A moszkvai csonka olimpia

A moszkvai csonka olimpia - bár Szovjetunió kétségkívül presztizsveszteséget szenvedett - összességében sikeresnek bizonyult. Ugyanakkor világossá vált, hogy az olimpiai mozgalmat át kell alakítani. Ennek egyik jele volt Juan Antonio Samaranch megválasztása a NOB elnökévé, aki 30 évig irányította és átalakította az olimpiai mozgalmat. Ekkor azonban még nem lehetett látni, hogy a válság a következő olimpiát is érinti és a "birodalom" megpróbál visszavágni.

Jegyzőkönyvrészlet a Titkárság 1980. június 16-i üléséről

                                                              SZIGORÚAN BIZALMAS
Készült: 3 pld-ban

J E G Y Z Ő K Ö N Y V
A Titkárság 1980. június 16-án megtartott üléséről

Jelen vannak:Gyenes András, Kádár János, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós,
továbbá Aczél György, Gáspár Sándor, Maróthy László és Méhes Lajos elvtársak.
Az ülésen nem vesz részt /szolgálati okból külföldön van/: Havasi Ferenc elvtárs

NAPIREND:

[...]

3.





Javaslat az olimpiai csapat ünnepélyes búcsúztatására, fogadására, az eredményes sportolók és vezetők kitüntetésének elveire.
Előadó: Rácz Sándor elvtárs
Hozzászóltak: Buda István és Kádár János elvtársak

[Határozat]

A Titkárság elfogadja a javaslatot az olimpiai csapat ünnepélyes búcsúztatására, fogadására, az eredményes sportolók és vezetők kitüntetésének elveire.

Tudomásul veszi, hogy a moszkvai nyári olimpiára utazók ünnepélyes búcsúztatására július 17-én, fogadásukra augusztus 4-én a Ferihegyi repülőtéren kerül sor; Borbándi János mond beszédet.
Egyetért azzal, hogy Korom Mihály és Maróthy László elvtársak mindkét alkalommal jelenjenek meg.

Elvileg hozzájárul, hogy az eredményesen szereplő sportolók és sportszakemberek kitüntetésben részesüljenek:

  • az I-III. helyezettek a Magyar Népköztársaság Sportérdemérem arany, ezüst, bronz fokozatát kapják meg;
  • kivételes, megokolt esetben néhány IV-VI. helyezést elért egyéni és csapattag is részesülhet kitüntetésben;
  • kiemelkedő eredménysorozat elismeréséül, illetve példamutató pályafutás lezárásaként a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozata is adományozható;
  • a felkészülésben kitűnt sportszakemberek elismerése a sportolókra vonatkozó elvek értelemszerű alkalmazásával történjék.

A konkrét kitüntetési javaslatokat megfelelő időben terjesszék a Titkárság elé.

Egyetért azzal, hogy az adományozandó kitüntetéseket Losonczi Pál elvtárs adja át augusztus 8-án a Parlamentben. Az ünnepségen Korom Mihály, Maróthy László és Borbándi János elvtársak vegyenek részt.

Helyesli, hogy Kádár János elvtárs alkalmas időpontban Tatán meglátogatja az olimpiai keret tagjait.

Korom Mihály elvtárs állítsa össze és megfelelő időpontban terjessze a Titkárság elé jóváhagyásra az olimpiát megtekintő legfelsőbb párt- és állami vezetők részvételi tervét. 

MOL M KS 288.f. 7/609. ő. e. Magyar Országos Levéltár (Eredeti, aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyvi határozat)

Ezen a napon történt június 30.

1905

Albert Einstein publikálja „A mozgó testek elektrodinamikájáról” című dolgozatát, melyben bevezeti a speciális relativitáselméletet.Tovább

1934

A „Hosszú kések éjszakáján” (június 30-ára virradó éjszaka) Hitler leszámol a náci párton belüli ellenzékével, és feloszlatja az SA-t. (...Tovább

1947

Az utolsó magyar hadifoglyot is elengedték nyugati szövetséges hatalmak.Tovább

1951

Lezárul a Marshall-terv segélyezési programja.Tovább

1954

A svájci labdarúgó világbajnokságon a magyar aranycsapat 4:2-re megveri a kétszeres világbajnok Uruguayt.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő