A moszkvai csonka olimpia

A moszkvai csonka olimpia - bár Szovjetunió kétségkívül presztizsveszteséget szenvedett - összességében sikeresnek bizonyult. Ugyanakkor világossá vált, hogy az olimpiai mozgalmat át kell alakítani. Ennek egyik jele volt Juan Antonio Samaranch megválasztása a NOB elnökévé, aki 30 évig irányította és átalakította az olimpiai mozgalmat. Ekkor azonban még nem lehetett látni, hogy a válság a következő olimpiát is érinti és a "birodalom" megpróbál visszavágni.

Jegyzőkönyvrészlet a Titkárság 1980. június 16-i üléséről

                                                              SZIGORÚAN BIZALMAS
Készült: 3 pld-ban

J E G Y Z Ő K Ö N Y V
A Titkárság 1980. június 16-án megtartott üléséről

Jelen vannak:Gyenes András, Kádár János, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós,
továbbá Aczél György, Gáspár Sándor, Maróthy László és Méhes Lajos elvtársak.
Az ülésen nem vesz részt /szolgálati okból külföldön van/: Havasi Ferenc elvtárs

NAPIREND:

[...]

3.





Javaslat az olimpiai csapat ünnepélyes búcsúztatására, fogadására, az eredményes sportolók és vezetők kitüntetésének elveire.
Előadó: Rácz Sándor elvtárs
Hozzászóltak: Buda István és Kádár János elvtársak

[Határozat]

A Titkárság elfogadja a javaslatot az olimpiai csapat ünnepélyes búcsúztatására, fogadására, az eredményes sportolók és vezetők kitüntetésének elveire.

Tudomásul veszi, hogy a moszkvai nyári olimpiára utazók ünnepélyes búcsúztatására július 17-én, fogadásukra augusztus 4-én a Ferihegyi repülőtéren kerül sor; Borbándi János mond beszédet.
Egyetért azzal, hogy Korom Mihály és Maróthy László elvtársak mindkét alkalommal jelenjenek meg.

Elvileg hozzájárul, hogy az eredményesen szereplő sportolók és sportszakemberek kitüntetésben részesüljenek:

  • az I-III. helyezettek a Magyar Népköztársaság Sportérdemérem arany, ezüst, bronz fokozatát kapják meg;
  • kivételes, megokolt esetben néhány IV-VI. helyezést elért egyéni és csapattag is részesülhet kitüntetésben;
  • kiemelkedő eredménysorozat elismeréséül, illetve példamutató pályafutás lezárásaként a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozata is adományozható;
  • a felkészülésben kitűnt sportszakemberek elismerése a sportolókra vonatkozó elvek értelemszerű alkalmazásával történjék.

A konkrét kitüntetési javaslatokat megfelelő időben terjesszék a Titkárság elé.

Egyetért azzal, hogy az adományozandó kitüntetéseket Losonczi Pál elvtárs adja át augusztus 8-án a Parlamentben. Az ünnepségen Korom Mihály, Maróthy László és Borbándi János elvtársak vegyenek részt.

Helyesli, hogy Kádár János elvtárs alkalmas időpontban Tatán meglátogatja az olimpiai keret tagjait.

Korom Mihály elvtárs állítsa össze és megfelelő időpontban terjessze a Titkárság elé jóváhagyásra az olimpiát megtekintő legfelsőbb párt- és állami vezetők részvételi tervét. 

MOL M KS 288.f. 7/609. ő. e. Magyar Országos Levéltár (Eredeti, aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyvi határozat)

Ezen a napon történt június 13.

1917

London németek általi bombázása. 162 halott, 432 sebesült.Tovább

1919

Clemenceau- jegyzék átadása a kormánynak.Tovább

1940

Német csapatok elfoglalják Párizst.Tovább

2000

A Magyar Köztársaság Országgyűlése elrendeli a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja középfokú oktatási intézményekben való évenkénti...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők