A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
A moszkvai csonka olimpia
A moszkvai csonka olimpia - bár Szovjetunió kétségkívül presztizsveszteséget szenvedett - összességében sikeresnek bizonyult. Ugyanakkor világossá vált, hogy az olimpiai mozgalmat át kell alakítani. Ennek egyik jele volt Juan Antonio Samaranch megválasztása a NOB elnökévé, aki 30 évig irányította és átalakította az olimpiai mozgalmat. Ekkor azonban még nem lehetett látni, hogy a válság a következő olimpiát is érinti és a "birodalom" megpróbál visszavágni.
Jegyzőkönyvrészlet a Titkárság 1980. június 16-i üléséről
| SZIGORÚAN BIZALMAS Készült: 3 pld-ban |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
A Titkárság 1980. június 16-án megtartott üléséről
| Jelen vannak: | Gyenes András, Kádár János, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, továbbá Aczél György, Gáspár Sándor, Maróthy László és Méhes Lajos elvtársak. Az ülésen nem vesz részt /szolgálati okból külföldön van/: Havasi Ferenc elvtárs |
NAPIREND:
[...]
| 3. | Javaslat az olimpiai csapat ünnepélyes búcsúztatására, fogadására, az eredményes sportolók és vezetők kitüntetésének elveire. Előadó: Rácz Sándor elvtárs Hozzászóltak: Buda István és Kádár János elvtársak [Határozat] |
A Titkárság elfogadja a javaslatot az olimpiai csapat ünnepélyes búcsúztatására, fogadására, az eredményes sportolók és vezetők kitüntetésének elveire.
Tudomásul veszi, hogy a moszkvai nyári olimpiára utazók ünnepélyes búcsúztatására július 17-én, fogadásukra augusztus 4-én a Ferihegyi repülőtéren kerül sor; Borbándi János mond beszédet.
Egyetért azzal, hogy Korom Mihály és Maróthy László elvtársak mindkét alkalommal jelenjenek meg.
Elvileg hozzájárul, hogy az eredményesen szereplő sportolók és sportszakemberek kitüntetésben részesüljenek:
- az I-III. helyezettek a Magyar Népköztársaság Sportérdemérem arany, ezüst, bronz fokozatát kapják meg;
- kivételes, megokolt esetben néhány IV-VI. helyezést elért egyéni és csapattag is részesülhet kitüntetésben;
- kiemelkedő eredménysorozat elismeréséül, illetve példamutató pályafutás lezárásaként a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozata is adományozható;
- a felkészülésben kitűnt sportszakemberek elismerése a sportolókra vonatkozó elvek értelemszerű alkalmazásával történjék.
A konkrét kitüntetési javaslatokat megfelelő időben terjesszék a Titkárság elé.
Egyetért azzal, hogy az adományozandó kitüntetéseket Losonczi Pál elvtárs adja át augusztus 8-án a Parlamentben. Az ünnepségen Korom Mihály, Maróthy László és Borbándi János elvtársak vegyenek részt.
Helyesli, hogy Kádár János elvtárs alkalmas időpontban Tatán meglátogatja az olimpiai keret tagjait.
Korom Mihály elvtárs állítsa össze és megfelelő időpontban terjessze a Titkárság elé jóváhagyásra az olimpiát megtekintő legfelsőbb párt- és állami vezetők részvételi tervét.
MOL M KS 288.f. 7/609. ő. e. Magyar Országos Levéltár (Eredeti, aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyvi határozat)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő