkor azonban még nem lehetett látni, hogy a válság a következő olimpiát is érinti és a "birodalom" megpróbál visszavágni.

 

Jelentés a Politikai Bizottságnak a XXIII. Nyári olimpiai játékokra való felkészülésről, a kiutazó magyar csapat tervezett összetételéről 

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KB    
KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATÍV
OSZTÁLYA

SZIGORÚAN BIZALMAS
Bp., 1980. május 5.
KAO/387/ 1980. sz.
  Készült: 2 példányban

J e l e n t é s

a Politikai Bizottságnak
a XXIII. Nyári olimpiai játékokra való felkészülésről,
a kiutazó magyar csapat tervezett összetételéről

A XXIII. Nyári olimpiai játékokra Moszkvában, július 19. és augusztus 3. között kerül sor.

Az 1976. évi montreáli olimpián a magyar sportolók 4 arany, 5 ezüst és 13 bronzérmet szereztek, az országok közötti nem hivatalos pontversenyben 155 pontot értek el, és ezzel a 9. helyen végeztek.

A moszkvai olimpiai játékokra, a Titkárság 1976. augusztus 30-i határozatát figyelembe véve, az OTSH és a magyar Olimpiai Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy a magyar csapat szereplése legyen a montreálinál eredményesebb, teljesítménye feleljen meg olimpiai hagyományainknak, a nemzetek sorrendjében az 5-7. hely egyikén végezzen.

Az olimpia előkészületeit számos országban erős politikai megnyilvánulások kísérik. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a nemzetközi sportszövetségek - a fokozódó politikai nyomás ellenére - támogatják a moszkvai olimpia megrendezését, szembehelyezkedtek az ellenolimpia gondolatával.

Illetékes szovjet elvtársaktól tájékoztatást kaptunk, hogy részükről minden előkészület megtörtént az olimpia sikeres lebonyolítására.

 1.





















A Magyar Olimpiai Bizottság 1977. márciusában határozta meg a felkészülés alapelveit és fő feladatait. Ezek középpontjában a nemzetközi élvonalhoz igazodó, az egyé nekre bontott edzési és versenyeztetései tervek végrehajtása állt.

Sportolóink felkészülése mindezideig zavartalanul folyt. Biztosítva voltak a szükséges feltételek, a hazai és a külföldi edzőtáborozás lehetőségei. A válogatott keretek és a jelentősebb szakosztályok élére többségében jól képzett szakvezetők kerültek. Szorosabbá vált a sportegyesületek és a szövetségek együttműködése a versenyzők felkészítésében. Szervezettebb lett a sportorvosi tevékenység, a tudományok egyes eredményeinek hasznosítása.

A nevelő- és politikai felkészítő munka szerves részét képezi az előkészületeknek. Az olimpiai keret tagjainak januárban tett ünnepélyes fogadalma növelte a sportolók elkötelezettségét. Megalakultak és működnek az olimpiai keretek KISZ csoportjai. A felkészítést szolgálják az időszerű politikai kérdésekről szóló központi előadások, az edzőtáborokban sorra kerülő tájékoztatók, a csoportos beszélgetések, a KISZ által kezdeményezett Olimpiai Klub rendezvényei.

A sajtó, a rádió és a televízió rendszeresen, megfelelően foglalkozik az olimpiával.

A nemzetközi sportszervezetekben a magyar sportdiplomaták hasznos tevékenységet fejtenek ki. Szoros kapcsolat és jó együttműködés jött létre a magyar sportszervek és a moszkvai olimpiai szervező bizottság között.

 2.























Az olimpián előreláthatóan 18 sportágban 210-250 magyar sportoló vesz részt. Teljes létszámú csapat indul birkózásban, cselgáncsban, kajak-kenuban, öttusában, sportlövészetben, súlyemelésben, tornában és vívásban /105 fő/. Csapatjátékokban eddig részvételi jogosultságot szereztünk női kézilabdában és vízilabdában /25 fő/. Atlétikában, evezésben, íjászatban, kerékpárban, lovaglásban, ökölvívásban, műugrásban, úszásban és vitorlázásban csak a versenyszámok, illetve a súlycsoportok egy részében indulnak sportolóink /80-120 fő/. A részvételi jogosultságért selejtezőt játszik még a női és a férfi kosárlabda csapat. A részvételi jogot nem tudta megszerezni a labdarúgó, a férfi kézilabda, a női és a férfi röplabda csapat.

A sportágak világ- és Európa-bajnoki versenyeredményei alapján megállapítható, hogy előreléptünk birkózásban, cselgáncsban, férfi tornában. A nemzetközi élmezőnyben tartjuk helyünket kajak-kenuban, női kézilabdában, vízilabdában és vívásban. Néhány sportágban - atlétika, öttusa, sportlövészet, súlyemelés, műugrás, úszás - a világszínvonalat csak egy-két versenyzőnk éri el. Evezésben, íjászatban, kerékpárban lovaglásban, ökölvívásban, női tornában, vitorlázásban egyrészt visszaestünk, másrészt a nemzetközi élvonalat alig közelítjük meg.

A 13 kiemelt sportegyesület zöme az eddigi nemzetközi teljesítménye alapján elmaradt a tervezett szinttől. Néhány - nem kiemelt - sportegyesületben viszont nőtt az olimpiai érem- és pontszerzésre esélyes versenyzők száma. Egyes élsportolóknál a felkészülés során erkölcsi-magatartásbeli problémák jelentkeztek, esetenként egészségtelen edzői rivalizálás is zavarta a munkát.

Az eddigi nagy versenyek alapján a sportvezetés úgy ítéli meg, hogy a célkitűzések közül várhatóan teljesül a montreálinál eredményesebb szereplés, a hagyományos olimpiai eredményesség megközelítése. A nemzetek sorrendjében az 5-7. hely elérése a jelenlegi elemzés alapján nem valószínű, bár még ezt befolyásolhatja a bojkott.

II.

HATÁROZATI JAVASLAT

  1. A Politikai Bizottság az olimpiai felkészülés helyzetéről, valamint a kiutazó csapat tervezett összetételéről szóló jelentést tudomásul veszi.
  2. Az olimpia kezdetéig hátralevő időszakban a felkészülési programokban meghatározott feladatok maradéktalan végrehajtására kell törekedni. Továbbra is biztosítani kell az eredményes szerepléshez szükséges feltételeket. A sportszakmai munka szerves részeként nagy figyelmet kell fordítani az olimpiai csapat politikai felkészítésére, morális és fegyelmi egységének szilárdítására. Esélyeink megítéléséről szerényen, mértéktartóan kell tájékoztatni a hírközlő szerveket.
  3. Kádár János, Korom Mihály és Borbándi János elvtárs június végén vagy július elején tegyen látogatást a tatai olimpiai edzőtáborban.
  4. Az olimpiai csapat ünnepélyes búcsúztatására, illetve fogadására, valami nt az eredményesen szerepelt versenyzők és vezetőik kitüntetésére megfelelő időben készüljenek előterjesztések a Titkárság számára.
  5. Az olimpiai csapat szerepléséről készüljön jelentés a Politikai Bizottságnak 1980. IV. negyedévében.

 /Rácz Sándor/

MOL M KS 288. f. 5/800. ő. e. Magyar Országos Levéltár (Eredeti aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyvrészlet, határozat és a tárgyhoz kapcsolódó előterjesztés)

Ezen a napon történt június 13.

1917

London németek általi bombázása. 162 halott, 432 sebesült.Tovább

1919

Clemenceau- jegyzék átadása a kormánynak.Tovább

1940

Német csapatok elfoglalják Párizst.Tovább

2000

A Magyar Köztársaság Országgyűlése elrendeli a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja középfokú oktatási intézményekben való évenkénti...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők