A moszkvai csonka olimpia

A moszkvai csonka olimpia - bár Szovjetunió kétségkívül presztizsveszteséget szenvedett - összességében sikeresnek bizonyult. Ugyanakkor világossá vált, hogy az olimpiai mozgalmat át kell alakítani. Ennek egyik jele volt Juan Antonio Samaranch megválasztása a NOB elnökévé, aki 30 évig irányította és átalakította az olimpiai mozgalmat. Ekkor azonban még nem lehetett látni, hogy a válság a következő olimpiát is érinti és a "birodalom" megpróbál visszavágni.

Jegyzőkönyvrészlet a Politikai Bizottság 1980. augusztus 5-i üléséről

                                                               SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 3 pld-ban

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

A Politikai Bizottság 1980. augusztus 5-én megtartott üléséről

JELEN VANNAK:Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Sarlós István, továbbá Bruttyó János és Várkonyi Péter elvtársak. Az ülésen nem vettek részt /szabadságon vannak/: Kádár János, Lázár György, Losonci Pál, Maróthy László, Méhes Lajos és Óvári Miklós elvtársak. Nem vesz részt továbbá Gyenes András elvtárs.

NAPIREND:

[...]

A KB Közigazgatási és Adminisztratív
Osztályának javaslata

[Határozat]

A Politikai Bizottság hozzájárul, hogy a XXII. Nyári Olimpiai Játékokon eredményesen szereplő sportolók és sportszakemberek közül

A Munka Érdemérem arany fokozatával tüntessék ki

  • kiemelkedő eredménysorozatuk és példamutató pályafutásuk elismeréseként 
    Kocsis Ferenc és
    Magyar Zoltán olimpiai bajnokokat,
  • a felkészítésben végzett eredményes munkájuk elismeréseként
    Hegedűs Csaba birkózó szövetségi kapitányt,
    Széchy Tamás úszó-vezetőedzőt,
    Vass Imre vívóedzőt,
  • a XXII. Nyári Olimpiai Játékok előkészítésében és lebonyolításában kifejtett kiemelkedő nemzetközi munkásságáért dr. Csanádi Árpád elvtársat, az OTSH elnökhelyettesét,
  • az olimpiai csapat felkészítésében és szereplésében kifejeződő eredményes szervező-irányító tevékenységéért Páder János elvtársat, az OTSH elnökhelyettesét.
A Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntessék ki
  • kiemelkedő eredménysorozatának és példamutató pályafutásának elismeréseként
    Hargitay András úszót,
    Verrasztó Zoltán úszót,
    Szabó István kajakozót;
  • a felkészítésben végzett eredményes munkájának elismeréseként

    Müller Ferdinánd birkózó-vezetőedzőt,
    Parti János kajakozó-vezetőedzőt.
A Politikai Bizottság tudomásul veszi, hogy kiemelkedő eredménysorozatuk, valamint példamutató pályafutásuk elismeréseként a Játékokon I-III. helyezést elért sportolók közül
  • 20 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének arany fokozatával,
  • 6 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének ezüst fokozatával,
  • 26 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének bronz fokozatával.

a felkészítésben kitűnt sportszakemberek közül
  • 18 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének arany fokozatával,
  • 23 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének ezüst fokozatával,
  • 5 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének bronz fokozatával tüntetnek ki.

Tudomásul veszi továbbá, hogy egyéni elbírálás alapján a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének ezüst fokozatával tüntetik ki Oláh Béla súlyemelőt és Bakó Zoltán kajakozót.

A Politikai Bizottság tudomásul veszi, hogy a kitüntetések átadására augusztus 8-án kerül sor. Az Elnöki Tanács kitüntetéseit Trautmann Rezső elvtárs, a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmét pedig Borbándi János elvtárs adja át. A kitüntetés átadásán Korom Mihály elvtárs vegyen részt.

MOL M KS 288. f. 54/806. ő. e. Magyar Országos Levéltár (Eredeti aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyvi határozat)

Ezen a napon történt július 01.

1903

Elindul az első Tour de France.Tovább

1904

Megkezdődnek a III. nyári olimpiai játékok St. Louisban.Tovább

1933

Építeni kezdik a lakihegyi adótornyot.Tovább

1990

Az NDK és az NSZK vám – és valutaunióra lép.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő