A moszkvai csonka olimpia

A moszkvai csonka olimpia - bár Szovjetunió kétségkívül presztizsveszteséget szenvedett - összességében sikeresnek bizonyult. Ugyanakkor világossá vált, hogy az olimpiai mozgalmat át kell alakítani. Ennek egyik jele volt Juan Antonio Samaranch megválasztása a NOB elnökévé, aki 30 évig irányította és átalakította az olimpiai mozgalmat. Ekkor azonban még nem lehetett látni, hogy a válság a következő olimpiát is érinti és a "birodalom" megpróbál visszavágni.

Jegyzőkönyvrészlet a Politikai Bizottság 1980. augusztus 5-i üléséről

                                                               SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 3 pld-ban

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

A Politikai Bizottság 1980. augusztus 5-én megtartott üléséről

JELEN VANNAK:Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Sarlós István, továbbá Bruttyó János és Várkonyi Péter elvtársak. Az ülésen nem vettek részt /szabadságon vannak/: Kádár János, Lázár György, Losonci Pál, Maróthy László, Méhes Lajos és Óvári Miklós elvtársak. Nem vesz részt továbbá Gyenes András elvtárs.

NAPIREND:

[...]

A KB Közigazgatási és Adminisztratív
Osztályának javaslata

[Határozat]

A Politikai Bizottság hozzájárul, hogy a XXII. Nyári Olimpiai Játékokon eredményesen szereplő sportolók és sportszakemberek közül

A Munka Érdemérem arany fokozatával tüntessék ki

  • kiemelkedő eredménysorozatuk és példamutató pályafutásuk elismeréseként 
    Kocsis Ferenc és
    Magyar Zoltán olimpiai bajnokokat,
  • a felkészítésben végzett eredményes munkájuk elismeréseként
    Hegedűs Csaba birkózó szövetségi kapitányt,
    Széchy Tamás úszó-vezetőedzőt,
    Vass Imre vívóedzőt,
  • a XXII. Nyári Olimpiai Játékok előkészítésében és lebonyolításában kifejtett kiemelkedő nemzetközi munkásságáért dr. Csanádi Árpád elvtársat, az OTSH elnökhelyettesét,
  • az olimpiai csapat felkészítésében és szereplésében kifejeződő eredményes szervező-irányító tevékenységéért Páder János elvtársat, az OTSH elnökhelyettesét.
A Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntessék ki
  • kiemelkedő eredménysorozatának és példamutató pályafutásának elismeréseként
    Hargitay András úszót,
    Verrasztó Zoltán úszót,
    Szabó István kajakozót;
  • a felkészítésben végzett eredményes munkájának elismeréseként

    Müller Ferdinánd birkózó-vezetőedzőt,
    Parti János kajakozó-vezetőedzőt.
A Politikai Bizottság tudomásul veszi, hogy kiemelkedő eredménysorozatuk, valamint példamutató pályafutásuk elismeréseként a Játékokon I-III. helyezést elért sportolók közül
  • 20 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének arany fokozatával,
  • 6 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének ezüst fokozatával,
  • 26 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének bronz fokozatával.

a felkészítésben kitűnt sportszakemberek közül
  • 18 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének arany fokozatával,
  • 23 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének ezüst fokozatával,
  • 5 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének bronz fokozatával tüntetnek ki.

Tudomásul veszi továbbá, hogy egyéni elbírálás alapján a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének ezüst fokozatával tüntetik ki Oláh Béla súlyemelőt és Bakó Zoltán kajakozót.

A Politikai Bizottság tudomásul veszi, hogy a kitüntetések átadására augusztus 8-án kerül sor. Az Elnöki Tanács kitüntetéseit Trautmann Rezső elvtárs, a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmét pedig Borbándi János elvtárs adja át. A kitüntetés átadásán Korom Mihály elvtárs vegyen részt.

MOL M KS 288. f. 54/806. ő. e. Magyar Országos Levéltár (Eredeti aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyvi határozat)

Ezen a napon történt június 22.

1940

Franciaország nevében Huntziger tábornok aláírja a kapitulációt a német csapatok előtt (Compiègne-ben).Tovább

1941

Németország lerohanja Szovjetuniót, megnyílik a második világháború második frontja.Tovább

1978

James W. Christy amerikai csillagász felfedezi a Charont, a Plútó legnagyobb holdját.Tovább

1980

Az NSZK csapata 2-1-es győzelmet arat a római olimpiai stadionban rendezett EB-döntőn Belgium válogatottja fölött.Tovább

1988

Az EU engedélyezi a tujontartalmú szeszek gyártását (35 mg/kg), így újra hódíthat az abszint.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők